A reálkamat nem sokakat hoz igazán lázba
2016. március 9.
A babakötvényt először alaposan megviselte az „államosítás”, amin a kiugró kamattal sokat javított az állam. A kamat abszolút összegének csökkenése újabb elkedvetlenedést hozott (bár az idei év első hónapja mutat némi javulást). A helyzeten változtatott volna az infláció megjelenése, de erre egyre kisebb az esély.
Az idén januárban az Államkincstár adatai szerint 7362 gyerek született (az ide érkezett értesítések alapján), ami több mint félszázzal alulmúlja az egy évvel korábbit. A családtámogatás által fűtött gyerekvállalási kedv éledésére – már csak a természet rendje miatt is – tehát még várni kell. A várakozás azonban azoknak is hasznos lehet, akik csecsemőjük jövőjére babakötvénnyel szeretnének takarékoskodni. Nemrégiben még többen számoltak úgy, hogy mostani három százalékos kamat ugyanis akár öt százalék közelébe is emelkedhet. Az ezzel kapcsolatos reményeket azonban alaposan lehűtötte a legfrissebb inflációs adat.
A magasabb kamat egyébként csak azt jelenti, hogy az árak is jobban meglódulnak. A befektetők azonban érzékelhetően nem a reálkamatot, hanem az abszolút mértéket nézik. Elméletben ugyanis a Babakötvény (ez a speciális, 19 éves futamidejű állampapír) negatív infláció mellett igazán jövedelmező. A kamat ugyanis az előző évi inflációt három százalékpontos prémiummal haladja meg, de legalább három százalékra rúg. A közel egy százalékos árcsökkenés mellett tehát a gyerekeknek félretett pénz reálértéken négy százalékkal gyarapszik.
A szülők azonban érzékelhetően nem így számolnak. A legnagyobb lelkesedés a Start-számlák iránt – volt, aki százmilliót tett így félre gyermekének – a kezdetekben volt, amikor az új állampapír 8,7 százalékos kamatot fizetett (a 2012-es infláció 5,7 százalék volt, és erre jött a három százalék kamatprémium). Ez a sorozat is minden évben átárazódik, de a decemberi indulás miatt decemberben, így némi „csúszással” követi az azóta elindított Babakötvények februári átárazódását. Tavaly decembertől ez a „bombázó” papír is három százalékot hoz.
Az állam által adott életkezdési támogatás viszont ugyanekkor egyetlen fillérrel sem gyarapszik. Tehát, aki képes rá, annak megéri, hogy gyerekének Start-számlát nyisson, és azt hizlalja is. A jelenlegi kamatkörnyezetben az infláció akár csekély mértékű megjelenésével is vonzóbbá válhatnak a babakötvények. Kérdés, hogy mennyire. Az „államosítás” megfektette, a konstrukciót, amin a magas kamattal tudtak segíteni. (Az arányok alakulása jól látható grafikonunkon.)
Több forrásból is azt hallottuk rebesgetni, hogy a Babakötvényt is átalakíthatják, ahogy a Bónusz állampapírokat. A két évvel ezelőtti indításkor a Bónusz újdonsága az volt, hogy az inflációkövető államkötvénnyel szemben a 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción kialakult átlaghozamra tette rá kamatprémiumot. Eleinte óriási siker lett, majd visszaesett az érdeklődés (a pénzpiaci hozamszint lekonyulását követve). Nosza, megemelték a kamatprémiumot.
Az idén januárban 700 millió forint értékben kelt el a Babakötvény, ami az állampapírok lakossági értékesítési adataihoz képest (ugyanebben a hónapban közel 190 milliárd volt a nettó vásárlás) valóban igen csekély. Másként számolva: amennyiben csak azoknak az újszülötteknek vettek volna ebből az állampapírból, akiknek Start-számlát is nyitottak (ők alig több mint kétezren voltak), akkor az babánként átlagosan közel 350 ezer forint félretett összeget jelent. Egyébként a kincstári adatok szerint a Start-számlákra tavaly is átlagosan havi 700 millió forint ment, de időközben több mint 23 ezer új számlát nyitottak a szülők.
Lehet persze fanyalogni a Babakötvény jelenlegi három százalékos kamatán, de a még a bankok kezelésében maradt számlák ennél sokkal kevesebbet hoznak. Sokan azonban még így sem vitték át a kincstárhoz a gyerek számláját. Ennek az esetleges lustaságon vagy az állam iránti bizalmatlanságon (mindkettőt érzékeltük olvasóink jelzése alapján) más oka is lehet. Például az OTP arról tájékoztatja a gyereküknek takarékoskodó ügyfeleit, hogy a Start betétszámla megszüntetése és a Magyar Államkincstárhoz való áthelyezése a megszűntetés időpontjáig jóváírt kamatok elvesztésével jár. Mint közlik: a számlán a megszüntetés időpontjáig kizárólag a lakossági forint folyószámla mindenkori látra szóló kamatát számolják el.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: babakötvény, állampapír, infláció, kamat, bankok
Felértékelődhet a babakötvény?
Az idén januárban az Államkincstár adatai szerint 7362 gyerek született (az ide érkezett értesítések alapján), ami több mint félszázzal alulmúlja az egy évvel korábbit. A családtámogatás által fűtött gyerekvállalási kedv éledésére – már csak a természet rendje miatt is – tehát még várni kell. A várakozás azonban azoknak is hasznos lehet, akik csecsemőjük jövőjére babakötvénnyel szeretnének takarékoskodni. Nemrégiben még többen számoltak úgy, hogy mostani három százalékos kamat ugyanis akár öt százalék közelébe is emelkedhet. Az ezzel kapcsolatos reményeket azonban alaposan lehűtötte a legfrissebb inflációs adat.
A magasabb kamat egyébként csak azt jelenti, hogy az árak is jobban meglódulnak. A befektetők azonban érzékelhetően nem a reálkamatot, hanem az abszolút mértéket nézik. Elméletben ugyanis a Babakötvény (ez a speciális, 19 éves futamidejű állampapír) negatív infláció mellett igazán jövedelmező. A kamat ugyanis az előző évi inflációt három százalékpontos prémiummal haladja meg, de legalább három százalékra rúg. A közel egy százalékos árcsökkenés mellett tehát a gyerekeknek félretett pénz reálértéken négy százalékkal gyarapszik.
A szülők azonban érzékelhetően nem így számolnak. A legnagyobb lelkesedés a Start-számlák iránt – volt, aki százmilliót tett így félre gyermekének – a kezdetekben volt, amikor az új állampapír 8,7 százalékos kamatot fizetett (a 2012-es infláció 5,7 százalék volt, és erre jött a három százalék kamatprémium). Ez a sorozat is minden évben átárazódik, de a decemberi indulás miatt decemberben, így némi „csúszással” követi az azóta elindított Babakötvények februári átárazódását. Tavaly decembertől ez a „bombázó” papír is három százalékot hoz.
Fejenként átlag 350 ezer forint juthatott egy babának
Az állam által adott életkezdési támogatás viszont ugyanekkor egyetlen fillérrel sem gyarapszik. Tehát, aki képes rá, annak megéri, hogy gyerekének Start-számlát nyisson, és azt hizlalja is. A jelenlegi kamatkörnyezetben az infláció akár csekély mértékű megjelenésével is vonzóbbá válhatnak a babakötvények. Kérdés, hogy mennyire. Az „államosítás” megfektette, a konstrukciót, amin a magas kamattal tudtak segíteni. (Az arányok alakulása jól látható grafikonunkon.)
Több forrásból is azt hallottuk rebesgetni, hogy a Babakötvényt is átalakíthatják, ahogy a Bónusz állampapírokat. A két évvel ezelőtti indításkor a Bónusz újdonsága az volt, hogy az inflációkövető államkötvénnyel szemben a 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukción kialakult átlaghozamra tette rá kamatprémiumot. Eleinte óriási siker lett, majd visszaesett az érdeklődés (a pénzpiaci hozamszint lekonyulását követve). Nosza, megemelték a kamatprémiumot.
Az idén januárban 700 millió forint értékben kelt el a Babakötvény, ami az állampapírok lakossági értékesítési adataihoz képest (ugyanebben a hónapban közel 190 milliárd volt a nettó vásárlás) valóban igen csekély. Másként számolva: amennyiben csak azoknak az újszülötteknek vettek volna ebből az állampapírból, akiknek Start-számlát is nyitottak (ők alig több mint kétezren voltak), akkor az babánként átlagosan közel 350 ezer forint félretett összeget jelent. Egyébként a kincstári adatok szerint a Start-számlákra tavaly is átlagosan havi 700 millió forint ment, de időközben több mint 23 ezer új számlát nyitottak a szülők.
Lehet persze fanyalogni a Babakötvény jelenlegi három százalékos kamatán, de a még a bankok kezelésében maradt számlák ennél sokkal kevesebbet hoznak. Sokan azonban még így sem vitték át a kincstárhoz a gyerek számláját. Ennek az esetleges lustaságon vagy az állam iránti bizalmatlanságon (mindkettőt érzékeltük olvasóink jelzése alapján) más oka is lehet. Például az OTP arról tájékoztatja a gyereküknek takarékoskodó ügyfeleit, hogy a Start betétszámla megszüntetése és a Magyar Államkincstárhoz való áthelyezése a megszűntetés időpontjáig jóváírt kamatok elvesztésével jár. Mint közlik: a számlán a megszüntetés időpontjáig kizárólag a lakossági forint folyószámla mindenkori látra szóló kamatát számolják el.
A babakötvény feltételeit, a banki kamatkínálatot itt nézheti meg
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: babakötvény, állampapír, infláció, kamat, bankok
Kapcsolódó anyagok
- 2017.09.25 - Eldöntötték, a külföldön élőknek is jár majd a babakötvény
- 2017.03.23 - Ragaszkodnak a babák a bankokhoz
- 2017.01.23 - Így vitte el az állam a pénzünket
- 2016.09.27 - Eltűnnek az akciós kamatok
- 2016.06.14 - Örömmel adjuk a pénzünket az államnak
- 2016.05.17 - Ezért viszik, mint a cukrot a lakossági állampapírt
- 2016.05.02 - Mától kevesebbet fizet az állam a pénzünkre
- 2016.04.21 - Mutatjuk a legjobb kamatokat
- 2016.04.13 - Állampapírok: mégis kiknek fizetjük a magas kamatokat?
- 2016.03.31 - Itt az állampapírok újabb kamatcsökkentése
- 2016.03.24 - Jönnek a nulla kamatok
- 2016.03.22 - Nagy meglepetés! Kamatot csökkentett a jegybank
- 2016.03.21 - Minden pénzt elszív a lakossági állampapír
- 2016.03.04 - Jól jártak, akik kivártak
- 2016.02.25 - Nem ment a Bónusz, kamatot emelt az állam
- 2016.02.19 - Ide menekül a pénz
- 2016.02.15 - Ezért csökkentett kamatot az állam
- 2016.02.12 - Így viszi el az állam a pénzünket
- 2015.12.28 - Ne hagyja a pénzt az államnál!
- 2015.10.19 - Babakötvény: trükkös számítások
- 2015.07.23 - Babakötvény: mégsem jó az államosítás?
- 2015.02.11 - Változások várhatóak a Babakötvényben
- 2015.02.05 - Padlón a Babakötvény kamata
További kapcsolódó anyagok