Az alacsony kamatok a kockázatos vagy az illegális termékek felfutását hozzák

Felvirrad a csalók napja?

2013. július 2. Az inflációt és a banki költségeket sem fedező alacsony betéti kamatok miatt egyre többen keresnek alternatív megoldásokat a megtakarításuknak. Nő a legális, de nagyon kockázatos befektetések népszerűsége, de egyre több a nem legális üzlet is. Félő, hogy a tájékozatlanság és a mohóság akár a teljes vagyon elvesztését okozhatja. Ma már a 10 százalékos hozamígéret is elég becsali lehet.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nevével tűzdeli tele az egyik befektetési aranyat áruló társaság a termékbemutatóját. Igaz, egy szóval sem állítják, hogy bármiféle PSZÁF engedéllyel rendelkeznének, de a felügyelet statisztikáival és nevének emlegetésével összességében a termék iránti bizalmat próbálják növelni. PSZÁF engedélyről már csak azért sem szólhatnak, mert ezek a cégek nem tartoznak annak hatáskörébe, hanem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felügyeli őket, akárcsak – jegyezte meg pikírten az egyik pénzpiaci szereplő – a játékmacikat árusító üzleteket. (A felügyelet egyébként a befektetési arany kockázataira külön figyelmeztet, korábban erről itt írtunk.)

A jelenlegi kamatkörnyezetben nőhet a legális, kockázatos termékek súlya, de félő az illegális szolgáltatók felfutása is – mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője portálunknak. A felügyeletnél a legális termékek esetében a kombinált termékek növekvő népszerűségét valószínűsítik, amelyeknek jóval nagyobb a kockázata a normál bankbetétnél.

A banki ajánlatokat vizsgálva jellemző, hogy néhány hónapra a normál, sőt az akciós kamatoknál is (a betéti kamatokat itt találja) többet kínálnak a betéti részre, ha a pénz másik részét biztosításba, strukturált betétbe vagy akár magas kockázatú befektetési alapba fekteti az ügyfél. A felügyelet egyébként a legutóbbi kockázati jelentésében külön kitért arra, hogy „a kedvezmény elérésének feltételei vagy ezen megtakarítási termékek feltételei, díjazása bonyolultak, nem átláthatóak, valamint az ügyfelek számára nyújtott tájékoztatás nem kiegyensúlyozott”.  Ez pedig fogyasztóvédelmi szempontból aggályos lehet. Előfordulhat ugyanis félreértékesítés, hiszen sokszor nem történik meg az ügyfél kockázati besorolása, valamint elektronikus csatorna igénybevétele esetén nem érhető el befektetési tanácsadási funkció.

A strukturált betéteket külön is vizsgálta előző jelentésében a felügyelet, és több problémát is megfogalmazott, sőt külön vezetői körlevélben fogalmazta meg a strukturált betétekhez kapcsolódó fogyasztóvédelmi elvárásait. Mindenesetre kérdéses, hogy az ezt a terméket választó ügyfelek tisztában vannak-e a pontos kockázatokkal.

Tarol a forex


Nagy népszerűségnek örvendhettek eddig is a magas tőkeáttétes ügyletek. Az online kereskedési rendszereken elérhető, elsősorban forex (foreign exchange, FX, azaz bankközi devizapiaci) ügyletek és CFD (contract for differences, különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás) termékek kereskedésének csak egy része történik a PSZÁF által felügyelt szolgáltatóknál.  Ez mindössze 2-3 ezer ügyfelet jelent. Bár a felügyelet vizsgálja, hogy mennyire hívják fel az ügyfelek figyelmét a kockázatokra, azonban nincs információja az általa nem felügyelt szolgáltatókról és ügyfeleik számáról sem.

Pedig egyre inkább terjed, hogy egy-egy közvetítő uniós tagállamban vagy unión kívüli országban bejegyzett befektetési szolgáltató számára végez közvetítői tevékenységet. Azonban az engedélyezett tevékenységen túlmenően jelentős számú társaság végez jogosulatlan tevékenységet ezen a piacon, amelyekkel kapcsolatosan a Felügyelet rendszeresen figyelmeztetéseket tesz közzé, honlapján külön tematikus aloldalt alakított ki a jogosulatlan tőkepiaci tevékenységet végzőkről. Így megtalálhatjuk azokat a külföldi társaságokat, amelyekről a külföldi társfelügyeletek küldtek figyelmeztetést, és azokat is, amelyek nem rendelkeznek PSZÁF engedéllyel a tevékenységük végzéséhez. (A Quantum XXL botrányáról korábban itt írtunk.)

Itt vannak az ál-értékpapírok


Terjednek az illegális kötvénykibocsátások is, ahol a cégek többnyire arra hivatkoznak, hogy csak zárt körben értékesítik ezeket a papírokat – mondta Binder István. Biztonságosnak láttatják a befektetést, miközben ezek valójában nem értékpapírok – tette hozzá a szóvivő. Mint a PSZÁF honlapjáról kiderül, ezekben az esetekben engedéllyel nem rendelkező gazdasági társaság értékpapír-kibocsátásnak álcázva tevékenységét, üzletszerűen gyűjt pénzt és bocsát ki ál-értékpapírt. Többnyire úgy, hogy magas hozammal vagy anélkül hirdeti a visszafizetést. Könnyen lépre tudják csalni a nyomdai úton előállított, értékpapírnak nevezett, de az értékpapír jogszabályi követelményeinek nem megfelelő dokumentumokkal a befektetőket.

Ilyen volt legutóbb az XGA Vagyonkezelő „kötvénye, ami miatt 70 millió forintos bírságot szabott ki a felügyelet. Itt már elég volt a 10-12 százalékos hozam ígérete is. Legutóbb az Organic Mission került be a köztudatba, ugyanis több celeb vesztette el „kötvényvásárlás” miatt a befektetését. A cég károsultjai az interneten szerveződve próbálják majd érvényesíteni követelésüket a most már OrgFood Products néven futó cég csődeljárásában.  De ebbe a sorba tartozik az MTS Bróker és a Safebroker is, amelyek vezetőjét a rendőrség őrizetbe vette. Mintegy 1 milliárd forintot gyűjtöttek össze jogosulatlanul 330 magánszemélytől.

A „csak most csak neked, vissza nem térő alkalom” szlogen gyakran tetten érhető a nem legális befektetéseknél. A mohóság pedig sokszor hozzájárul ahhoz, hogy a történet végén az összes megtakarítását elveszítse a befektető. (A PSZÁF kisfilmmel is óv a jogosulatlan betétgyűjtőktől.)

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok