Figyelmeztetés érkezett az OTP-től

2020. október 6. A csalók sok esetben online hirdetésekben rendkívüli ajánlatokkal hívják fel magukra a figyelmet. Az áldozat bizalmába férkőzve csalnak ki bankkártya-adatokat, de akár az otthoni számítógépek felett is átvehetik az irányítást. Az OTP Bank összegyűjtötte, hogyan védekezhetünk a csalók ellen.

A piacinál lényegesen alacsonyabb lakásár, nulla befektetéssel mesés hozamok, kevés munkával elérhető sok pénz. Az ilyen és ehhez hasonló üzenetekkel bombázzák az internetezőket az adathalászok, hiszen tudják, hogy néhányan biztosan bedőlnek a csalogató ajánlatnak.

A csalók legtöbbször online hirdetés formájában teszik közzé a rendkívüli ajánlatokat. A kattintás után rövid idő alatt általában telefonon veszik fel a még gyanútlan áldozattal a kapcsolatot. Idegen nyelven – angolul, oroszul vagy spanyolul – az áldozat bizalmába férkőznek, majd ajánlanak egy rendkívül kedvezőnek tűnő befektetési lehetőséget (ez sok esetben kriptovalutákhoz, például bitcoinhoz kötődik), ingatlant vagy állást. Az ügyintézéshez még több adatot kérnek el, és mire az áldozat gyanút fogna, már sok esetben késő. A csalók megszerzik a bankkártya-adatokat, vagy akár az otthoni számítógépek felett is átvehetik az irányítást.

Hogyan védekezhetünk az adathalászok ellen?

Kezeljük a bankszámlán elérhető pénzünket minden esetben ugyanolyan figyelmesen és körültekintéssel, ahogy a pénztárcánkra figyelünk! Az adathalász visszaélések megakadályozásához elengedhetetlen a megfelelő óvatosság. A pénzügyek intézéséhez használt eszközök – laptop, mobiltelefon – megfelelő védelme, a bizalmas adatok megőrzése kiemelten fontos.
Érdemes gyanút fogni minden olyan telefonhívás, SMS-üzenet, közösségi oldalon keresztül érkezett üzenet vagy e-mail olvasásakor, amelyben az internetbanki bejelentkezéshez és azonosításhoz szükséges jelszavakat vagy PIN kódot kérik. Az OTP Bank például sem e-mailben, sem telefonon, sem SMS-ben nem kér ügyfeleitől jelszavakat vagy PIN-kódokat.
Adathalász üzenetre utal, ha magyartalan nyelvezetű, nehezen értelmezhető üzenetet kapunk, ezeket feltehetőleg fordítóprogrammal készítették. De gyanúra ad okot az is, ha egy látszólag magyarországi hitelintézettől származó e-mail nem .hu végződésű címről érkezik.
Ha valamilyen nagy értékű dolgot irreálisan alacsony áron kínálnak az interneten, ugyanúgy keltsen gyanút bennünk!
Érdemes rendszeresen frissítenünk a bankoláshoz használt eszközeiken futó programokat és alkalmazásokat, így ugyanis fontos biztonsági frissítéseket is kapunk! Az alkalmazott böngésző adatbiztonsági beállításait lehetőség szerint a legnagyobb biztonságot garantáló szintre kell beállítani. Ezek a programok ugyanis riasztást küldenek, mielőtt egy veszélyes oldalra belépnénk.
Érdemes a számítógépeket tűzfalakkal, víruskeresőkkel védeni.
Az internet- és mobilbanki bejelentkezéshez használt jelszavakat is megfelelő gyakorisággal (1-3 hónap) érdemes cserélni. Ne tároljuk jelszavakat és belépési adatokat a számítógépen! Legalább 8-10 karakterből álló, kis- és nagybetűket, valamint számokat egyaránt tartalmazó jelszavakat érdemes választani. Soha ne telepítsünk olyan programot számítógépünkre vagy telefonunkra, amelynek funkcióival nem vagyunk tisztában, különösen ne tegyük ezt idegenek kérésére!

Ha megtörtént a baj, érdemes minél előbb jelezni a számlavezető hitelintézetnek.

Az OTP Bank honlapján is rendszeresen felhívja a figyelmet az adathalász kísérletekre.

Szerző: Azénpénzem/OTP Bank
Címkék: csalók, adathalász, banki adatok, OTP Bank, bankkártya, bankszámla