A cégek kétharmada biztosítja a béren kívüli készpénzt

Ez történik az idén a cafeteriával

Fotó: Azénpénzem

2017. február 15. Akad cég, ahol 45 százalékkal magasabb a béren kívüli juttatás összege a tavalyinál, de még nem tudni, mit lesz választható. A katasztrófavédelem területén viszont levették a palettáról a lakáshitel-törlesztési lehetőséget – derült ki adatgyűjtésünkből. Elkészült az a felmérés, ami majdnem félezer cég cafeteriás gyakorlatát tekintette át.

Az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) a honlapján arról tájékoztatott, hogy a választható béren kívüli juttatás kerete az idén 600 ezer, jövőre 620 ezer forint lesz. A szakszervezetnek az előző évben 570 ezer forintos juttatásról sikerült megállapodnia, tehát a keret itt dolgozónként öt százalékkal nőtt. Tudunk olyan (nem kevés dolgozót foglalkoztató) cégről, ahol a béren kívüli juttatás kerete 2017-ben majdnem 45 százalékkal haladja meg a tavalyit. Itt fejenként több mint félmillió forint felett rendelkezhetnek a munkavállalók. Némi szépséghiba, hogy egyelőre még nem tudják, miket választhatnak.

Ennek pedig van jelentősége. Több kisebb vállalkozásnál alkalmazásban levő olvasónk is jelezte, hogy munkáltatójuk több elemet (például önkéntes pénztárakat) levett a palettáról. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál pedig az borzolta a kedélyeket, hogy az idén itt (legalábbis egyelőre, mert remények szerint az alkalmazottak tiltakozására változhat a helyzet) a béren kívüli juttatási rendszerből kivették a lakáshitel-törlesztési lehetőséget. A mentősöknél az Erzsébet utalványt készpénzre váltották, de még az évi 100 ezer forintos keretet sem tudják kihasználni (átlagosan 72 ezer forintra számíthatnak az itt dolgozók).

*Leggyakoribb cafeteria elemek (%)**
	2016.	2017.
SZÉP vendéglátás	97	96
SZÉP szabadidő	94	96
SZÉP szálláshely	93	96
Erzsébet-utalvány	96	74
Egészségpénztár	86	80
Iskolakezdési támogatás	81	54
Önkéntes nyugdíjpénztár	76	74
Készpénz**	–	66
Bérlet	57	51
Lakáscélú támogatás	50	52
Ajándék utalvány	30	33
Egészségbiztosítás	18	27
* a felmérésben szereplő cégek hány százaléka kínálja dolgozóinak ** az idén először jelent meg a palettán
Forrás: Cafeteriatrend kutatás

Jól látszik, hogy meglehetősen vegyes a kép az idén a cafeteria terén. Ami egyáltalán nem meglepő, hiszen a kormány meglehetősen érdekesen változtatta ezeknek a juttatásoknak az adózását. Miközben a hagyományos cafeteria elemek (Erzsébet utalvány, önkéntes pénztárak, bérlet és hasonlók) adóterhe emelkedett, a korábban hangsúlyosan nem kedvezményezett tételek, például a nem állami utalványrendszerek közterhe alacsonyabbá vált. Vagyis: szűkült az adóolló (részletesebben erről itt írtunk).

A cégek több mint fele áthárítja az adóemelést

A Cafeteriatrend magazinnak a Szent István Egyetemmel készített – eddig még nem publikált – kutatásából kiderül, hogy az idén tovább csökkent a fejenként 100 ezer forintnál alacsonyabb éves cafeteria-keretek aránya, miközben egyre többen kapnak félmillió forint feletti összeget. Az átlagos keret így nyilvánvalóan magasabb lett 2017-ben az előző évihez képest.

Ahogy egyébként a cikkünk elején leírt saját gyűjtésünkből is érzékelhető, nagyon nem mindegy ilyen szempontból (sem), hogy ki hol dolgozik. A felmérésből kiderült, hogy a nyilatkozó mintegy 500 cég enyhe többsége (52 százalék) az úgynevezett költségszorzókba beépítve a dolgozókra hárítja a juttatásokat terhelő adókat és járulékokat. Majdnem minden nyolcadik vállalat legalább részben, több mint minden harmadik pedig 100 százalékban átvállalja a tehernövekedést.

Mindebből az is következik, hogy a béren kívüli juttatásban részesülők nagy részének cseppet sem mindegy, hogy a palettáról mit választ. A Cafeteriatrend kutakodásából az is látszik, hogy a béren kívüli juttatást alkalmazó cégek több mint kétharmada 6-13 elemet kínál.

Érdekes megfigyelni (lásd táblázatunkat), hogy a legnépszerűbb tucatnyi elem népszerűsége egyetlen év alatt miként változott. Feltűnő (bár az adó növekedése miatt logikus), hogy az Erzsébet utalvány aránya mekkorát csökkent. Érdekes módon ennél nagyobb a visszaesés az iskolakezdési támogatás terén. Nagyot lépett azonban előre az adómentesen adható egészségbiztosítás (ezt korábbi cikkünkben tulajdonképpen már megjósoltuk). Picit javult a SZÉP-kártya korábban kevésbé népszerű zsebeinek választhatósága.

A felmérés szerint csak az év második felében lehet majd elemezni, mi lesz az öngondoskodási elemekkel (egészség- és önkéntes nyugdíj pénztárak) kapcsolatos terhek növekedésének hatása a munkavállalók öngondoskodási tudatosságára. Az viszont akár kedvező meglepetésnek is tekinthető, hogy a nyilatkozó cégeknek csak három százaléka szüntette meg teljes egészében a korábban alkalmazott cafeteriát.

A vadonatúj elemként bekerült mobilitási célú lakhatási támogatás egyelőre kevésbé népszerű. A nyilatkozó vállalatok 18 százaléka vezette be, további 10 százalék pedig tervezi. Kétharmad nem nyújtja most, és várhatóan a jövőben sem. A készpénz viszont azonnal a cégek kétharmadának került a palettájára. Ezen a téren az lehet meglepő, hogy miért nem magasabb még ennél is ez az arány.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

A cafeteria tavalyi és jelenlegi szabályait, az adókulcsokat itt nézheti meg

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, adó