Az MNB szerint már teljesen elmúlt a pénzfelvételi pánik hatása

Ezt teszi a koronavírus a pénzünkkel

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2020. november 11. A lakosság fele már kénytelen volt megtakarításaihoz nyúlni, de a maradék pénzt is erősen érinti a koronavírus okozta extrém helyzet. Állítólag ezért nem lesz például nyugdíjkötvény, de a nyugdíjcélú takarékosságot, az életbiztosításokat is visszavetette a járvány. A javuláshoz szakértők szerint a kormány segítségére is szükség lenne.

Az OTP Öngondoskodási Index 9 éves történetében soha nem volt ilyen kevés háztartásnak megtakarítása, mint amit a legutóbbi felmérés mutatott. Az elmúlt hónapokban a lakosság harmadának romlott a helyzete a koronavírus-járvány hatására. Közel 60 százalékuk a nadrágszíjat húzta meg, nagyjából a felük pedig arra kényszerült, hogy a megtakarításaihoz nyúljon. A Portfólió öngondoskodási konferenciáján kiderült, hogy a még meglévő megtakarításokat is érinti a járvány.

A hazai megtakarítások piacán – állította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Kandrács Csaba – átmeneti megingást hozott a koronavírus. Utalt a tavaszi pénzfelvételi pánikra (ennek részleteiről itt olvashat), de hangsúlyozta: a számok már „visszasimultak” a hosszú távú átlaghoz. Az MNB alelnöke azt bizonygatta, hogy nem is annyira vészesek a magyarországi készpénztartási szokások (a prezentációjában közzétett grafikonból viszont az derül ki, hogy a vizsgált európai országok közül csak Bulgária előz meg minket).

Mint elhangzott, a járvány világszinten dinamikusan növelte a készpénzkeresletet. 2020-ban olyan országokban is nőtt a készpénz iránti igény, amelyekben az elmúlt években stagnált vagy csökkent a készpénzállomány. A készpénzt a legtöbb országban „szükséges vésztartaléknak” gondolják. Kandrács becslései szerint a 10 ezer forintosok 25 százaléka és a 20 ezer forintosok 65 százaléka megtakarítási és nem pénzforgalmi célokat szolgál. Összesen – jelentette ki –mintegy 4000 milliárd forintról van szó. A lakosság – vonta le a következtetést – a készpénzre továbbra is fontos tartalékként tekint krízishelyzetben.

Azt a jegybanki alelnök is elismerte: nem jó, hogy a nyugdíjpénztárak és az életbiztosítások szerepe csökken a piacon. A nyugdíjbiztosítások növekedési trendje ugyan megmaradt, de a koronavírus hatására a gyarapodási ütem határozottan lassult. A nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) folyamatosan csökkennek.

A nyugdíjkötvényt is a járvány fertőzte meg?

Bár a termék már megvan, a koncepció kész, egyelőre nem lesz nyugdíjkötvény – mondta el Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. (Az már korábban kiderült, hogy ennek a megtakarítási konstrukciónak a megjelenése az idén aligha várható.) A pandémiás helyzet miatt ugyanis egyelőre inkább maradnak a már megszokott termékeknél. Az ötlet azonban – tette hozzá – később még újra előjöhet.

Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója és a MABISZ elnöke a konferencián arról beszélt, hogy a második negyedéves számok szerint az ügyfelek tudatosak voltak, és nem nyúltak hozzá a hosszú távú megtakarításokhoz. Érdemes viszont – tette hozzá – megvárni a harmadik negyedéves adatokat is. A szakember érzékelhetően aggódva jegyezte meg, hogy kérdés, mennyire lehetséges teljesen digitális eszközökkel fennmaradni ezen a piacon.

Családok tíz- és százezrei vonják most le a koronavírus-válság tapasztalatait, és érzik magukat védtelennek – állította Baranyai Dávid, az NN Biztosító igazgatósági tagja, megbízott vezérigazgatója. Szerinte a társaságoknak olyan gravitációs erőket kell leküzdenünk, mint a tehetetlenség, a rövidlátás, a halogatás. A világ Baranyai szerint ma széthúzóbb, mint 10 éve, és bizalomvesztés tapasztalható az intézményrendszerek iránt. Mint kifejtette: nem lehet megelégedni a jelenlegi ösztönzőkkel, mert most nagyobb a baj, mint amikor ezeket bevezették. Öngondoskodás terén sereghajtók vagyunk a hozzánk fejlettségben közelebb álló országokhoz képest is. A rohamos javuláshoz pedig a vezérigazgató szerint a kormány segítségére is szükség van.