Mintha előre mosdatnák magukat

Fordulat várható a devizaperekben?

Fotó: Latzer Anna

2017. június 13. Némi zűrzavar érzékelhető a most még mindig folyó devizahiteles perekben. Több tárgyalást már felfüggesztettek az Európai Bíróság (EB) előtt folyamatban levő eljárásra hivatkozva, de a Kúria mintha inkább csak elhúzná a felülvizsgálati kérelmekben a döntést. Nem elképzelhetetlen, hogy óriási meglepetést okozhat majd az EB.

Bíztatónak tartja a sok devizahitelest képviselő siófoki ügyvéd, Léhmann György, hogy – ahogy ő fogalmazott – váratlanul megvilágosodott a kormányzati pénzen fenntartott Magyar Idők nevű újság, amikor nemrégiben az EB előtt folyó eljárásokról írt. A jogász (és persze mi is) elképzelhetetlennek tartja, hogy a lap szembe akart volna fordulni „a kormány és bankok közötti paktum miatt létrejött, Trócsányi miniszter által megfogalmazott jogtipró törvényekkel”. Az viszont kifejezetten bíztató lehet, hogy felveti a témát (esetleg előkészítve a magyar kormány számára váratlan döntés lehetőségét).

Mint a Magyar Idők megírta: jelenleg hét olyan eljárás zajlik az Európai Bíróságon, amelyek a magyar devizahitelek fontosabb részleteit tisztázhatják. A lap szerint a legfontosabb kérdés az újabban megindult magyar devizaügyekben, hogy a hitelügylet mely szereplőjének kell viselnie az árfolyamok drasztikus változásából eredő anyagi terheket. Ez valóban egy ezermilliárd forintban mérhető kérdés, de mi most érdekesebbnek (és sokatmondóbbnak) találjuk azt, ahogy a Magyar Idők az „adósmentő” törvények miatti eljárást taglalta.

A Kúria maradhat a pácban

A Fővárosi Törvényszék egyik bírája az Erste ellen indított perben az idén év elején fordult az uniós szervekhez. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések pedig nem feszegetnek kevesebbet, mint azt, hogy az „adósmentő” törvények vajon jogszerűek-e. A kormányzati portál szerint ezek a beadványok (ezek szerint több is van) „tulajdonképpen a magyar bírósági rendszer működését is érintik”. Majd hangsúlyozzák, hogy a devizahitelek ügyében először a Kúria adott ki átfogó iránymutatást. Vagyis: ha valaki hibázott, az nem a magyar kormány, csakis a legfőbb bírói fórum lehetett.

Érthető, hogy az adósok örömmel fogadhatnak minden felvillanó reményt. Továbbra is úgy véljük azonban, hogy azért nem árt az óvatosság. Korábban ugyanis több, eleinte határozottan bíztatónak tűnő eljárás is kedvezőtlenül zárult a hitelfelvevők szempontjából.

Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a devizahiteles ügyekben a Kúria elé került felülvizsgálati kérelmekben a döntést 2017 második felére ígérték, sőt olyannal is találkoztunk, amikor csak 2018 első negyedévére. Közben több per tárgyalását függesztették fel az uniós előzetes döntéshozatali eljárásra hivatkozva. Léhmann szerint egyébként annak ellenére, hogy minden egyes ilyen ügyben így kellene eljárni, ezt nem minden bíró teszi.

Arra, hogy esetleg elképzelhetőnek tartják a kormányzati berkekben a devizahitelesek számára kedvező uniós döntést, a cikk „egy cipőben Kelet-Európa országai” kitétele is utalhat. (Ezt lefordíthatjuk úgy is, hogy nincs nálunk kérem semmi külön látnivaló.) Léhmann ezt finoman tévedésnek minősíti. Mint hangsúlyozta: Lengyelország adósai már 2009. óta fele annyi kamattörlesztést fizetnek, mint a magyar adósok, valamint az árfolyamváltozás terheinek 90 százalékát a bankok fizetik, míg Romániában az árfolyamváltozás terheit kizárólag a bankok viselik.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitel, devizahiteles, devizaper, Kúria, bíróság