Fix törlesztés: még nem hatott az új intézkedés
2014. május 12. Márciusban szinte pontosan ugyanannyi új árfolyamgátas szerződést kötöttek a devizahitelesek, mint februárban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Úgy tűnik tehát, hogy nem pörgette igazán fel az igénylést, hogy a bankoknak már kötelező volt tájékoztatniuk mindenkit arról, mennyire jól járna, ha a fix havi törlesztést választaná.Az új árfolyamgát szerződések száma 2014. márciusban 1 683 db volt, ami csaknem megegyezik a február havi szerződéskötések számával – tette közzé az MNB. Ez annak tükrében elég meglepő, hogy az adósoknak márciusban külön értesítést kellett kapniuk bankjuktól arról, hogy beléphetnek az árfolyamgát hatálya alá. Nem csak a lehetőségről, hanem a lényeges jellemzőkről is kötelező volt a tájékoztatás.
Az adatok (legalábbis eddig – nem mellékes ugyanis, hogy március 20-áig kellett a banki levelet kiküldeni, így még elképzelhető, hogy az igazi hatás csak áprilisban látszik) azt mutatják: igazuk volt a bankoknak akkor, amikor ennek hatására nem számítottak semmilyen felfutásra. Úgy vélték ugyanis, hogy azok, akik leginkább felvilágosításra szorulnának, nem olvasnak figyelmesen (sőt, többnyire sehogy sem) el semmilyen banki értesítést. Azt már mi tettük hozzá, hogy a konstrukció bonyolultsága miatt sem sok az esély arra, hogy a tájékozatlanabbak valóban megértsék, miért jó számukra az árfolyamgát (erről részleteket, számítási példával együtt, itt találhat).
A számok a konstrukció mellett szólnak
Az árfolyamgát pedig valóban sokat segíthet az adósokon. Az ide belépettek az MNB adatai szerint márciusban 2,35 milliárd, eddig összesen pedig közel 33 milliárd forint megfizetése alól mentesültek. Ennyit tett ugyanis ki a rögzített árfolyam feletti kamatrész, amit nem kellett megfizetni. A történelmi mélységbe ejtett jegybanki alapkamat is javítja az adósok helyzetét. Miközben ugyanis egy átlag frankhitelnél a teher kilenc százalék körüli, a gyűjtőhitel jelenleg alig több mint 2,5 százalékkal kamatozik.
A gyűjtőszámlahitelek állománya 2014. márciusban majdnem kétmilliárd forinttal nőtt, így március végére meghaladta a 18,2 milliárd forintot. A devizahitelek átlagkamata és a gyűjtőhitel jelenlegi kamata között különbség további 1,2 milliárd forinttal javíthatja az adósok helyzetét. Ez pedig az elengedéssel együtt még akkor is jelentős tényező, ha most még (bízunk abban, hogy később a kormányzat tovább javíthat a helyzeten) aggodalomra adhat okot, hogy mi lesz öt év múlva, amikor a rögzített árfolyamon törlesztés időtartama lejár.
Az árfolyamgát szabályozásáról részleteket, számítási példával együtt, itt találhat.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: árfolyamgát, fix árfolyamú törlesztés, gyűjtőhitel, MNB, kamatszint
