Mostanra eltűnt a működési veszteség

Félreértés a nyugdíjpénztári csőd

2013. augusztus 12. A pénzügyi felügyelet nyugdíjpénzzel kapcsolatos aggodalmát nem osztja a Stabilitás Pénztárszövetség. Mint elnöke, Lehoczky László az Azénpénzem.hu kérdésére hangsúlyozta: az idei első félévben már nem veszteséggel működtek a kasszák. Igaz, ehhez a nem fizető tagok megtakarításainak „megcsapolása” kellett.

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) szerint fokozott kockázatot jelent, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai különböző összetételű befektetésben fialtathatják megtakarításukat. Ezzel kapcsolatban ajánlást is kiadtak. Az elvárások között nincs különleges újdonság – állította portálunknak Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Szerinte 2008-ban került előtérbe, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokra nincs állami garancia. Arra a kérdésünkre, hogy mégis mi nyugtathatná meg a tagokat arról, hogy pénzük biztonságban van, azt válaszolta: a pénztárak igyekeznek konzervatív befektetési politikát folytatni. Ez, valamint a múltban elért teljesítmények adhatnak biztonságot.

 Nagyon sokan vannak, akik kényszerűségből (megtakarításukhoz csak tíz év után juthatnak hozzá – a részletes szabályokról itt olvashat) tagok maradnak, de fizetni nem tudnak. A PSZÁF tavalyi állásfoglalása szerint olcsóbb lett a tagság szüneteltetése. A nem fizetők hozamából csak az egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó havi hányada vonható le (a Stabilitás által közölt adat emúgy ezzel mntha nem lenne összhangban). Korábban a pénztárak a teljes minimális tagdíjat vették alapul. A módosítás négyezer forint havi befizetés esetében 233 forintos levonást jelent szemben a korábbi négyezerrel (már ha elérte ezt az összeget a hozam).
Mint hozzátette: a tagság döntő része maga is a kockázatmentesebb befektetéseket választja, amit bizonyít az is, hogy a vagyon 60 százaléka állampapírban van. Lehoczky határozottan kijelentette: nem igaz, hogy több nyugdíjpénztár is a csőd szélén állna. Úgy véli, az ezzel kapcsolatban rendre feltámadó szóbeszéd egyértelműen félreértésen alapszik. Ennek alapja pedig számviteli. A pénztáraknak ugyanis a működési bevételeik és a működési kiadásaik egyenlegeként kell kimutatniuk működési eredményüket. Ez pedig – mint arra a PSZÁF rendre hangsúlyosan fel is hívja a figyelmet – negatív. Ebben a számításban azonban nem veszik számba azt az összeget, amit a nem fizető tagok hozamából a pénztárak működésükre a jogszabályok alapján levonhatnak.

Az idei második negyedévben – emelte ki az elnök – a nem fizető tagoktól levont hozammal a pénztárak közel 300 millió forinttal növelték a működési tartalékukat. Mára – figyelembe véve azt is, hogy a kasszák jelentősen, 30 százalékkal 216 millió forintra csökkentették működési veszteségeiket – az egyenleg már pozitívvá vált.

Szép számokat ismertetett a szövetség


A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 2013 második negyedévének végén 866,4 milliárd forintot tett ki, ami egy év alatt több mint 13 százalékos – az inflációt magasan meghaladó - növekedés. A szövetség gyorsjelentésében (amivel megelőzték a felügyeleti adatközlést) elismerte: április és június vége között a befektetéseken a szektor veszteséget szenvedett el. Ennek mértéke azonban mindössze három százalékos volt.

A növekvő befizetések, a csökkenő kifizetések és a negatív második negyedéves hozam eredőjeként az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona lényegében nem változott az első negyedévhez képest. Az egy főre jutó vagyon viszont közel 767 ezer forintra nőtt az egy évvel korábbi 678 ezer forintról.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok