Az infláció és az árfolyam együtt nyirbálja a magyarok pénzét

Forint: csak lefele vezet az út

2020. január 24. Miközben a forint újabb történelmi mélypontjára esett, a cseh korona hétéves csúcsát érte el. A régióban a legrosszabbul teljesítő deviza a forint, ami aligha véletlen. A magyarok egyre gyengébb fizetőeszközük mellett a megugró inflációt is megszenvedhetik.

Tegnap elérte a 337,57 forintos árfolyamot az euró a nemzetközi devizapiacokon, ezzel megdöntve a tavaly október végi 337,26 forintos csúcsot. A piacot valójában nem érte meglepetésként a magyar deviza újabb gyengülése. Mint akkor mi is megírtuk, például Horváth István, a Sberbank szakértője már szeptemberben kifejtette: több éves távlatban lassú gyengülésre számít, az euró akár 340-350 forintot is érhet majd. Most a Portfólió hivatkozott a Société Generale elemzőjére, aki idén a 350 forintos jegyzést is elképzelhetőnek tartja.

A forint árfolyama hosszú ideje lényegében folyamatosan morzsolódik le. Ez nagyon jól látszik a nemrégiben a pénzváltók és a bankok ajánlott árfolyamait összehasonlító cikkünkben levő grafikonon. A mostani esést a szakértők elsősorban az MNB laza monetáris politikájával, az alacsonyan tartott kamatokkal magyarázzák. Ezen még az is csak átmenetileg tudott változtatni, hogy a jegybank a hétfői devizaswap tenderen egyetlen ajánlatot sem fogadott el, pedig akkor rövid időre valóban hozott egy kis erősödést.

Összességében január 1-je óta tegnap estig a forint 2,1 százalékot esett, most is ellentétes utat járva be, mint a térség többi devizája. Az idén eddig ugyanis a cseh korona majdnem egy teljes százalékot erősödött, hétéves csúcsot állítva be. A többi deviza árfolyama alig változott: a lengyel zloty 0,3 százalékkal, a román lei pedig 0,09 százalékkal drágább, mint év elején, míg a horvát Kuna 0,06 százalékkal, lényegében jelentéktelen mértékben gyengült.

Szélsőséges álláspontok

A Reuters is azt emelte ki elemzésében, hogy 2019-ben a forint volt a régióban a legrosszabbul teljesítő valuta, ami 2020-ban is tovább esett. Elemzője nem is számít változásra, mint írta: Magyarország „ultraenyhítő” központi bankjától nem várható, hogy kamatlépéseket tegyen a jövő héten tartandó monetáris politikai ülésen.

A Bloomberg a térséget ért inflációs sokkra hívta fel a figyelmet, amit a munkaerőpiac szűkülésének tulajdonít. Lengyelországban 3,4 százalék, Magyarországon 4 százalék, Csehországban 3,2 százalék, Romániában 4,04 százalék volt a pénzromlás üteme decemberben, és az előjelzések sem túl bíztatók. A vártnál magasabb inflációs kilátások miatt bonyolult a helyzet – írja - mert ellentéte az euróövezetnek, ahol az Európai Központi Bank újraindítani igyekszik az áremelkedést.

A hírügynökség elemzője két szélső álláspontként mutatja be a cseh és a magyar jegybank politikáját. A cseh deviza hétéves csúcsát szerinte az magyarázza, hogy a cseh kamatláb kilencedik emelése várható valamivel több mint két év alatt. A másik végponton – írja - a magyar forint teljesítménye a legrosszabb az időszakban, a politikai döntéshozók azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy nem változtatnak a világ egyik legmélyebb negatív reálkamatlábán. Közben – jegyzi meg – a magyar államkötvények hozama meghaladta a régióét.

A legtöbb központi bank azonban az infláció visszaesését jelzi, és továbbra is laza monetáris politikát folytat. Nem kis részben tekintettel a Kelet-Európa és az euróövezet közötti kereskedelmi kapcsolatokra. Eközben az elemzők szerint januárban további gyorsulás várható, elsősorban az olajárak statisztikai bázishatásai miatt. A kereskedők pedig – idézi a Bloomberg Tatha Ghose-t, a londoni Commerzbank AG devizastratégiáját - azt a kockázatot árazzák, hogy az infláció hosszabb ideig magas szinten maradhat.