Így képzeli a kormány az önkéntességet

Ezt kapják az autóhitelesek!

Fotó: Azénpénzem

2015. szeptember 19. A devizás autó- és személyi hitelesek – mint azt korábban a nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta – önkéntesen választhatják kölcsönük forintosítását. A parlament előtt levő jogszabályból kiderül, hogy ez az „önkéntesség” pontosan mit is jelent. A tervezet egyébként más kellemetlen meglepetést is tartalmaz. Ilyen például, hogy a törlesztők több mint 25 százalékkal is nőhetnek.

Az újabb devizás „mentőcsomag” bejelentése után figyelmeztettünk arra, hogy a legtöbb híradásnak nem szabad hitelt adni. Most ugyanúgy vagyunk kénytelenek eljárni a parlamenthez tegnap benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban. Bármilyen kedvező módon tálalta ezt ugyanis a kormányzat és a média többsége, a jogszabály nagyon durva, az adósok számára csalódást keltő kitételeket tartalmaz (a teljes javaslat itt olvasható). Elsőként érdemes megnézni, hogy mit is jelent a forintosításhoz korábban megígért „önkéntesség”.

A banknak, lízingcégnek kötelező elkészítenie a forintosítási ajánlatot. Az adós hitele átváltásától csak akkor mentesülhet, ha igazolható módon írásban nyilatkozik arról, hogy a szerződés módosítását nem fogadja el. Ilyen nyilatkozatot az adóstársak együttesen és egybehangzóan tehetnek csak (számos olyan esetről tudunk, amikor az adóstársak beszélő viszonyban sincsenek egymással – és ez még a jobbik eset). A visszautasításra a devizalapú kölcsönszerződések forintra átváltott, módosított szövegének kézbesítését követően 30 napon belül van lehetőség.

Elállna? 30 napon belül mindent fizessen ki!

A megküldés időpontjának a törvény szerint a tájékoztató levél postára adásának időpontját kell tekinteni. Külön kitérnek arra, hogy nincs menekvés akkor sem, ha a tájékoztató levél „nem kereste”, „átvételt megtagadta”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott”, „cím nem azonosítható” vagy „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza (arról is vannak információink, hogy sokan bujdokolnak a bank elől). Utóbbi esetekben nyerhető még némi haladék, hiszen a 30 nap akkor kezd csak ketyegni, amikor a bank, illetve lízingcég jelezte, hogy minden értesítőt kiküldött.

Az adós választhatja még, hogy a szerződést felmondja. Ezt 60 napon belül díj-, költség- és jutalékmentesen teheti meg az előbbi módon (írásban, egyetértésben). Ebben az esetben a tartozás a forintra váltást megelőző eredeti szerződési feltételeknek megfelelően – rendes felmondási idő kikötésének hiányában 30 napon belül – egy összegben esedékessé válik. Ez többnyire konkrétan azt jelenti, hogy a teljes összeget egy hónapon belül ki kell fizetni. Piaci árfolyamon.

A jogalkotók az előbbivel reagáltak arra az újabb „divatra” is, hogy az adósok (pontosabban ügyvédeik) különböző nyilatkozatokat juttatnak el a bankjukhoz. De nem csak az elállási nyilatkozatok ellen védekeznek eleve. Mint rögzítik: a fogyasztó a pénzügyi intézmény ajánlatának elutasításával vagy elfogadásával kapcsolatban jogfenntartással nem élhet. Még rá is erősítenek egy további pontban. Eszerint a jognyilatkozatot vagy annak elmaradását az „esetlegesen megtett jogfenntartó nyilatkozat figyelmen kívül hagyásával kell értelmezni”.

A hátralékosok duplán is rosszul járhatnak

A javaslat szerint a már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésből eredő, devizában nyilvántartott követelést az augusztus 19-i árfolyamon kell forintosítani. A bukott adósoknak tehát – ahogy azt korábban megírtuk – nem jár a jelzáloghitelek forintosítása és a most újonnan fixált árfolyam közötti jóváírás, ami a rendben fizetőket megilleti. Az még külön sújthatja őket, hogy a legfrissebb piaci árfolyamon a frank gyengébb, mint amit a jogszabályban lefektettek.

Hiába kell tehát a piacon most akár 284 forintnál is kevesebbet fizetni a svájci frankért, a hátralékokat 287,20 forintos árfolyamon váltják át. Kérdés persze, hogy mi lesz a helyzet akkor, amikor az egész változtatás valóban esedékessé válik. A törvény szerint a szerződés módosításának hatálya a 2015 novemberében fizetendő összeg esedékességének napjára, de legkésőbb 2015. december 1-jére visszamenőleg áll be (a finanszírozó 2015. december 15-ig köteles a devizalapú kölcsönszerződések forintra átváltáshoz kapcsolódó módosított szerződés szövegét elkészíteni és elküldeni).

Nemcsak az egészen rossz (felmondott hitel), hanem a rosszul fizető adósokat is büntetik. Kissé nyakatekert módon ugyanis a korábbi forintosítási és az augusztus 19-én fixált árfolyam közötti különbözetet a teljes tartozás átváltása után engedik el. A követelés elengedésének kiszámításakor pedig a törvény megfogalmazása szerint „a követelés összegében nem kell figyelembe venni a már lejárt esedékességű” részt. Arról, hogy mennyinek kell ehhez lennie a hátralékos napoknak, nem ejtenek szót. (Reméljük, ezt azért később pontosítják.)

Szinte mindenkinél nőhet a törlesztő

Az autóhiteleseknek egyébként igazán most jöhet el a keserű ébredés (itt is látszik, hogy a jogalkotó tanult az elszámoláskor elkövetett hibákból). Az autólízingnél ugyanis igazán kacifántos konstrukciók élnek. Ezeket most egy csapásra kivezetik a rendszerből. Az egész, sokszor havonta fixált törlesztőt, valamint maradványértéket tartalmazó szerződéseket egyenletes fizetésűvé (annuitásos) alakítják.

Az új törlesztőbe a késedelmes követelésrészt (tőke, kamat, késedelmi kamat, díj) is bele kell számítani – ezt ugye frank esetében a 287,20 forintos árfolyamon. Az első így előállított törlesztő 2015 decemberében válik esedékessé. Itt is van azonban „adósvédő” intézkedés. Ha 12 évnél több van hátra, akkor az előző három hónap átlagánál 15 százalékkal, ha kevesebb, akkor 25 százalékkal többel nem nőhet a havi teher. Kivéve, ha az adós kéri a futamidő rövidítését (itt amúgy nem írnak költségmentességről). Akkor bármekkora növekmény elfogadható.

Persze a 15 és a 25 százalékot sem kell készpénznek venni. A háromhavi számtani átlag meghatározásakor ugyanis a jogszabály szerint az „átmeneti fizetési könnyítés hatását figyelmen kívül kell hagyni”. Vagyis: nem az esetleg leszállított havi törlesztőhöz kell mérni az újonnan fizetendő összeget. Trükközni pedig még ezen túl is lehet, hiszen a jogszabály sommás egyszerűséggel kimondja, hogy „e törvény alkalmazásában a futamidő hosszabbítása nem jelent tehernövekedést”. (Mint pedig arra már felhívtuk a figyelmet, a futamidő növelésével a visszafizetendő összeg erőteljesebben nőhet, mint amennyivel csökken a törlesztő.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahitel, autóhitel, autóhitelesek, forintosítás, árfolyam, jogszabály, hátralék