Kiderült, mekkora lesz az éves hiány
Június végéig (hat hónap alatt) az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 80,2 százaléka – adta hírül a Pénzügyminisztérium.
A féléves egyenleg az alábbi részterületekből tevődik össze:
Júniusban az adóbevételek alakulását növekvő és csökkenő tételek egyaránt befolyásolták. A pénzügyi szervezetek befizetései 120,7 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi év azonos időszakának bevételeit. Ennek legfőbb oka a 2026. évre vonatkozó kulcsemelés. Az áfabevételek és a bérekhez köthető adó- és járulékbevételek is jelentősen meghaladták az előző év azonos időszakának bevételeit. Az áfabevételek 178,1 milliárd forintos növekedését elsősorban a belföldi és az importforgalom élénkülése, valamint a dohánytermékeket érintő év eleji jövedékiadó-emelés eredményezte. A bérek utáni közterhek közel 625 milliárd forintos növekedésének hátterében a bértömeg növekedése és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések állnak.
Ezeket a pozitív hatásokat részben mérsékelte az energia ágazat befizetéseinek 47,1 milliárd forintos alul teljesülése az előző év azonos időszakához képest. Az eltérés hátterében elsősorban az energiaellátók jövedelemadója (közismert nevén Robin Hood adó) adókulcsának 10 százalékpontos csökkentése, egyedi elszámolási tételek, valamint az Ural–Brent különadó több hónapon keresztül elmaradó befizetései állnak. További ellensúlyozó hatás volt a társasági adóból származó bevételek 51,8 milliárd forintos elmaradása, amiben jelentős a tavalyinál nagyobb kiutalások hatása, amiben a sportfelajánlások alakulása és a kiutalások időzítése is szerepet játszhatott.
Ezzel szemben az állami beruházási fejezet kiadása 2026 első félévében összesen 346,6 milliárd forint volt, mely közel 100 milliárd forinttal nagyobb az előző év azonos időszakánál. Az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozzák.
A fentieken túl a lakástámogatásokra idén fordított 255,6 milliárd forint összegű költségvetési kiadás is jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét.
Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Június végéig – a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 4300,4 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1544,1 milliárd forint kifizetése történt meg.
Összességben a júniusi kiemelkedő többlet jó hír az Orbán-kormány választások előtti osztogatása miatt kialakult brutális költségvetési hiány mérséklése szempontjából.
Az Európai Unióval kötött megállapodás és az eddigi kormányzati intézkedések nyomán az idei évre további intézkedések nélkül várható hiányt sikerült a GDP 7,5 százalékára mérsékelni. A kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést és új hiánycélt határoz meg 2026-ra, október végéig pedig benyújtja a 2027-es költségvetést és elkészíti a középtávú költségvetési tervet.
Szerző: L.J.
Címkék: költségvetés, Pénzügyminsztérium, hiány, szufficit
Fordulat a költségvetésben: rekordközeli havi többlettel zárult a június
2026. július 8. Jelentős fordulatot mutatnak az államháztartás legfrissebb adatai. A központi alrendszer az év első felében felhalmozott tetemes hiány után júniusban kiugró, 424,1 milliárd forintos havi többletet produkált. Ez az eredmény messze felülmúlja az előző év azonos hónapjának 27,4 milliárdos szufficitjét – írta közleményében a Pénzügyminisztérium. Közben az is kiderült, hogyan alakul a 2026-os költségvetés tényleges hiánya.Június végéig (hat hónap alatt) az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 80,2 százaléka – adta hírül a Pénzügyminisztérium.
A féléves egyenleg az alábbi részterületekből tevődik össze:
- Központi költségvetés: 3271,0 milliárd forint hiány
- Társadalombiztosítás alapjai: 214,6 milliárd forint hiány
- Elkülönített állami pénzalapok: 103,4 milliárd forint többlet
Növekvő adóbevételek
Az első hat hónapban a költségvetés bevételei masszív növekedést mutattak: az adó- és járulékbevételek 6 százalékkal haladták meg a tavalyi év első félévének szintjét.Júniusban az adóbevételek alakulását növekvő és csökkenő tételek egyaránt befolyásolták. A pénzügyi szervezetek befizetései 120,7 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi év azonos időszakának bevételeit. Ennek legfőbb oka a 2026. évre vonatkozó kulcsemelés. Az áfabevételek és a bérekhez köthető adó- és járulékbevételek is jelentősen meghaladták az előző év azonos időszakának bevételeit. Az áfabevételek 178,1 milliárd forintos növekedését elsősorban a belföldi és az importforgalom élénkülése, valamint a dohánytermékeket érintő év eleji jövedékiadó-emelés eredményezte. A bérek utáni közterhek közel 625 milliárd forintos növekedésének hátterében a bértömeg növekedése és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések állnak.
Ezeket a pozitív hatásokat részben mérsékelte az energia ágazat befizetéseinek 47,1 milliárd forintos alul teljesülése az előző év azonos időszakához képest. Az eltérés hátterében elsősorban az energiaellátók jövedelemadója (közismert nevén Robin Hood adó) adókulcsának 10 százalékpontos csökkentése, egyedi elszámolási tételek, valamint az Ural–Brent különadó több hónapon keresztül elmaradó befizetései állnak. További ellensúlyozó hatás volt a társasági adóból származó bevételek 51,8 milliárd forintos elmaradása, amiben jelentős a tavalyinál nagyobb kiutalások hatása, amiben a sportfelajánlások alakulása és a kiutalások időzítése is szerepet játszhatott.
Megugró nyugellátások a kiadási oldalon
A kiadási oldalon az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására 2026 első hat hónapjában fordított, összesen 1335,7 milliárd forint kifizetés 18,7 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző év azonos időszakánál.Ezzel szemben az állami beruházási fejezet kiadása 2026 első félévében összesen 346,6 milliárd forint volt, mely közel 100 milliárd forinttal nagyobb az előző év azonos időszakánál. Az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozzák.
A fentieken túl a lakástámogatásokra idén fordított 255,6 milliárd forint összegű költségvetési kiadás is jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét.
Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Június végéig – a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 4300,4 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1544,1 milliárd forint kifizetése történt meg.
Összességben a júniusi kiemelkedő többlet jó hír az Orbán-kormány választások előtti osztogatása miatt kialakult brutális költségvetési hiány mérséklése szempontjából.
Mekkora lesz az éves hiány?
A Pénzügyminisztérium ma azt is tudatta, hogy az új kormány által elvégzett átvilágítás megállapítása szerint kormányváltás nélkül a költségvetés hiánya a GDP 8,3 százaléka lett volna. (A 2026-os költségvetést az előző Parlament 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el.)Az Európai Unióval kötött megállapodás és az eddigi kormányzati intézkedések nyomán az idei évre további intézkedések nélkül várható hiányt sikerült a GDP 7,5 százalékára mérsékelni. A kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést és új hiánycélt határoz meg 2026-ra, október végéig pedig benyújtja a 2027-es költségvetést és elkészíti a középtávú költségvetési tervet.
Szerző: L.J.
Címkék: költségvetés, Pénzügyminsztérium, hiány, szufficit
