A befektetési célú vásárlások húzhatták fel a piacot

Felszárnyalt a lakáshitel

2017. április 18. Érezhetően nagy változás zajlik a lakáshitelezésben. A statisztikai adatok szerint tavaly év végére a már engedélyezett kölcsönök összege a négy évvel korábbi négyszeresére nőtt. A szerződések darabszámában már egyáltalán nem ilyen látványos a változás. Az állami támogatás (csok) persze sokat lendített a helyzeten.

A tavaly engedélyezett lakáshitelek összege 477 milliárd forint volt, ami – jegyezte meg erről kiadott jelentésében a KSH – több mint kétszerese a 2010–2013. közötti évekre jellemző értéknek, de a 2009. előtti évek szintjétől még elmarad. A számokat alaposabban megnézve meglehetősen érdekes kép bontakozik ki.

A már engedélyezett kölcsönök összege 2016 második félévében a négy évvel korábbi négyszeresére nőtt. Jelentős volt a szerződések darabszámának emelkedése is, de ennek dinamikája a lakáshitel összegénél mérhetőnek még a felét sem érte el. Jól tükröződik ez az átlagos hitelösszeg alakulásában is. A KSH adatsort ráadásul ideivel kiegészítette Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az igényelt lakáshitelek nagysága 2017 első negyedévében átlagosan már 7,9 millió forint volt.
Továbbra is az OTP Bank folyósít minden második családi otthonteremtési kedvezményt (csok) – állította a vezérigazgató-helyettes. Mint hozzátette: egyre többen gondolkodnak azonban komplex lakásmegoldási lehetőségekben, így igénylik a lakástakarék-pénztári megoldásokat, kamattámogatott lakáshitelt, a lakáshitel cafeteriát. Ezek segítségével ugyanis több millió forintos további támogatás érhető el.
A jelenséget Kovács Antal az alacsony kamatokkal, a lakások drágulásával, a reálbérek növekedésével és a lakosság hitelfelvételi kedvének növekedésével magyarázza. Mi azonban úgy véljük, ez már annyira magas összeg, hogy az adatokat a felsőbb (értsd magasabb jövedelmű, illetve vagyonú) réteg magatartása alakíthatta. Az OTP-nél egyébként úgy látják, hogy a hagyományosan gyorsan reagáló befektetési célú vásárlók aktivitása vélhetően lecsengőben van, de tömeges jelenlétükre továbbra is számítani lehet.

Nagyon jelentősek a változások


A lakáshitelek teljes állománya (amekkora hitel cipelnek a hátukon a magyar magánszemélyek) közben még mindig lefelé morzsolódik. Tavaly év végén ez 2912 milliárd forintra rúgott, ami az előző év azonos időszakától majdnem három százalékkal elmarad (2015-ben 10 százalékos volt a csökkenés). A lakáshitel-állomány GDP-hez viszonyított aránya egy év alatt 8,8 százalékról 8,3 százalékra esett.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb statisztikájából viszont már úgy tűnik, hogy az idén egyelőre csak igen csekély mértékben, de már növekedésnek indult a lakáshitelek állománya is. Az első két hónap alatt mintegy 10 milliárd forint (ez 0,3 százalék) volta növekedés. (A KSH és az MNB adatsora nem fedi tökéletesen egymást.)



A lakáshitelezésben – állapította meg a KSH – 2016-ban továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, három folyósított lakáshitelből kettő ezt a célt szolgálta.  A használt lakás vásárlásához tavaly folyósított hitelek összege 338 milliárd forintra bővült, ami 35 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A hitelkiváltások száma viszont 42 százalékkal, összege 57 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és átlagos összegük is jócskán visszaesett. A 2015. évi 6,9 millió forinthoz képest 2016-ban átlagosan 5 millió forint jutott egy e célból hitelt felvevő ügyfélre. Néhány egyéb érdekes tendencia a mellékelt grafikonokból jól látszik.

A lakáshitelek feltételeinek itt nézhet utána

Arról, hogy most mennyibe kerül a lakáshitel,részletesebben itt írtunk

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.