Kiszámoltuk, mit hozhat a szövetkezeti forma
2017. június 28.
Már kihirdették a nyugdíjas szövetkezetekről szóló jogszabályt, így elvben nincs akadálya, hogy július elsejétől már működjön ez a foglalkoztatási forma. Az idősebbek közül sokan (ma még) elzárkóznak attól, hogy ilyenbe belépjenek, de – mint az Azénpénzem.hu kiszámolta – a feltételek elég meggyőzőek.
A parlament már majdnem két hete elfogadta a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló törvényt (a jogszabály részleteiről, jellemzőiről itt írtunk). A Magyar Közlönyben azonban csak a napokban tették közzé a jogszabályt. Szerencsés volt, hogy az eredetileg a kihirdetés utáni 15. napos hatályba lépést még a tárgyalás során 2017. július elsejére módosították. Elvben tehát nincs akadálya, hogy akár néhány nap múlva alakuljanak ilyen szövetkezetek.
A szövetkezetek alapításáról és egyéb részletekről a Polgári törvénykönyv negyedik része rendelkezik. A jogszabály szerint a szövetkezet létesítő okirata az alapszabály, amelynek elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Vagyis: akár 7 nyugdíjas is alapíthat ilyent. Valójában azonban legalább 10 tag lehet a célszerű, mert így egy fő lehet nem nyugdíjas is, hogy teljes állásban foglakozzon például a munka szervezésével, a könyvelési és egyéb feladatokkal.
A nyugdíjas szövetkezetek – állapította meg egyik elemzésében a Policy Agenda – egyes területeken enyhíthetik a munkaerőhiányt, de egyúttal bérlenyomó hatásuk is lesz. A munkáltatónak kifejezetten érdeke lesz keresni ezeket a szövetkezeteket, ha azok garantálni tudják a biztos munkaerőt. A normál foglalkoztatottak számára viszont mindez kedvezőtlen bérhelyzetet vagy akár elbocsátást is jelenthet. A számok mindenesetre (lásd táblázatunkat!) meglehetősen meggyőzőek. Maguk a nyugdíjasok is sokkal jobban tudnak majd keresni szövetkezeti formában, mint úgy, hogy önállóan vállalnak munkát.
Fontosak persze a részletek, nem kevéssé például az, hogy mennyit kérnek majd a tagoktól vagyoni hozzájárulásként. Az első szövetkezetek megalakulására mindenesetre aligha kell sokat várni. A nagyobb diákfoglalkoztatók vezetői már felkészültek rá, hogy segítsék mind szakmai oldalról, mind munkaadói oldalról ezek létrejöttét – mondta a Magyar Időknek Fiák István, a legnagyobb diákszövetkezeteket tömörítő érdekképviselet, a Diákész vezetője. Kiemelte: konzorciumi formában működhetnek együtt a diák- és nyugdíjas-szövetkezetek. A munkaadók így nemcsak diákokat, hanem időseket is kérhetnek majd.
A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos, a törvényjavaslat egyik benyújtója rögtön arról kezdett beszélni, hogy már vagy egymillió nyugdíjas szeretne ilyen keretek között dolgozni. A Policy Agenda becslése szerint jelenleg 100 ezer nyugdíjas lehet, aki nyugdíja mellett is dolgozik. Persze nem kevéssé annak következtében, hogy éppen ez a kormány vezette be a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó korlátozásokat.
Nem véletlenül nézi mindenki (közte mi is) döbbenten a mostani szabályozást. Teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy ismét a piaci folyamatok eltérítése a kormány célja. Ellenkező esetben ugyanis egyszerűen el lehetett volna törölni a korlátozásokat (közalkalmazott vagy bért, vagy nyugdíjat kaphat), és a nyugdíjasok járulékokkal terhelését, vagy legalább valamilyen generális kedvezményt adni az aktív koruk után is dolgozóknak.
Amennyiben pedig egyes szektorokban és vállalatoknál koncentrálódik majd nagyobb mértékben a nyugdíjas szövetkezeti tagok alkalmazása (Kósa parlamenti beszédében kiemelte például a kiskereskedelmet), akkor a béreket lokálisan biztosan megbolondítja ez az új forma. Ha pedig a nem várt irányba bővülnének a nyugdíjas szövetkezetek, a kormány egy sima rendelettel beavatkozhat. Arra sem árt figyelni, hogy a szövetkezeti előírások között szerepel, hogy nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, nyugdíjas szövetkezet, adó, NAV
Felkavarhatják a béreket a nyugdíjasok
A parlament már majdnem két hete elfogadta a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról szóló törvényt (a jogszabály részleteiről, jellemzőiről itt írtunk). A Magyar Közlönyben azonban csak a napokban tették közzé a jogszabályt. Szerencsés volt, hogy az eredetileg a kihirdetés utáni 15. napos hatályba lépést még a tárgyalás során 2017. július elsejére módosították. Elvben tehát nincs akadálya, hogy akár néhány nap múlva alakuljanak ilyen szövetkezetek.
A szövetkezetek alapításáról és egyéb részletekről a Polgári törvénykönyv negyedik része rendelkezik. A jogszabály szerint a szövetkezet létesítő okirata az alapszabály, amelynek elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Vagyis: akár 7 nyugdíjas is alapíthat ilyent. Valójában azonban legalább 10 tag lehet a célszerű, mert így egy fő lehet nem nyugdíjas is, hogy teljes állásban foglakozzon például a munka szervezésével, a könyvelési és egyéb feladatokkal.
Variációk a nettó keresetre
A nyugdíjas szövetkezetek – állapította meg egyik elemzésében a Policy Agenda – egyes területeken enyhíthetik a munkaerőhiányt, de egyúttal bérlenyomó hatásuk is lesz. A munkáltatónak kifejezetten érdeke lesz keresni ezeket a szövetkezeteket, ha azok garantálni tudják a biztos munkaerőt. A normál foglalkoztatottak számára viszont mindez kedvezőtlen bérhelyzetet vagy akár elbocsátást is jelenthet. A számok mindenesetre (lásd táblázatunkat!) meglehetősen meggyőzőek. Maguk a nyugdíjasok is sokkal jobban tudnak majd keresni szövetkezeti formában, mint úgy, hogy önállóan vállalnak munkát.
Az adóhatóság (NAV) portálunk megkeresésére részletezte a nyugdíj mellett önállóan dolgozók és a szövetkezeti tagok utáni terheket. Mint tudatták: a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére csak az a nyugdíjas köteles, akinek a nyugdíjfolyósítása szünetel. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai után (szemben a sima nyugdíjasokkal) nem sújtja a cégeket a szakképzési hozzájárulás. Mindezt figyelembe vettük a táblázatban, de azt nem árt külön hangsúlyozni, hogy a szochó kedvezményt tapasztalataink szerint sok cégnél nem veszik figyelembe (erre jó, ha a munkavállaló maga is figyel).
A garantált bérminimum terhei és a nettó kifizetés (Ft) | ||||
---|---|---|---|---|
Kézhez kap | Munkáltató fizet össz. | |||
2017. | 2018. | 2017. | 2018. | |
Munkavállaló | 107 231 | 120 099 | 199 144 | 219 429 |
Önállóan munkát vállaló nyugdíjas* | 114 488 | 128 226 | 188 144** | 206 720** |
Nyugdíjas szövetkezet tagja | 137 063 | 153 510 | 161 250 | 180 600 |
* ez nyugdíj mellett csak a versenyszférában lehetséges ** a bruttó 100 ezer forintig érvényesíthető szociális hozzájárulási kedvezménnyel | ||||
Forrás: Azénpénzem.hu számítás |
Fontosak persze a részletek, nem kevéssé például az, hogy mennyit kérnek majd a tagoktól vagyoni hozzájárulásként. Az első szövetkezetek megalakulására mindenesetre aligha kell sokat várni. A nagyobb diákfoglalkoztatók vezetői már felkészültek rá, hogy segítsék mind szakmai oldalról, mind munkaadói oldalról ezek létrejöttét – mondta a Magyar Időknek Fiák István, a legnagyobb diákszövetkezeteket tömörítő érdekképviselet, a Diákész vezetője. Kiemelte: konzorciumi formában működhetnek együtt a diák- és nyugdíjas-szövetkezetek. A munkaadók így nemcsak diákokat, hanem időseket is kérhetnek majd.
Újabb pofont adnak a piaci viszonyoknak
A Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos, a törvényjavaslat egyik benyújtója rögtön arról kezdett beszélni, hogy már vagy egymillió nyugdíjas szeretne ilyen keretek között dolgozni. A Policy Agenda becslése szerint jelenleg 100 ezer nyugdíjas lehet, aki nyugdíja mellett is dolgozik. Persze nem kevéssé annak következtében, hogy éppen ez a kormány vezette be a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó korlátozásokat.
Nem véletlenül nézi mindenki (közte mi is) döbbenten a mostani szabályozást. Teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy ismét a piaci folyamatok eltérítése a kormány célja. Ellenkező esetben ugyanis egyszerűen el lehetett volna törölni a korlátozásokat (közalkalmazott vagy bért, vagy nyugdíjat kaphat), és a nyugdíjasok járulékokkal terhelését, vagy legalább valamilyen generális kedvezményt adni az aktív koruk után is dolgozóknak.
Amennyiben pedig egyes szektorokban és vállalatoknál koncentrálódik majd nagyobb mértékben a nyugdíjas szövetkezeti tagok alkalmazása (Kósa parlamenti beszédében kiemelte például a kiskereskedelmet), akkor a béreket lokálisan biztosan megbolondítja ez az új forma. Ha pedig a nem várt irányba bővülnének a nyugdíjas szövetkezetek, a kormány egy sima rendelettel beavatkozhat. Arra sem árt figyelni, hogy a szövetkezeti előírások között szerepel, hogy nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
A nyugdíjas szövetkezet szabályozási részleteiről (annak alakulásáról) itt olvashat
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nyugdíj, nyugdíjas, nyugdíjas szövetkezet, adó, NAV
Kapcsolódó anyagok
- 2018.03.01 - Beismerték, lenyúlás a nyugdíjas szövetkezet
- 2017.12.06 - Évi 40 milliárdot várnak nyugdíjasmunkából
- 2017.08.22 - Így húzzák le a dolgozó nyugdíjasokat
- 2017.08.02 - Nyugdíjasmunka: ez nem az és nem úgy!
- 2017.07.26 - Kampány indulhat a nyugdíjasmunka népszerűsítésére
- 2017.06.29 - Nyugdíj: rettegünk, hogy az állam lenyúlja
- 2017.06.19 - Mennyit kereshetsz diákmunkával?
- 2017.06.19 - Itt van minden tudnivaló a diákmunka adózásáról
- 2017.06.16 - Nyugdíjasmunka: itt a részletek!
- 2017.06.01 - Nyugdíj: már a látszat sem marad meg
- 2017.05.23 - Itt az igazság az idei nyugdíjakról
- 2017.05.10 - Sajátosan dolgoztatná a nyugdíjasokat a kormány
További kapcsolódó anyagok