Jelentős bírságot kaphat a cég, ha nem foglalkozik dolgozója adósságával

Fizetésletiltás: aki dolgozik, már nem menekülhet

Fotó: Azénpénzem

2018. október 5. Tavaly nyáron lépett életbe az a rendelkezés, amely biztosítja, hogy azok fizetéséből is folytatódhasson a letiltás, akik – sokszor éppen az adósságtól menekülve – állást változtatnak. A cégek ugyanis már kötelesek új dolgozójuktól igazolást kérni az adósságukról, vagy nyilatkozatot arról, hogy nincs adóssága. A gyakorlatban a tapasztalatok szerint ez még nem működik. Ami azonban késik...

A végrehajtási törvény tavalyi módosítása számos fontos változtatást tartalmazott. (Az új szabályokat itt foglaltuk össze.) A jogalkotók azonban nem csak az ingatlanárverések előírásaiba nyúltak bele. A lakás dobra verésénél azért sokkal elterjedtebb fizetésletiltás – ezek száma 2010 után többszörösére emelkedett – terén is akadt változtatás. Nem az alábbi táblázatban összefoglalt alapvető szabályokban, hanem az eljárás terén.

*Munkabérből letiltás**
Megnevezés	Érték/mérték	További részlet
Mentesség	Minimálnyugdíj (28,5 ezer Ft)	Ez a gyermektartásdíjra nem vonatkozik
Általános mérték	33%	Több levonás esetén már 50%
Megkülönböztetett követelések	50%	Ide tartozik pl. a tartásdíj, a jogalap nélkül felvett tb-ellátás
Letiltás felfüggesztése	Ha a levonás nem éri el a 400 Ft-ot	Legfeljebb féléves lehet a késlekedés, amíg gyűlnek a levonandó összegek
Meghiúsulás	Ha nincs annyi bér, amiből le lehetne vonni	Amint lehetséges, pótolni kell az elmaradást
* a nettó bér (illetve annak 28,5 ezer forinttal csökkentett része – kivéve a gyermektartásdíj), az idén még a béren kívüli juttatás után nincs letiltás, de jövőre a cafeteria „béresítése” után már az is beleszámít majd
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés a 1994. évi LIII. törvény hatályos szövegéből

Többször hallottunk olyan panaszt, hogy a volt férj rendben fizette a tartásdíjat, de elment máshová dolgozni, a várt pénzt pedig ezután elmaradt. Bőven akadt példa arra, hogy sokszor éppen az adósságtól menekülve váltott valaki munkahelyet. Tavaly június 17-én viszont hatályba lépett az az előírás, amely szerint az új munkáltató köteles a hozzá belépő dolgozótól úgynevezett tartozásigazolást kérni.

Ha nem jön a pénz, az új cégtől be lehet hajtani

A bérszámfejtési, könyvvizsgálati, kockázatkezelési és egyéb tanácsadási szolgáltatásokat kínáló Crowe FST szerint jelenleg szinte elenyésző azon cégek és munkáltatók száma, amelyek tisztában vannak azzal, hogy a céghez felvett új munkavállaló – amennyiben nem ad le tartozásigazolást – köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy nincs letiltás hatálya alá eső tartozása. Amennyiben mégis van, akkor a munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és kifizetni a végrehajtást kérőnek.

Mivel a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel (79. §), a jogosult a kötelezett mellőzésével egyenesen a kezes ellen is fordulhat. Ilyenkor a munkáltatónak kötelessége haladéktalanul eleget tenni a fizetési felszólításnak.

Ha a felvett új munkavállaló nem adja le a bérszámfejtési osztályon az igazolást, és van tartozása – illusztrálta egy példával Mitrik Kornélia igazgató –, akkor a végrehajtó a pénz hiányát érzékelve lekérheti a kormányzati adatbázisból, hogy az adós hol dolgozik. Foglalkoztatóját pedig egy-két napon belül felszólítják a letiltásra. Ezt követően, ha nem sikerül rendezni az ügyet, nagyjából egy hónapnyi türelmi idő letelte után rendbírsági eljárás indulhat a munkáltatóval szemben. A vállalkozást és az ügyvezetőt akár 500 ezer forintig terjedő büntetés megfizetésére kötelezhetik.

Az előírások szerint a letiltásról a munkáltatónak kötelessége értesíteni dolgozóját. Legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon. Amennyiben a levonásnak van valamilyen akadálya, arról a letiltást kibocsátó szervet kell értesítenie.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: végrehajtás, munkabér, letiltás, munkáltató, készfizető kezes