Pénzben mérhető lehet az együttműködés előnye

Félmilliónál több végrehajtás folyik

2016. június 9. Meglódult a folyamatban levő végrehajtások száma, a magánszemélyekkel szemben a legkeményebben egyre inkább lakáshitelek miatt lépnek fel. Az egyik követeléskezelő felmérte: a 600 ezer eljárásban átlagosan 48 ezer forintra rúg a jogi útra terelés miatti többletköltség. A behajtással foglalkozók szerint a bajban levőkön is sok múlhat.

Egyik olvasónk írta le nekünk a következő történetet: banki hátralék miatt elárverezték az adós lakását (egy budapesti belterületi ingatlanról van szó), amit a vevő alig több mint ötmillió forintért szerzett meg. Több év is beletelt, mire a lakás új tulajdonosa meg tudott szabadulni a régi lakóktól (zsebbe plusz pénzt is fizetett végül nekik). Ezt követően viszont 18 millió forintos áron sikerült értékesíteni ezt az otthont. Bankárok hangsúlyozzák, hogy az ingatlanárak emelkedése jó kiszállási pontot jelenthet az adósoknak. Esetenként a vártnál is jobbat, hiszen – mint arról korábban írtunk – egy Duna melletti pesti panel a 20 milliós induló árról az online liciten egészen 30 millió forintig kúszott fel.

Nem mindegy azonban, hogy az áremelkedésből a már egyébként is sokat gyötört hiteles, vagy valamilyen „spekuláns” tud részesedni. Megértjük, hogy sokan ellenségesek a bankokkal, de a merev elzárkózással biztosan maguknak is ártanak. Például azért, mert így az esetleg jó megoldást jelentő közös értékesítés is reménytelenné válik.

Egy év alatt 50 százalékos megugrás


A Magyar Követeléskezelők és Információ Szolgáltatók Szövetsége (Makisz) által nemrégiben tartott konferencián Felfalusi Péter, a szervezet elnöke az Intrum Justitia vezérigazgatója (képünkön) elmondta: azoknak az ügyfeleknek, 60 százalékával sikerült ilyen új megállapodást kötni, akik egyáltalán hajlandóak tárgyalni. Tavaly az ilyen egyezségek 150 ezres mennyiséget jelentettek. Hangsúlyozta, hogy a jogi eljárások meghatározóak a behajtási folyamatokban, mégis sokakat meglepett, hogy a Makisz tagjai 2015-ben közel 200 ezer fizetési meghagyásos eljárást indítottak, és összesen mintegy 600 ezer végrehajtási eljárásuk van jelenleg folyamatban. (Ez 50 százalékos növekedés, hiszen a megelőző évben 400 ezer végrehajtásról volt szó.)

Még megdöbbentőbb számok is elhangzottak a konferencián: a MAKISZ tagok által kezelt tőkeállomány közel 500 milliárd forint, ami mögött közel 14 millió ügy húzódik meg. A lakossági területen jelentős változást hozott az elszámolás. Ennek hatására az ügyek száma és értéke is jelentősen visszaesett. Aggasztó lehet viszont, hogy a megmaradt eljárásokban egyre inkább eltolódott a hangsúly az ingatlanfedezettel rendelkező nagyobb értékű ügyek irányába. A bedőlt ingatlanhitellel rendelkezők zöme a követeléskezelők tapasztalatai szerint az eljárás megindítására már számottevő egyéb (közüzemi, telekom stb) lejárt tartozással is rendelkeznek. Felfalusi szerint a bankok kitisztították a portfoliókat, a távközlési cégek inkább a követelések eladása felé mozdulnak, míg a közműcégek esetében az államosítás miatt átmeneti helyzetben van a követeléskezelés.

A közüzemi fronton átmeneti a „fegyverszünet”?


A követeléskezelők, behajtók már sokszor hangsúlyozták (most egyébként ezt nem tették), hogy a kilakoltatásokra többnyire nem bankhitel, hanem például közüzemi tartozások miatt kerülhet sor. Elgondolkodtató, hogy az elszámolás például az áramszámlával tartozók számát is csak átmenetileg csökkentette, ma ismét közel ugyanannyian tartoznak, mint két évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban. A gázdíjjal tartozók évről-évre kevesebben vannak ugyan, de idén februárról márciusra 40 ezerrel nőtt a számuk. Kérdés, hogy az államosítás mekkora tartósabb változást hozhat majd.

Az EOS-csoport (a közüzemi hátralékot halmozók alighanem ismerik a nevüket) a 2015-ben Magyarországon kezelt 600 ezer ügyet megvizsgálva arra jutott, hogy a magyarok legnagyobb darabszámban banki tartozásaikat törlesztették. Megnézték azt is, hogy hátralékát melyik korcsoport igyekezett a leginkább eltűntetni.

A legtöbb tartozást a 40 és 59 éves korcsoport törlesztette 2015-ben, az ő befizetéseik adták a teljes összegnek majdnem felét, a legkisebb arányban a legfiatalabbak fizettek. A kutatás szerint a banki elszámolás hatására javult az adósok kapcsolatfelvételi hajlandósága, a hitelek újraindított törlesztésének száma és értéke is nőtt. Az átlagos befizetés az elszámolást követően 19387 forintra emelkedett, ami 17 százalékos növekedést jelentett egy év alatt.

Az EOS is hangsúlyozta az együttműködés fontosságát. Ez szerintük konkrétan pénzben is mérhető. A részletfizetési megállapodások következtében ugyanis megtakaríthatók a jogi költségek. A követeléskezelő azt állítja, hogy felmérte mind a 600 ezer ügyet, és arra jutott: ezekben átlagosan 48 ezer forintot jelent a jogi útra terelés miatti többletköltség.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat! 

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok