Nagyon sokat árthat a csodavárás

Felbujtatott devizahitelesek

Fotó: Azénpénzem
2013. május 9. A különböző „civil” szervezetek által, vagy e-mailen és Facebookon terjesztett, nem egyszer félrevezető információkra alapozva sok devizahiteles elutasítja a valóságos segítséget. Pedig úgy tűnik, újabb „mentőcsomagra” már nem számíthatnak az érintettek.

Szinte egyáltalán nincs manapság olyan pénzügyes konferencia, amelynek helyszínén ne jelennének meg tüntetők.  Az adósok érzékelhetően reménykednek.  Mindez azonban negatív folyamatokat is generál. Sokan különböző „szakértők” felbujtására mérlegelés nélkül ugranak be peres eljárásba – mondta el a portfolio.hu hitelezési konferenciáján Bódizs Kornél, a követeléskezelők szövetsége (Makisz) jogi bizottságának tagja. Mint hozzátette: amikor azután az adósok, további költségeket kapnak a nyakukba, mert a pert elvesztik, nincsenek sehol ezek a segítők.  Már csak a végrehajtó jön. Bódizs szerint minden második ügyfélpanasz légből kapott okokra hivatkozik (például: ő nem egyezett bele, hogy kereshetik). A konferencia helyszínén tartott tiltakozás során is több olyan „tuti” tippet mondtak el, amivel megúszható a végrehajtás. (Az egyik ilyennek állították be az úgynevezett a birtokvédelmi nyilatkozatot, ami elég nehezen képzelhető el csodafegyverként.)

A magáncsőd bevezetésének lehetősége is sokakat indított arra, hogy abbahagyják a törlesztők fizetését. Az adósok – ahogy a Makisz látja – ezt is valamiféle mentőövnek gondolják. Sok múlhat a szabályozás részletein. Az NGM államtitkára mindenesetre azt mondta: csodálkozna, ha az idén lenne az egészből valami.
A nem egyszer a különböző „civil” szervezetek által, vagy e-mailen és Facebookon terjesztett félrevezető információkban hívők így a valóságos segítséget elutasítva, inkább a csodákra várnak. Az adósok közben nem jelentkeznek az árfolyamgátra, pedig az mindenképpen megérné számukra (a részletekről itt tájékozódhat).  A konferencián elhangzottak alapján pedig könnyen elképzelhető, hogy az árfolyamgát május végi határidejét már nem tolják tovább. A jegybank igazgatója, Nagy Márton arról beszélt, hogy a sorozatos módosítások után kellene már egy végső határidő. Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca (NGM) államtitkára szavaiból úgy tűnt, hogy a hosszabbításnak nem sok értelme lenne – hacsak nem sikerülne hirtelen valóban megértetni tömegekkel, hogy miért is jó ez a megoldás. Erre pedig aligha van esély.

Elsöprő többségnél a gond nem a törlesztő emelkedése


A CIB igazgatója, Horváth Krisztián elmondta: a bank tízezer ügyfelénél telefonos kampányt folytat az árfolyamgátra jelentkezés élénkítése érdekében. Az eddigi tapasztalatok alapján a megkeresettek nem értik a konstrukciót, félnek tőle, illetve azt gondolják, hogy nincs szükségük erre a lehetőségre. Nagy Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy az árfolyamgátra jelentkezők összességében jelenleg 37 százalékos aránya bankonként markánsan eltérő eredményekből áll össze. Az MKB (amelynél a jogosultak 40 százaléka veszi már igénybe a fix árfolyamon törlesztést) vezérigazgató-helyettese, Nagy Gyula úgy látja, az eltérésekhez a különböző ügyfélösszetételből eredő problémák is hozzájárulnak. Például sokan arra számítanak, hogy jön ennél jobb megoldás is. Márpedig – derült ki a kormányzat, a jegybank által delegáltak szavaiból, az utóbbi időkben elhangzottakkal egybevágóan – ilyesmire kár lenne számítani.

Valamilyen intézkedésre persze szükség lenne a problémák megoldása érdekében. Az ugyanakkor igen elgondolkodtató, hogy a Makisz felmérése szerint az emberek 75 százaléka nem létező vagy alacsony jövedelme miatt nem tud fizetni. Minden tizedik esetben az okozza a törlesztési gondokat, hogy az adós fizetéséből már letiltottak valamilyen hátralékot.  Mindössze négy százalék azok aránya, akik a megnövekedett törlesztőrészlet miatt váltak fizetésképtelenné. Mindez azt támasztja alá, hogy a gondokat érzékelhetően csökkentené, ha végre beindulna a gazdaság. És persze erősödne a forint.


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok