Nő a vagyoni szakadék és emiatt a frusztráció is

Fogy a magyarok pénze

Fotó: clipart.com

2025. augusztus 8. Sorra érkeznek azok az adatok és felmérések, amelyek mind azt mutatják, hogy egyre nehezebben tud megélni a lakosság. Nő azoknak a száma, akik alig tudnak kijönni a fizetésükből, csökken a megtakarítók aránya, a fogyasztói bizalmi index a Covid-időket idézi. Közben az MNB számai szerint hízik a háztartási vagyon, ami jól mutatja, mennyire szétszakad a társadalom, nő a jövedelmi, vagyoni egyenlőtlenség.

Átlagosan havi 28 ezer forinttal romlott a magyar háztartások anyagi helyzete egy év alatt – derült ki a múlt héten a K&H Bank felméréséből. A többség beszámolója szerint ugyanis a megélhetési költségek jóval nagyobb ütemben nőttek, mint a jövedelmek. A hitelintézet azt állapította meg, hogy így a háztartások nagy része nem tud megfelelően takarékoskodni rövid távon, hosszabb távon pedig az öngondoskodásra sem jut elegendő pénz.

Más felmérés is ezt mutatja

Hasonló megállapításra jutott a Provident kutatása is. Kiderült, hogy a magyarok egyre nagyobb részének kihívás, hogy kijöjjön a jövedelméből. A helyzet különösen aggasztó azok esetében, akik teljesen megtakarításképtelenek: jelenleg a válaszadók 27,1 százaléka fizetéstől fizetésig él, és egyáltalán nem tud félretenni. Ez az arány folyamatosan emelkedik: 2022-ben még „csak” 21,1 százalék volt, 2023-ban és 2024-ben ez már meghaladta a 25 százalékot, idén pedig elérte a 27,1 százalékot a megtakarítani képtelenek aránya.

Nemzetközi összevetésben is látványosak a különbségek: míg a Provident más európai piacain – Lengyelországban, Csehországban és Romániában – átlagosan 18,6 százalék nem képes megtakarítani, a négy ország közül nálunk a legrosszabb a helyzet.

Az adatok mögött jól kirajzolódnak a társadalmi különbségek: a nők, az alacsonyabb végzettségűek, a falvakban élők, valamint az idősebb korosztály tagjai sokkal nagyobb arányban sorolhatók a nem-megtakarítók közé.

Alig van pénzügyi vésztartalék

A felmérés szerint a lakosság jelentős része súlyosan kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, ha hirtelen elveszítené fő jövedelemforrását. A legtöbben – 22,7 százalék – úgy vélik, hogy tartalékaik kevesebb, mint három hónapig tartanának ki, ha hirtelen elveszítenék munkájukat. A legaggasztóbb azonban, hogy a megkérdezettek 21,3 százaléka egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással vagy bármilyen pénzügyi tartalékkal. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik ember gyakorlatilag azonnal pénzzavarba kerülne egy váratlan jövedelemkiesés esetén – például munkahely elvesztése, betegség vagy családi válság következtében.

A Provident megállapítása szerint az elmúlt években tapasztalt jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek miatti frusztráció, valamint az infláció kiugró mértéke jelentősen növelte a társadalmi szakadékot.

Az átlag mindent eltakar

Az MNB háztartási vagyon statisztikáiból ugyanakkor az rajzolódik ki, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Mint megírtuk, az idei első negyedévben felfoghatatlan magasságba, 114 ezer milliárd forintra ugrott a magyarok kimutatott pénzügyi vagyona.
Az MNB statisztikája alapján elsőre úgy tűnhet, hogy egy magyar háztartásra majdnem 28 millió forint pénzügyi megtakarítás jut. Ez még a hiteleket figyelembe véve is közelít a 24 millióhoz. Tizenöt évvel ezelőtt ugyanez még 7,3 és 4,6 millió forint volt. Elméletben tehát lendületes volt a lakosság vagyonának gyarapodása. Az összetétel, és annak változása alapján viszont állíthatjuk, hogy egy ilyen kijelentés a kormányzati kommunikációhoz mérhető hazugság lenne.

Céges tulajdonok

Árulkodó, hogy a vagyon összetétele a jelenlegi hatalom regnálása alatt mennyire megváltozott. 15 évvel ezelőtt majdnem minden ötödik forint az apránként hosszabb távra megtakarítóké volt. A magánnyugdíjpénztári pénzek elvétele után nem meglepő, hogy a nyugdíj- és az életbiztosítási megtakarítások aránya 19 százalékról 5,8 százalékra esett. A kormányzat törekvéseinek megfelelően az állampapírok aránya viszont ugyanebben az időtávban 2,4 százalékról 11,6 százalékra emelkedett. A növekedési trend egyébként éppen most látszik megtörni.

Ugyanakkor a vagyon 44,5 százalékának valójában nem sok köze lehet a lakossági megtakarításokhoz. Ezt az MNB által, az úgynevezett tulajdonosi részesedésekre becsült értékből kalkuláltuk. A magánszemélyek elsöprő többsége pedig nem birtokol értékes céget, sőt még részvénye is csak nagyon keveseknek van. Ez a tétel pedig mindent felülmúló mértékben gyarapodott az idők során. Aligha túlzás azt állítani, hogy ebben tükröződik viszont a NER hallatlan harácsolása.

Ugyanakkor még az MNB által számolt megtakarítások is azt mutatják, hogy csökken a háztartások GDP-arányos nettó finanszírozási képessége.

Ezen nem kell csodálkozni, hiszen lassult a reálkereset-emelkedése – számolt be erről a Kopint-Tárki is legfrissebb előrejelzésében. Erre rátesz egy lapáttal a munkapiaci bizonytalanság. Az elmúlt hónapokban főleg az iparban megszaporodtak a csoportos létszámleépítések, az úgynevezett önbevallásos munkanélküliség szintje pedig szokatlanul magas.

Pesszimizmus

Nem kell tehát csodálkozni, hogy meglehetősen pesszimista a lakosság a saját pénzügyi helyzetét illetően. A GKI legfrissebb, fogyasztói bizalmi indexe júliusban ugyan nem változott, de a mínusz 31,6 pont a Covid-időket idéző mélységeket mutat. Utoljára 2023-ban állt ilyen alacsonyan ez a mutató. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése enyhén romlott. A fogyasztók az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét enyhén romlónak gondolták júniushoz képest – ez a várakozás legutóbb 2023. szeptemberben állt az aktuálisnál alacsonyabb szinten.