Szigorítás vagy erősebb felügyeleti felelősség?

Ezt tartalmazza a brókertörvény

A seprű a sarokban marad?
Fotó: Latzer Anna

2015. június 11. Elutasította kedden az Országgyűlés azt a salátatörvényt, amellyel a kormányzat megszigorította volna brókercégek felügyeletét. Annyit szinte mindenki hallott a dologról, hogy az ellenzék szerint a felügyeleti hatóságnak eddig is elegendő eszköz állt rendelkezésére, ehelyett nagyobb felelősséget kellene vállalnia. A jogszabály valóságos tartalmával azonban – ahogy érzékeltük – kevesen vannak tisztában.

Kétharmad híján elutasította kedden az Országgyűlés azt a pénzügyi rendszer több más területére is kiterjedő salátatörvényt, amely egyebek mellett megszigorította volna a befektetési vállalkozások fölötti felügyelet rendszerét. Az ezt követő nyilatkozatokban és véleményekben pártállástól függően igen sarkos álláspontokról lehetett olvasni. A portálunkhoz érkezett jelzések alapján azonban jól látszik, hogy nagyon sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, mi is tartalmaz a tervezet.

A javaslat amellett, hogy kiterjedtebb jogosítványokat szándékozott adni a felügyeleti hatóságnak, előírta volna a legalább háromévenkénti teljes körű ellenőrzést, megszigorította volna a brókercégek nyilvántartásait. A jegybanknak évente kellett volna megvizsgálnia a brókercégek pénzügyi hátterét, dokumentumait. Előírta volna a számítástechnikai nyilvántartási rendszerek biztonságosabbá tételét, rendszeres szakértői vizsgálatát és lényegében auditálását.

A legfontosabb újítás egy olyan számítástechnikai rendszer kialakítása lenne, amelynek segítségével az ügyfelek az MNB honlapján keresztül is ellenőrizhetnék, hogy megvannak-e a brókercégekre bízott befektetési és pénzügyi eszközeik, és nem szorulnának kizárólag a befektetési vállalkozás – néhány esetben hamisnak bizonyult – tájékoztatására. (Az MNB a brókercég összesített adatait összevetíti a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.-nél nyilvántartott adatokkal, ezáltal ellenőrizve, hogy a brókercégek által vezetett ügyfélszámlák és az értéktár nyilvántartása összhangban van-e).

Emellett nem utolsósorban 100 ezer euróra emelnék a Befektetővédelmi Alap által védett összeghatárt, ami így az Országos Betétbiztosítási Alap által a banki ügyfeleknek biztosítottal azonos mértékben biztosítaná a befektetési szolgáltatók ügyfeleit is.(A Quaestor-kötvényeseinek ezt egy külön törvényben már megadták.)

Többen perre mennének a jegybankkal

Az ellenzék álláspontja szerint azonban az elmúlt időszakban napvilágra került milliárdos visszaéléseket nem a megfelelő ellenőrzési eszközök és jogosítványok hiánya tette lehetővé, hanem az, hogy a felügyeleti hatóság nem élt megfelelőképpen a rendelkezésre álló lehetőségekkel sem. Emellett – például a Buda-Cash esetében – a feltárt hiányosságok következmények nélkül maradtak, és nem ellenőrizték utóbb, hogy kijavították-e a talált hibákat. A törvényjavaslatban szereplő szigorítások ezért az alapvető problémákat nem oldják meg, így azok szerintük nem szolgálnak másra, mint a felügyelet felelősségének elrejtésére és elhárítására.

Az MSZP képviselői által benyújtott –a kormánypárti többség által elutasított – javaslatok azt célozták, hogy az MNB felelőssége és kártérítési kötelezettsége ne csak akkor álljon fenn, ha jogszabályt sért és emiatt közigazgatási perben jogerősen elmarasztalták. Szerintük az MNB-vel szemben a Ptk. alapján akkor is érvényesíthetőnek kell lennie a kártérítési igénynek, ha az felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének elmulasztásával okozott kárt. Az MSZP szerint ugyanis, ha a törvényjavaslatot jelenlegi formájában fogadnák el, az lehetetlenné tenné, hogy a brókerbotrányok károsultjai kártérítési igénnyel lépjenek fel az MNB-vel szemben.

Ahogy az Azénpénzem.hu is utalt rá, több szakértő is kifejezte csodálkozását, hogy a Quaestornál is és a Buda-Cashnál is évtizeden keresztül folytatódó csalássorozat hogy maradt rejtve a felügyeleti hatóságok szeme előtt. A Buda-Cashnél több ellenőrzés is lefolyt, de a például 2010-ben megállapított szabálytalanságok kijavítását később nem ellenőrizte senki, sőt, a cégcsoport 2014-ben még az érdekeltségébe került takarékszövetkezetek bankká alakítására is engedélyt kapott. Arról nincs információ, hogy a Quaestornál korábban felfigyeltek-e az aggasztó jelekre. Tavaly ősszel mindenesetre még újabb kötvényprogramot hagytak jóvá. Tény, hogy portálunknak többen is jelezték, hogy kártérítési perre készülnek a felügyelet ellen, ami alól azonban a törvényjavaslat, ha végül mégis elfogadják –több nyilatkozat szerint a kormányzat erre keresi még az újabb a lehetőséget – kihúzhatja a talajt.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: brókercégek, brókerbotrány, MNB, törvény, parlament