Százezer forint alatt senkivel sem állnak szóba

Felújítana, bővítene? Alaposan ráfizethet!

Mind magasabbra
Fotó: Latzer Anna

2018. június 28. Akad nyaralótulajdonos, aki már könnyen a második szezonban mondhat le a pihenésről, mert sehogy sem halad ingatlana felújítása. Most az egész országban gondot okoz, hogy bármihez elfogadható áron és időben sikerüljön a megfelelő szakmunkást felfogadni.

Az építés, de a bővítés, sőt a komolyabb felújítás is négyzetméterenként legalább 300 ezer forintba kerül manapság – tudtuk meg több kivitelezővel és építési szakemberrel beszélgetve. Területenként ugyan jelentős lehet az eltérés, de ez az összeg számíthat irányadónak a Balaton környékén és Pesten is. Még a magas árak mellett is jókora gondot jelent megfelelő szakembert találni, aki időben el is végzik a rábízott munkát.

A családi házakra ma már nem kell építési engedély, csak egyszerű bejelentés. Ezzel azonban a szakma szerint csak az állam egyszerűsítette a saját feladatát. A kivitelezőktől szigorúbb előkészületeket, komolyabb adminisztrációt követelnek. Az induló költségek (tehát még mielőtt egyetlen kapavágás történne) így ma már a legkisebb munkáknál is 1-1,5 millió forintra, egyébként a beruházási költség 2,5-3 százalékára rúgnak. A megrendelők így egyre többször választják a nem annyira hivatalos utat, ami persze növeli az általuk vállalt kockázatokat.

A Balaton északi partján az egyik nyaralótulajdonos teljes felújítást rendelt meg még 2016-ban. Az eredeti tervek szerint az előző évi szezonban már használható lett volna a ház, de most úgy néz ki, hogy még az idén sem pihenhet ott zavartalanul a család. Nekik legalább mások miatt nem kell, hogy főjön a fejük. A déli parton viszont értesültünk olyan „besült” építkezésről, ahol a már leszerződött bérlőknek a csúszás miatt még fizetni is kell. Ők, nagyon, ügyesen ügyvédi segítséggel szerződtek, amiben – akkor még – a tulajdonos semmi kivetnivalót sem látott.

Nagyon sok a dilettáns és a kókler

A felújítási, illetve bővítési munkákat vállaló kivitelezővel azonban egyik említett esetben sem született olyan szerződés, amely a mostani gondok orvoslására vagy legalább enyhítésére lehetőséget adna. Általános tapasztalat, hogy a megrendelők kérésre, elsősorban spórolásból, eltekintenek az egész „lepapírozásától”. Így amikor valaki hoppon marad, nincs a kezében bizonyíték arról, hogy átverték.

Árfelhajtó tényezők
Megnevezés	Megjegyzés
Kapacitáshiány	A felpörgetett építkezésekhez nincs elegendő szakember (még a munkaerő egy részének hazacsábítása után sem)
Drágább munkaerő	Nyilván az előző ponttal is összefüggésben, a kifizetendő pénz a boom előttinek mintegy háromszorosára nőtt (egy jó segédmunkás ma már napi 25 ezer forintot is kaphat)
Építőanyagok	A szakemberek szerint sokszor „mesterséges” hiányt idéznek elő, ami után akár 30%-os áremelés is jön (valójában inkább a gigamegrendelések szívják el az anyagokat a piacról; ahogy korábban írtuk, az állam maga is rángatja a piacot, de előfordul egész Európára kiterjedő hiány is)
Követelmények	A szigorodó uniós energiahatékonysági előírások miatt drágább anyagokat, igényesebb technológiákat kell használni (rövidesen még keményebb szabályok lépnek életbe)
„Alapdíj”	Kisebb munkákat korábban néhány tízezer forintos kiadással meg lehetett úszni, manapság 100 ezer forintnál kevesebb még ilyen esetekben sem jöhet igazán szóba (akkor egyáltalán nem vállalják)
Generálkivitelező	Korábban megúszható volt, de ma már nem, a szervezőt pedig szintén ki kell fizetni (ennek drágító hatása kétségtelen, de nem igazán számszerűsíthető, hiszen a jó szervezés megtakarítást is hoz)
Kezdő költségek	Az „egyszerűsítés" (engedély helyett bejelentés, de helyettes számos más előírás) miatt megugrottak

Rengeteg dilettáns kivitelező jelent meg, akik szakembernek nevezik magukat, de a legkevésbé sem azok - hívta fel a figyelmet Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai és észak-budai irodájának vezetője. Sokuknak gyakorlatilag eddig semmi közük nem volt az építőiparhoz, mégis „horrorisztikus áron” dolgoznak, miközben arra is lehet számítani részükről, hogy ha a szomszéd többet ígér, akkor átmennek hozzá dolgozni. Tapasztalataink szerint vigyázni kell az előlegfizetéssel. Nem egyszer fordul ugyanis elő, hogy a „szakember" a pénzzel együtt tűnik örökre el.

Az ingatlanközvetítő szakemberei szerint a megfelelő tapasztalattal és referenciával rendelkező kivitelezők (akik – ahogy mi látjuk – nem kérnek vaskos, sőt esetenként semmilyen előleget) jelentős része jelenleg nem Magyarországon, hanem külföldön dolgozik. Aki mégsem, és jó szakember, az évekre előre be van táblázva megrendelésekkel.

Itt már több lehet a pénz, ezért jönnek vissza külföldről

Több kivitelező is úgy látja azonban, hogy nincs egészen így. A kőművesek kint 1300 eurót kapnak, de manapság itthon még a segédmunkások is napi 15 ezer forintot keresnek. Ám egy jobb munkaerő elkérhet (és meg is kaphat) akár napi 25 ezer forintot is. (lehet számolni, a kinti, bár így körülbelül 400 ezerre rúg, de a hazai akár félmillió forint is lehet.) Valamennyire tehát már megindult az emberek visszaáramlása.

A Balla Ingatlan szakemberei arra is felhívták a figyelmet, hogy míg régen magunk is szervezhettük a kivitelezőket, illetve az egyes szakemberek munkáját, ez ma már nemigen megy. Nem tehetjük meg például azt, hogy fogadunk egy kőművest, aki egy bizonyos fokig felépíti a házat, majd aztán kivárunk a következő mesterember munkájáig, akár egy évet. Ez a megoldás nem működik: generálkivitelezők dolgoznak a piacon, akik csak teljes házak felépítését vállalják, és még azt sem szeretik, ha valaki saját szakemberrel maga oldja meg, például a burkolást vagy a festést.