Nagyot nőttek az éves hozamok

Februárban a kötvényalapoknak állt a zászló

Fotó: clipart.com

2026. március 13. Remekül teljesítettek februárban a kötvényalapok, köszönhetően a jelentős állampapír-piaci hozamcsökkenéseknek. Az éves hozam több hazai hosszúkötvény-alapnál is 7 százalék fölé került, de a rövidkötvény-alapokkal is 6 százalék fölötti éves hozamot el lehetett érni. Az Irán elleni háború aztán rontott a helyzeten.

Viszonylagos nyugalomban telt a február a pénz- és tőkepiacokon, még előtte voltunk a hónap végén elindított Irán elleni támadásnak, ami azóta hatalmas volatilitást hozott.

A Fed január 28-án tartott ülése után az FOMC döntött a kamatsáv 3,50–3,75 százalékon történő fenntartásáról, megszakítva a három egymást követő 25 bázispontos kamatcsökkentést. Több kommentárban kiemelték: az infláció továbbra is magas, a munkaerőpiac stabil, és a döntés mögött az a cél állt, hogy a Fed várakozó álláspontra helyezkedjen, miközben tanulmányozza a makrogazdasági mutatókat. A 10 éves hozam a hónap végére 4,23 százalékra, a 2 éves 3,52 százalékra emelkedett. Az amerikai hozamszintek összességében emelkedtek a hónap során. Donald Trump január 30-án Kevin Warsh-t jelölte a Federal Reserve elnökének. Ennek következtében az amerikai hozamok emelkedtek, a dollár erősödött – írja havi portfoliójelentésében az OTP Alapkezelő.

Az EKB január 25-én változatlanul hagyta a kamatszinteket, miközben az euró a dollárhoz képest négyéves csúcshoz közel erősödött. Jegybanki kommentárok szerint az erős euró esetleg kamatcsökkentést hozhat, a német 10 éves hozam kismértékben oldalozott a hónap során.

A Befektetési alapok rovat támogatója:

A BoJ 0,75 százalékon hagyta az irányadó kamatszintet, 2025-re GDP-előrejelzését 0,9 százalékra, 2026-ra 1 százalékra emelte. Az alapinfláció mérsékelten emelkedett, a hozamok hektikusan mozogtak, 20–30 bázispontos napi ugrásokkal, miközben a jen volatilitása nőtt. A USDJPY árfolyam egészen 159-es szintig emelkedett a hónapban. A fordulat január 23-án következett be, amikor több forrás is arról számolt be, hogy Japán az Egyesült Államokkal közösen avatkozna be a devizapiacon. A hírek hatására a jen gyorsan erősödni kezdett, és az árfolyam néhány nap alatt egészen a 152-es szintig süllyedt.

Hazai állampapírpiac

Januárban 2,1 százalékra lassult az éves infláció a decemberi 3,3 százalékról, a pénzromlás havi üteme viszont 0,3 százalékra emelkedett az előző havi 0,1 százalékról. A maginfláció is jelentősen, 2,67 százalékra mérséklődött. Az ipari termelés volumene éves szinten decemberben 1,1 százalékkal csökkent, viszont enyhén emelkedett az előző hónaphoz képest.

A Monetáris Tanács február 24-én a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Varga Mihály a döntés utáni sajtótájékoztatón kiemelte az infláció kedvező alakulását, azonban hangsúlyozta, hogy a jegybank nem indított el kamatcsökkentési ciklust és a továbbiakban a beérkező adatok alapján ülésről ülésre döntenek. A forint ezt kedvezően fogadta és a hónap végére egészen 376,5-ös szintig erősödött az euróval szemben, ami ezen felül köszönhető volt annak is, hogy a piac kedvezően fogadta a Medián február végi felmérését, ami szerint a Tisza Párt 11 százalékponttal vezet a teljes szavazókorú népesség körében, míg a biztos szavazók körében 20 százalékpont az előnye.

A hozamgörbe februárban is laposodott: február elején a 10 éves magyar államkötvény hozama 6,54 százalék volt, ami a hónap végére egészen 6,4 százalékig mérséklődött. A rövid, éven belüli referenciahozamok 6-11 bázisponttal csökkentek, míg a 20 évesnél például 39 bázispontos volt a csökkenés.

A hónapban továbbra is nagy volt a kereslet a magyar állampapírok iránt. Az ÁKK a február 19-én 3, 5 és 10 éves állampapír aukciót tartott, ahol a tervezett 70 milliárd helyett 160 milliárd forintnyi forrást vont be. A MAX index 1,12 százalékot, míg az RMAX 0,53 százalékot hozott a hónapban.

Az év elején az ÁKK kétféle devizás kötvényt bocsátott ki, összesen 3 milliárd euróért, erős, háromszoros túljegyzéssel és kedvező, a piaci várakozásoknál 25–30 bázisponttal alacsonyabb hozamszinten. A 7 éves, 2033-as lejáratú eurós kötvény 4,25 százalékos, míg az egyébként zöldként kibocsátott, 2038-as futamidejű dolláros papír 4,875 százalékos hozammal került forgalomba.

Fejlett részvénypiacok

Az amerikai vállalatok erős negyedik negyedéves eredményeket szállítottak: az S&P500 EPS 12 százalékkal nőtt, amit a 7 százalékos árbevétel bővülés, a marzsok emelkedése és a kedvező makrokörnyezet támogatott. A „Magnificent 7" tovább húzta az indexet, miközben a költséggazdálkodás egyre fontosabbá vált a vállalati kommentárokban. A 2026-os profitvárakozásokat széles körben felfelé módosították, különösen a technológiai és ciklikus szektorokban, bár az AI diszrupcióval kapcsolatos aggodalmak továbbra is jelen vannak. A hyperscaler cégek ismét vártnál nagyobb beruházási terveket jelentettek be, ami visszafogta a részvény-visszavásárlásokat. Európában a Q4-es eredményszezon összességében pozitív meglepetést hozott, de ezt a szűk körű szektorális felülteljesítés okozta, főként a pénzügyi szektorban. A február végi amerikai–izraeli támadás Irán ellen mindkét régióban növelte a piaci volatilitást, különösen a ciklikus és energiaintenzív szektorokban – írja az OTP Alapkezelő.

Hazai és kelet-közép-európai részvénypiac

Több hónapos kitartó emelkedés után pihenőt tartott a régiós részvénypiaci emelkedés februárban, a régió egészét leképező főbb részvényindexek enyhe mértékben ugyan, de lejjebb kerültek. Az elmúlt 15 hónapban ez mindössze a harmadik ilyen periódus volt. Az egyes piacok teljesítménye között szintén látványos divergencia mutatkozott. A román piac ismét erős hónapot tudhatott magáénak, a BET index 3,4 százalékos emelkedéssel zárt. Ezt a legnagyobb kapitalizációval rendelkező lengyel WIG20 index követte 2,4 százalékos eredményével, de nem lehetett panasz az osztrák ATX index 1,7 százalékos bővülésére sem. Az eredmények kevésbé voltak meggyőzőek a magyar (BUX index -1,8 százalék), valamint a cseh (PX index -4 százalék) részvények esetében. Erősen teljesített az olaj- és gázipari szektor, ahol 6-10 százalékos emelkedéseket láthattunk a nagyobb kapitalizációjú papírok (Orlen, OMV) esetében. Utóbbi csoport jó teljesítményétől lemaradva a MOL árfolyama több mint 10 százalékot esett.

Hazai pénzpiaci és kötvényalapok

A februári hozamesés az állampapír-piacon sokan segített a kötvényalapokba fektetőknek. A hozamok jelentősen emelkedtek. A pénzpiaci alapok 5,30-6,10 százalék közötti éves hozamot értek el. A rövidkötvény-alapok esetében az éves hozamok 5,00 és 6,80 százalék között szóródtak. A nagyobb forintos hosszúkötvény-alapok pedig 5,50-8,50 százalékos hozamot értek el, az átlag 6,80 százalék lett. Figyelembe véve a februári 1,4 százalékos inflációt, ezek a befektetések szép reálhozamot értek el. A képet persze rombolja a meglehetősen magas (28 százalékos) adó (szja és szocho), amit TBSZ számlával ki lehet védeni.

A márciusi folytatás egyelőre nem kedvező. A február végi, Irán ellen indított háború már hozamemelkedést hozott a pénzpiacokon, ez pedig a kötvényalapok árfolyamának esését hozza magával.

A pénzpiaci és kötvényalapok 2026 február 27-i részletes hozamát itt találja .

A pénzpiaci és kötvényalapok 2026 január 30-i részletes hozamát itt találja .

A pénzpiaci és kötvényalapok 2025-ös részletes hozamát itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: befektetési alap, kötvényalap, befektetési jegy, hozam, állampapír, OTP Alapkezelő, pénzpiaci alap