Fellendülést hozott Japánban az első női miniszterelnök

A tokiói tőzsde épülete
Fotó: Tokyo Stock Exchange

2025. november 5. Japánban először került női miniszterelnök hivatalba, a váltás pedig a piacokat is megmozgatta. A kérdés az, hogy olyan fellendülésről van szó, amit valódi reformok is követnek, vagy csak pillanatnyi fellángolást láthatunk.

Sanae Takaichi október 21-én lett Japán első női miniszterelnöke, beiktatását követően az amerikai piacot követő részvénypiaci rali csak tovább fokozódott. Ennek eredményeképpen a legnagyobb japán cégeket tömörítő Nikkei 225 index októberben több mint 15 százalékkal emelkedett, 52411 ponton abszolút csúcson zárt – ilyen erős hónapra 1994 óta nem volt példa. A piac nagyobb részét lefedő Topix index is rekordzárást ért el 3331,83 ponton, ami széles alapú befektetői optimizmust tükröz. A technológiai és chipgyártó cégek teljesítménye kiemelkedő volt, de az új kabinet növekedés- és innovációorientált irányváltási ígéretei általánosságban is optimizmust hoztak a piacra. Vajon a japán piac feléled évtizedes Csipkerózsika álmából és végre vonzó befektetési célponttá válik, vagy újra lelankad majd a lelkesedés néhány hónap múlva?

A Nikkei 225 index alakulása az elmúlt 6 hónapban

Forrás: investing.com

A szép

A japán politikai élet új fejezethez érkezett: a Liberális Demokrata Párt soraiból kikerülő Sanae Takaichi októberben vette át a miniszterelnöki posztot, miután előde, Fumio Kishida olyannyira népszerűtlenné vált, hogy idő előtt lemondani kényszerült. A 64 éves közgazdász kinevezése azonnal felrázta a közéletet, hiszen Japán történetében először került nő a kormány élére. A parlament gyorsan megszavazta kinevezését, így a párt többsége változatlan maradt, ami a piacok számára stabilitást jelentett. Így Takaichi akár 2027-ig töltheti be a tisztséget, ami elég idő egy önálló program végrehajtására. Az új miniszterelnök céljai közt a növekedés, a technológiai fejlesztés és az energia-önellátás került, és ezeket az elemeket a belföldi és külföldi befektetők egyöntetűen üdvözölték. A piaci szereplők különösen nagyra értékelték, hogy az új kabinet a vállalati versenyképességet és a termelékenység javítását tette prioritássá.

A kormányváltás hatása a tőzsdén is gyorsan megmutatkozott. Októberben a Nikkei és a Topix egyaránt új rekordokat döntött, ami évtizedek óta nem látott befektetői bizalmat jelez. Az Egyesült Államokból indult tőzsdei AI-láz mostanra elért Japánba is, de a szigetországban a mesterséges intelligencia és a félvezetőipar nem amerikai típusú szoftveróriásokra, hanem technológiai beszállítókra és precíziós gyártókra épül. A mostani emelkedést olyan vállalatok vezették, mint a Tokyo Electron, amely a félvezetőgyártás berendezéseinek egyik globális szereplője, vagy a Sony, amely a képfeldolgozó chipek és szenzorok piacán világvezető. Emellett a gyengébb jen is javította az exportőrök versenyképességét és növelte a japán részvények vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Mindezek eredményeképpen a hónap végére nemcsak az árfolyamok, hanem a napi kereskedési forgalom is többéves csúcsra emelkedett, jelezve, hogy a nemzetközi tőke újra aktívan visszatért Tokióba.

A jó

A tőzsdei rali mögött azonban nemcsak kedvező piaci hullámok állnak, hanem valódi szerkezeti változások is. A tokiói tőzsde 2023 óta kifejezetten arra ösztönözte a vállalatokat, hogy a tőkeköltségre és a részvényárfolyamra érzékeny, hatékonyságközpontú menedzsmentet vezessenek be. Ennek része, hogy a tartósan könyv szerinti érték alatt árazott (köznyelven: P/B 1 alatt) cégeknek nyilvános tervet kell kiadniuk a tőkehatékonyság javítására, és rendszeresen beszámolniuk az előrehaladásról. A gyakorlat szintjén ez azt is jelenti, hogy a hatóságok felszólították a japán cégek igazgatóságait, hogy ne hagyjanak jóvá olyan beruházást, amelynek várható megtérülése nem éri el a vállalat tőkeköltségét.

Magyarán, ha egy projekt nem teremti meg a tőke árát sem, azaz értéket rombol, akkor azt ma már nem lehet Japánban halkan jóváhagyni, hanem a részvényesek elé kell tárni ezeket a döntéseket. Ezek a lépések mostanra már érezhető módon felrázzák a tespedtségükből a hatékonytalan japán cégek vezetőségét, és ezzel olyan magatartásra ösztönzik őket, amelyek jobban megfelelnek a részvényesek érdekeinek.

A csúf

Az is igaz azonban, hogy az elmúlt évtizedek csalódásai után a mostani optimizmus eléggé törékeny. Az első számú kockázatot a deviza esetleges erősödése jelenti. A japán jen gyengülése eddig támogatta az exportőröket, mert a külföldi bevételek hazai pénzre váltva magasabb nyereséget hoztak. Ha a jen viszont erősödne, az exportbevételek és az árverseny előnye csökkenne, ami könnyen lehűthetné a tőzsdei hangulatot. Persze a gyenge deviza kicsit lassítja a hazai fogyasztást, míg az erősödő jen fokozhatná egy picit a belföldi fogyasztást. A deviza gyengülése tehát kétirányú kockázat: rövid távon segítheti az exportot, de hosszabb távon kiszámíthatatlanságot hozhat, ha a jegybanki politika vagy a kamatvárakozások hirtelen megváltoznak.

Ráadásul az erősen exportorientált japán gazdaságnak a jelenlegi külkereskedelmi környezet is nagyfokú bizonytalanságot jelent. A világ negyedik legnagyobb gazdasága évente közel 700 milliárd dollár értékű árut exportál, ennek jelentős része az Egyesült Államokba irányul, ahol a Trump-kormány átlagosan 15 százalékos importvámot vezetett be a japán autókra és gépipari termékekre. Japán ellenlépésként 10 százalék körüli vámokat alkalmaz, de a feszültség mindkét irányban növeli a bizonytalanságot, és nem is tűnik úgy, hogy a felek a közeljövőben meg akarnának egyezni a vámok csökkentéséről. Ráadásul a kínai gazdaság lassulása és a regionális kereslet gyengülése tovább nehezíti a japán exportot, miközben a gyorsan öregedő népesség és a gyenge belföldi fogyasztás korlátozza a gazdasági növekedés mozgásterét.

Az árak alakulásából azt olvashatjuk ki, hogy a befektetők most abban bíznak, hogy a vállalatok szerkezeti megújulása képes lesz ellensúlyozni ezeket a külső kockázatokat. Ez több szinten is változást jelenthet, főleg a vállalatirányításban érzékelhető fegyelem erősödése lehet hosszú távon is hatással a részvényárfolyamokra. A piac most tehát nemcsak a rövid távú teljesítményt, hanem a japán gazdaság hosszabb távú önbizalmát is újraértékeli. A tőzsdei befektetők elhitték a változást – most a vállalatokon a sor, hogy tetteikkel és reformjaikkal szolgálják meg a megelőlegezett bizalmat.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Szepesi László
Címkék: Sanae Takaichi, Japán, miniszterlenök, női, Nikkei, Tokyo Stock Exchange, tőzsde, Tokió, gazdaság, jen