Fantomcégek is nyithattak számlát a Dunánál?

2015. szeptember 24. A számlákat hagyta mínuszba futni (vagyis nem lévő pénzt is terhelt), a jóváírásokat későn teljesítette, azt pedig nem ellenőrizte, hogy a nála számlát nyitó vállalkozások a nyilvántartásban szerepelnek-e – állapította meg többek között a felügyeleti hatóság a Duna Takarék ellenőrzése során. Az MNB 9,5 millió forintos bírságot szabott ki.

A Duna Takarék Bank – mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzétette – „megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényt”. A hatósági ellenőrzés eredményéről közzétett határozatból (ennek teljes szövegét itt olvashatja) elég elképesztő gyakorlat világlik ki. A hitelintézet úgy nyitott számlát vállalkozásoknak, hogy nem kérték: harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a nyilvántartásban szerepel, és közölje adószámát és statisztikai számjelét. Elméletben így akár fantomcégek is vezethettek itt folyószámát.

A határozat pontjaiból úgy tűnik, hogy a Duna az átutalások és jóváírások esetében is elég lazán járhatott el. Az MNB felszólította ugyanis, hogy – amennyiben a számlatulajdonossal másként nem állapodik meg – a fizetési számlán pénzügyi fedezet hiánya miatt nem teljesíthető, felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízást utasítsa vissza. Ez a gyakorlatban azt jelenthette, hogy a számlabirtokos egyenlegét hagyták mínuszba futni. Ez egyébként időként kifejezetten kedvező lehetett az ügyfelüknek, de a szabályok nem engedik meg.

Túl lassan haladt a pénz


Az viszont biztosan nem volt jó senkinek, hogy a pénz jóváírását lassabban teljesítették az elvártnál. (A gyorsított átutalási rendszer legfrissebb fejleményéről itt olvashat.) A közüzemi megbízásokat is késve juttatták el a szolgáltatókhoz. Emellett nem biztosították a hatósági pénzbeszedés elsőbbségét (ez is olyan, ami aligha szomorította el az érintetteket). A visszautasított megbízásokról pedig nem tájékoztatták az érintettet. Mindezek mellett arra lehet következtetni a határozatban leírtakból, hogy a Duna a számlafelmondási jogot is sajátosan értelmezhette.

A jogsértésekre tekintettel a jegybank kilencmillió-ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezte a hitelintézetet. A döntésben súlyosbító tényezőként értékelték, hogy a feltárt 12 jogszabálysértés felénél a jogszabálysértő állapot huzamosan, a hitelintézet szerződési feltételeit rögzítő dokumentumokba, számlavezető rendszerébe, illetve belső eljárásrendjébe építetten állt fenn, és az évek óta változatlan tartalommal fennálló, fogyasztókat és mikrovállalkozásokat védő jogszabályok megsértése esetenként az ügyfelek széles körét, illetve a nem haladéktalan jóváírás esetében a fizetési műveletek jelentős hányadát érintette.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok