Jobban is terjedhetne az online ügyintézés

Fiók helyett net? Akad némi gond

Fotó: Latzer Anna

2017. július 3. Mától újabb bankfiókok nem nyitnak ki többé. Néhány év alatt a pénzintézeti hálózat majdnem ötödével vált szűkebbé. Nem is titkolják a bankok, hogy így (is) igyekeznek minél több ügyfelet az elektronikus csatornák felé terelni. Az online bankolók aránya azonban egyelőre nem igazán ad alapot erre a vehemenciára.

Két év alatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikája szerint 16 százalékkal, 324 darabbal csökkent a bankfiókok száma. Ez az idei első negyedévi állapotot mutatja. Mostanra – mint azt előre jeleztük – tucatnyinál is több további fiók zárt be. Az Erste és a CIB mellett (ma már a bank több fiókja nem nyit ki) június közepe után becsukta – az amúgy nem túl sok tagból álló – fiókhálózata egyik fővárosi egységét a MagNet is. A hitelintézet a megszűntetést a legújabban felvett szokás szerint „költözésnek” nevezte. A végeredmény: már a József körúti fiók ügyfeleit is az Astoriánál szolgálják ki. Korábban az újlipótvárosi fiók „költözött” a Balassi Bálint utcába, de ott legalább meghagyták az ATM-et. (ATM és fiók keresőnkben már átvezettük ezeket a változásokat.)

Ha valaki lát újabb megszűnt egységet, kérjük jelezze! Azoknak, akik ezt korábban megtették, ezúton is köszönjük!)

Nem csak a fiókok bezárása lehet persze kellemetlen az ügyfeleknek. A nyitvatartási idő, vagy éppen a szolgáltatások korlátozása is okozhat bosszúságot. A CIB július 17-étől budapesti KÖKI fiókját a korábbi este hat helyett többnyire csak fél ötig tartja majd nyitva. Az MKB viszont az idén június végétől lehetővé tette ügyfelei számára, hogy ingyenesen és jelszó nélkül használhassák a fiókokban elérhető wifi hálózatot. (Az MKB_Guest elnevezésű hálózatot kell keresni.)

Lemaradásban a szegényebbek

Nem is titkolják a bankok, hogy igyekeznek minél több ügyfelet az elektronikus csatornák felé terelni. Sokszor a fiókbezárásokat is ilyesmivel indokolják. A gond az, hogy – mint nyilvántartásuk alapján kimondhatjuk – valahogy éppen a hátrányosabb térségekben tűnnek el leginkább a bankfiókok (vagy akár az ügyfélszolgálatok).

Az elektronikus ügyintézést a bankok egy része kedvezőbb díjakkal igyekszik vonzóbbá tenni. Megjelent viszont már a bankfiókok felkereséséért felszámítandó díj rémképe is. Az Erste már egy ideje alkalmazza az úgynevezett ügyfélkapcsolati díjat, de ez nincs közvetlen kapcsolatban az ügyintézés módjával.

A KSH 2016-ról készített elemzése (ezt itt található) szerint nagyot fejlődött a magyar digitalizáció, hiszen míg 2010-ben a hazai háztartások 58 százalékában volt netkapcsolat, 2015-ra már 79 százalékra emelkedett ez az arány. Ez azonban még mindig 6 százalékponttal marad el az uniós átlagtól. Az eltérés pedig országon belül is elég jelentős. Míg ugyanis az internetellátottság Közép-Magyarországon 86 százalék volt, az Alföldön 72 százalékot mértek. A világhálóra csatlakozó magyar háztartások 41 százaléka tartozott az alacsony jövedelműek közé. Ezen a téren pedig már jelentős az eltérés az uniós átlagtól. Ott ez az arány 67 százalék.

A KSH szerint a magyar lakosság 44 százaléka intézte 2016-ban online a pénzügyeit. Az internetes bankolás aránya Közép-Magyarországon 52, Észak-Magyarországon pedig mindössze 34 százalék volt. A fiatalok persze határozottan aktívabbak. Az OTP reprezentatív kutatása azt mutatta, hogy tíz banki ügyfél közül átlagosan három, míg a 18 és 23 éveseknek már csaknem a fele intézi online bankügyeit. Másképp nézve: a banki ügyfelek majdnem kétharmada inkább a személyes ügyintézésben hisz. És ez még a fiatalok 50 százalékára is igaz.

Aktualizált ATM és fiókkeresőnket itt nézheti meg

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankfiók, ATM, fiókbezárás, bankok, online, netbank, digitalizáció