Együttműködnek az új kormánnyal

Folyamatosan egyeztet az MNB elnöke a Tisza leendő pénzügyminiszterével

Varga Mihály, az MNB elnöke
Fotó: Az MNB Youtube csatornája

2026. április 29. A választások utáni első kamatdöntő ülésen az alapkamat tartása mellett döntött az MNB Monetáris Tanácsa. A döntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály, az MNB elnöke a kormánnyal való együttműködésről is beszélt, Kármán Andrással már többször egyeztetett. A jegybankelnök az euró bevezetésével kapcsolatban is megszólalt, és beszámolt arról, hogy reményei szerint napokon belül lezárulhat a Simor András nyilatkozata miatt indult vizsgálat.

A választások utáni első kamatdöntő ülést tartotta tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ahol az alapkamat 6,25 százalékon tartásáról határoztak. Az indoklásban elhangzott, hogy a geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra. A világpiaci olajárak és az európai gázárak magasabbak az iráni konfliktus előtti szintekhez képest.

A döntésről szóló sajtótájékoztató azért volt a szokásosnál érdekesebb, mert mindenki arra volt kíváncsi, hogyan alakulhat a hamarosan felálló új Tisza-kormány és Varga Mihály jegybankelnök viszonya.

Mint ismert, Magyar Péter a választások után több közjogi méltóságot és állami intézményvezetőt szólított fel távozásra győzelmi beszédében, illetve a következő nap tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Akkor kérdésre azt válaszolta, hogy Varga Mihály jegybankelnököt nem véletlenül nem említette. A leendő miniszterelnök még április 13-án elmondta: Magyarország nagyon nehéz pénzügyi és gazdasági helyzetben van, és úgy látja, hogy Varga Mihály – függetlenül attól, hogy ki nevezte ki – olyan munkát végez, ami a jegybanktörvény szerinti feladata. Szerinte egy nehéz gazdasági helyzetben lévő országban fontos, hogy legyen együttműködés a monetáris és a fiskális politika között. Tiszteletben tartja az MNB függetlenségét, és amennyiben a jegybankelnök és a jegybank azért dolgozik, ami a törvényes feladata, és nem azért, hogy akadályozza az új kormányt, akkor tudnak majd együttműködni. Nem szükséges, hogy újabb káosz keletkezzen, és akár újabb eljárások induljanak – hangsúlyozta még április 13-án Magyar Péter.

Folyamatos az egyeztetés

Varga Mihály a tegnapi sajtótájékoztatón kérdésre azt mondta: a piaci bizalom szempontjából kifizetődik, hogy a leendő új kormány tiszteletben tartja a jegybank, a monetáris politika függetlenségét. Ezt látni is, az elmúlt időszakban erősödött a forint és az állampapír-piaci hozamok is csökkentek.

Magyar Péterrel még nem beszélt, Kármán Andrással, a Tisza-kormány leendő pénzügyminiszterével egyszer találkozott. (Erről még április 15-én Kármán András posztolt a Facebookon. Azt írta, hogy megállapodtak abban, hogy a konstruktív együttműködés jegyében rendszeresen tartanak találkozókat.)

Varga Mihály a Tisza párt programjához nem akart kommentárt fűzni, kormányprogram pedig még nincs. A Kármán Andrással folytatott megbeszélésen is a kormányprogram pontjaira volt kíváncsi. Fontos kiemelni – tette hozzá -, hogy a jegybank második feladata, hogy a kormány gazdaságpolitikáját támogassa. Ezt akkor tudják megtenni, ha tisztában vannak vele. Az ilyen típusú beszélgetéseknek az is az értelme, hogy ennek a mandátumunknak eleget tegyenek. A türelmi idő mindenki – a piacok, a jegybank – részéről jár az új kormánynak – mondta az MNB elnöke.

Varga Mihály hangsúlyozta: Kármán Andrással a találkozó óta eltelt időben is beszélt telefonon, ez egy folyamatos és tartós munkakapcsolat lesz. A jegybank részéről Varga azt ígéri, hogy Kármán Andrással és minden munkatársával jó munkakapcsolatra törekszenek majd.

Euró bevezetése?

A Tisza tervei szerint a következő négy évben, 2030-31-ig megteremtik az euró bevezetésének feltételeit Magyarországon. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta: az euró bevezetéséről nem a jegybank dönt, hanem a kormány, az MNB legfontosabb célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Másodlagosan a fenntartható gazdasági növekedés elérése, a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Ha az euró bevezetéséről szóló döntés megszületik, akkor ehhez a jegybanknak is alkalmazkodnia kell, és komoly munkával kell ezt támogatnia. De ez a döntés még nem született meg.

Varga úgy érzi, hogy a lakosság részéről indokolatlanok a várakozások az euró bevezetése kapcsán. A magyar lakosság többsége támogatja azt, de az elmúlt évek euró-csatlakozásainak tapasztalatai azt mutatják, hogy ha nem előzi meg egy alapos tervezőmunka, akkor az önmagában nem lesz sikeres. Az eddig csatlakozott országok nagyjából fele sikeresen abszolválta a csatlakozást, a másik része viszont nem. Itt komoly munka vár minden szereplőre.

A Monetáris Tanács a tegnapi ülésén is tárgyalt olyan tájékoztató anyagot, ami az ERM-II. árfolyamrendszerhez vezető lépések feltételeiről szól. Ebben a tekintetben készül a jegybank.

Mekkora inflációt hoz az árrésstop kivezetése?

Az Azénpénzem.hu kérdésére, hogy az árrésstop kivezetése mennyivel emelné meg az inflációt, Varga Mihály elmondta: korábban úgy számoltak, hogy 1-1,5 százalék is lehet az inflációs torzító hatása, ha kivezetnék, az ekkora inflációs változást jelentene. De azt is hangsúlyozták, hogy az árrésstop megváltoztatja, torzítja a kiskereskedelem árképzési rendszerét, amihez a gazdaság szereplői elkezdenek alkalmazkodni. Mára a piaci szereplők - élve a piaci lehetőségeikkel - olyan bonyolult árazási rendszerbe mentek bele, aminek a végén nem lehet tudni, hogy ennek az inflációs hatása mekkora, éppen ezért az MNB már nem tesz közzé ilyen adatot. Valamekkora inflációs hatása biztos lenne az árrésstop kivezetésének, ennek a mértéke azonban kérdéses – tette hozzá.

Folyik a vizsgálat

Simor András volt jegybankelnökkel kapcsolatban, aki zsarolással vádolta meg az MNB korábbi alelnökét, Varga elmondta: már tájékoztatták a sajtó képviselőit megtett lépésekről. (Az Azénpénzem.hu kérdésére is megküldte az MNB a választ a múlt héten, miszerint új vezetése van a jegybanknak és kivizsgálják az esetet.) Varga hangsúlyozta: azt kérte, hogy rövid és gyors vizsgálat állapítsa meg, mi történt. Bízik benne, hogy a vizsgálat néhány napon belül lezárul.

Az Azénpénzem.hu megkérdezte, hogy vizsgálják-e Király Júlia állításait. Az MNB korábbi alelnöke is azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy amíg a K&H Bank anyabankjának, a KBC-nek az igazgatósági tagja volt, négy alkalommal zsarolták meg a pénzintézetet kormányzati és MNB-s körökből, hogy őt távozásra bírják, ezért ő négyszer mondott le, az utolsó alkalommal pedig el is fogadták, így távozni kényszerült.

Varga Mihály azt válaszolta: Simor András konkrét személyeket nevezett meg, konkrét körülményekre utalt, Király Júlia nem. Ettől függetlenül, ha egy ilyen vizsgálatot lefolytatnak, törekedni kell arra, hogy ennek az állításnak is foglalkozzanak az MNB-t érintő vonzataival.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Varga Mihály, Magyar Nemzeti Bank, MNB, alapkamat, kamatdöntés, zsarolás, euró, Simor András, Erste, Király Júlia