A tájékoztatás minimum hiányosnak mondható

Felügyeleti látókörben a borbefektetés

Fotó: Azénpénzem

2015. augusztus 13. Különleges lehetőségként - maximum 300 befektető számára - kínál borbefektetést egy hazai cég. A hozzánk érkezett jelzések alapján nehéz elképzelni, hogy a korlátozás valóságos. Elég valószínűtlennek tűnik, hogy a sok megkeresett ember közül ne akadt volna elegendő, aki a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben jó lehetőséget lát a borban. Megnéztük, mit is mutatnak a számok.

A Bordinasztia Sales Kft. az Angyal Borászat és Szőlészet 3000 palack kiváló minőségű aszúeszenciáját ajánlja. A lehetőség első pillantásra igencsak vonzónak tűnhet, de a honlapjukon fellelhető tájékoztatás inkább nevezhető kecsegtetőnek, mint – ahogy a nyilvános befektetések piacán elvárható lenne – teljes körűnek. Portálunk kérdésére a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság kurtára fogott válaszában jelezte is, hogy a cég már „korábban látókörébe került”, és „amennyiben a jegybank hatáskörébe tartozó jogszabályoknak való megfelelés indokolja, szükséges intézkedéseit megteszi.” (Értsd: amikor már túl sok ember túl sok pénzt bukott?)

A cég honlapján korábbi eredményekre hivatkozva húsz év alatt évi átlagos 15-25 százalékos hasznot ígérnek. Mint írják, a bort közjegyző által lezárt trezorban őrzik, vagyonbiztosítással ellátva, de erről további részleteket a site-on nem lehet megtudni. Az őrzési és a biztosítási, meg esetleg az egyéb tranzakciós költségekről sem szól a cég. Mint ahogy arról sem, hogy esetükben mit jelent az, hogy „garantált tőkebefektetésről” van szó. Azt ugyanis nem tudni, hogy ki és miféle garanciát vállal a befektetésre. Lehetséges, hogy a befektetési piacon konkrét jelentéssel bíró kifejezés – kissé megtévesztő módon - itt csak arra akarhatott utalni, hogy a „tokaji aszúeszencia garantált minőséget képvisel.” De az is lehet, hogy – ahogy a cég egy kritikus hangú bejegyzésre válaszul írta – ők garantálják, hogy öt év elteltével a palackokat befektetési áron visszavásárolják. A tőkegarantált befektetés fogalma azonban mást jelent.

Amennyiben bármilyen kérdés, kétség merül fel a szolgáltatóval, a kínált befektetési vagy betéti lehetőséggel, illetve a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban, a jegybank kérte, hogy azt az érintettek jelentsék be az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának. Információink szerint ezt többen meg is tették. Egyik olvasónk a felügyeleti türelem okaként azt látja, amit a cég maga tett közzé: „ a tokaji borok jövőjét igazolhatja, hogy a fideszes politikus elit Tokaj hegyalján vásárolt borbirtokokat. és uniós forrásból 330 milliárdos fejlesztést irányoztak elő a térségre”.

Az ajánlat részben a londoni bortőzsde egyik indexének, a Live-ex Fine Wine 50 korábbi 27,8 százalékos éves növekedésére hivatkozva ígéri a magas hozamot, nemcsak hasonló növekedést vetítve a jövőbe, hanem attól is elegánsan eltekintve, hogy igencsak elavult adattal számol. Valóban volt ugyan korábban ilyen mértékű áremelkedés, a Live-ex tőzsde honlapján látható adatok szerint azonban ez az index épp az elmúlt öt évben valamivel több, mint 20 százalékot esett. Erősen úgy tűnik tehát, hogy a tőkepiacokon évszázadok óta jól ismert buborékjelenségről volt szó, ami ráadásul már jó ideje kipukkadt. Mindezt végül egy érdekes „hozamszámítással”, valamint egy 1888-as és egy 1945-ös palack idei aukciós árának példájával fejeli meg. (Utóbbi amúgy – mint lentebb kifejtjük - körülbelül olyan, mintha egy Rippl-Rónai kép értékének emelkedését emlegetve próbálnánk valakit egy festékgyár részvényeinek megvásárlására bírni.)

A nagyon nagy pénzűeknek lehet részleges lehetőség

Nem vitás, hogy a borok reális befektetési alternatívát jelenthetnek, ami a jelenlegi pénz- és tőkepiaci kamatkörnyezetben különösen vonzó lehet. Annak azonban, aki ezzel akar megpróbálkozni, érdemes tisztában lenni néhány dologgal. Az igazán régi – 50-100 éves vagy még régebbi –, valamint a kisebb mennyiségben termelt különleges borok piaca leginkább a műkincsek piacához hasonlítható. Ezt az is mutatja, hogy kereskedésük színterét leginkább a különféle aukciós házak jelentik. Ez az üzletág voltaképpen nem is számít újnak, hiszen már a múlt század első éveiben is voltak borárverések, amelyeken a minőségi óborok palackjai mesés árakon cseréltek gazdát, és a tokaji borok is gyakran felbukkannak az aukciókon. Ahogy pedig a műkincseké, ez a piac sem nélkülözi a különleges exkluzivitást. Nem csak meglehetős méretű tőke, hanem komoly hozzáértés is szükséges hozzá, amit egy borkostoló, de még egy gyors tanfolyam sem helyettesíthet.

Az utóbbi időben azonban valóban kialakult a borbefektetéseknek egy olyan ága is, amely a pénzügyi befektetésekhez hasonlítható. Ennek alapját elsősorban a bordeaux-i és burgundiai borok jelentik, de jelentős részt vállalnak az olasz, spanyol és rajnai borok is, és egyre inkább jelen vannak az amerikai, ausztrál és más termékek. Jelentős hátrány azonban a pénzügyi befektetésekkel szemben, hogy a bor likviditása (eladhatósága) meglehetősen változó, hosszabb idő is eltelhet, amíg sikerül pénzzé tenni. Emellett jelentős költséget jelenthet a tárolás, szállítás, biztosítás, nem szólva arról, hogy vételkor-eladáskor az esetek többségében a tőkepiacinál lényegesen nagyobb tranzakciós költségekkel kell számolni. Nem véletlen, hogy egy ezzel foglalkozó tanulmány egy nagyobb portfólió kiegészítő részeként tudja elképzelni a borbefektetéseket, hangsúlyozva, hogy a magasabb költségeket csak a diverzifikációból fakadó előnyök képesek ellensúlyozni.

A bornak, mint befektetési terméknek a hozamtermelő képességét elsősorban az biztosítja, hogy egy-egy nevesebb borfajta jobb évjáratából az évek múlásával egyre kevesebb lesz (a javát megisszák), és a növekvő ritkaság az értéket is növeli. 15-20 év után az átlagos befektetők helyett egyre inkább a gyűjtők és a nagybefektetők érdeklődését váltják ki a megmaradó palackok, amelyek így átkerülnek a fent említett, a műkincsekéhez hasonlítható kategóriába.

Így néz ki a bor tőzsde kereskedése

Az angol fővárosban 1999 óta működik a London International Vintners Exchnage (Liv-ex), amely a minőségi borkereskedelem meghatározó piaca, ahol francia, német, olasz, spanyol, portugál és amerikai borok árait jegyzik. Az itt számított indexekbe csak 10-25 évnél fiatalabb borok kerülhetnek be, épp azért, mert csak ezekből áll rendelkezésre elegendő mennyiség. Minden tőzsdei kereskedésnek alapja ugyanis, hogy csak nagy mennyiségben meglévő, homogén minőségű áruval folyhat.

A magyar cég által árult 3000 palack csepp a tengerben a csak Burgundiában termelt évente átlagos 500 000 palackhoz képest. Ezek természetesen csak a legismertebb, szakértők által minősített első osztályú borok lehetnek. A különféle fajták-évjáratok fogyásuk mértével együtt csökken súlyuk is az indexekben. Ahogy a többi tőzsdén is, itt is többféle mutató létezik, amelyek mintegy összesítve mutatják a piaci hangulatot, a befektetők várakozásait. A legismertebb a Li-ex Fine Wine 50 index, amelyet a napi záróárakból számolnak, és 10 éven belüli évjáratokat tartalmaz. A Li-ex Fine Wine 100-at havi árakból számítják, és maximum 25 éves borokat tartalmaz, a Li-ex Fine Wine 1000 pedig az előbbiek mellett borvidékek regionális indexeit tartalmazza.

A tőzsdék mellett – hasonlóképpen a pénzpiachoz – kereskedőházak platformjain is folyik on-line kereskedés, valamint alakultak befektetési alapok is. Előbbiek egy része a fizikai beszállítás (előfordul ugyanis, hogy valaki tényleg inni akar) mellett vételi és eladási árat is jegyeznek a különféle borokra, vagyis valódi befektetési platformokként működnek.

Előfordult már piramisjáték

Az egyik legismertebb befektetési alap, a Vintage Wine Fund saját adatai szerint az elmúlt 3 évben átlagosan 2,67 százalékos hozamot ért el, ami messze van a több helyütt ígért mesés hozamoktól, de a mai alacsony kamatszint mellett még tisztesnek mondható. Ugyanez a cég korrekten felhívja a figyelmet arra, hogy a társaság nem áll a brit hatóság, az FCA felügyelete alatt, ahogy az FX-brókerekhez hasonlóan a figyelmeztetés is megtalálható a honlapján, mely szerint a múltbeli teljesítmény nem nyújt garanciát a jövőbeli teljesítményre, és a befektetések értéke csökkenhet is, valamint lehet, hogy a befektető nem kap vissza semmilyen összeget.

Velük szemben a Wine Asset Manager FCA a pénzügyi alapokhoz hasonló szabályok szerint működik, és be is jegyeztette magát az FCA-nál. A megfelelő piaci felügyelet és emellett a befektető alapos tájékozódása ezen a piacon is elengedhetetlen, hiszen a csalók, piramisjátékosok ezen a piacon is fel-felbukkannak. 2009-ben például egy aucklandi kereskedőház közel másfél millió dollárral károsította meg az ügyfeleit.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: befektetés, bor, tőzsde, hozam