Felpörgött a lakástakarékosság

2016. március 9. Új rekordokról, visszatérő ügyfelekről, növekvő megtakarítási összegről számolt be a Fundamenta-Lakáskassza. Úgy tűnik, az állami lakásvásárlói klub terve is csak növelte az érdeklődést.

Európában egyedülálló módon a hazai lakossági lakáshitelezés negyedét adta az elmúlt évben a Fundamenta-Lakáskassza – mondta el a társaság sajtótájékoztatóján Gergely Károly elnök-vezérigazgató. Megjegyezzük, nem véletlenül „egyedülálló” ez a modell, abban a hét országban ugyanis, ahol lakástakarék-pénztári rendszer működik, nem a hitelezésre, hanem az előtakarékosságra helyezik a hangsúlyt.

Tavaly a Fundamenta 228,4 milliárd forintos hitelállományának 57,1 – valamivel tehát még az ezt megelőző évi arányt is meghaladó – százalékát tette ki az azonnali áthidaló hitel (ez az, amikor a takarékosság megkezdését megelőzően már eladósodik valaki). Az előző években többen aggodalmukat fejezték ki a lakástakarék lelkes hitelezési gyakorlata miatt, de – mint most elhangzott – a nem teljesítő (90 napon túl nem törlesztett) hitelek aránya a társaságnál mindössze 1,3 százalékra rúgott 2015-ben. (Összehasonlításul: a támogatott lakáshitelek között ez az arány 3,8 százalék, a piaci lakáshiteleknél pedig 15,3 százalék).

Más adatok alapján úgy tűnik, hogy ennek oka az eleve magasabb jövedelmű ügyfelek elérése lehet. Mint Gergely kifejtette: az átlagos szerződéses összeg 11 százalékkal nőtt egy év alatt, az új ügyfelek kétharmada a maximális havi 20 ezer forintos megtakarítás mellett döntött. A lakástakarékoskodók között egyébként egyre nagyobb arányban találhatóak a visszatérő ügyfelek (egyébként nem ritka a családon belüli két, de akár három szerződés sem). A lejárat után 2015-ben majdnem 40 százalék indította újra a szerződést (ez is rekord).

A nemzeti lakásklub ötlete inkább ijesztőnek tűnhetett

A Fundamenta idén visszavonuló első számú vezetője alig leplezve reagált arra az ötletre is, hogy a kormány otthonteremtési közösségek (NOK) létrehozásával támasztana versenyt a lakástakarékoknak. A kissé zavarosnak tűnő, elsősorban valamiféle vásárlói klubra hajazó NOK-ről a tervek szerint ennek a hónapnak a közepén született volna meg a parlamenti döntés (néhány nap még van addig, így még ez sem zárható ki a jelenlegi jogalkotási szokások alapján ki).

Az ötletet felevezető Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint a lakástakarékokkal az a probléma, hogy „mindössze” 170-180 milliárd hitelt helyeznek ki évi 50 milliárdos állami támogatás mellett. A bankszektor más részei – tette hozzá – kisebb állami támogatás mellett jobban teljesítenek. Gergely hangsúlyozta: a Fundamenta fennállása alatt 750 ezer ügyfél „lakásálmát” segített megvalósítani. Az ügyfeleknek 2015-ben a GDP fél százalékát, összesen 175 milliárd forintot folyósítottak. Ez az összeg pedig 6,6-szorosa a takarékoskodóknak jóváírt állami támogatásnak. Vagyis: az állam minden forintja 6,6 forint beruházást indukált a lakástakarékon keresztül. Más állami lakáscélú támogatásokról – tette hozzá az elnök-vezérigazgató – nem áll rendelkezésre ilyen adat.

Felmerült (hozzánk is érkeztek ilyen jelzések), hogy a NOK „belengetése”, a lakástakarékok szabályozásának esetleg kedvezőtlen irányú változtatását nem érzékelte-e a Fundamenta. Gergely azt mondta, hogy úgy látták, különösen ezt követően ugrott meg a szerződéskötési szándék. Hozzánk jutottak el olyan információk, hogy a közvetítők között akadtak, akik éppen azzal érveltek: siessen most kötni, mert most még magasabb támogatással lehet. (Azóta Rogán cáfolta, hogy a lakástakarékoknál szigorítás jöhet, de a tapasztalt magyarokban megmaradt a kétely.)

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakástakarék, lakástakarékosság, állami támogatás, Fundameta-Lakáskassza, NOK