Fejenként egymillió a kamatnemcsökkentés miatt
2017. január 24.
Már kiderült, hogy bankonként összesen mekkora kártérítése számíthatnak azok a spanyol lakáshitelesek, akiknek hitelezője tisztességtelenül szedett kamatot tőlük. Az egész történet nem nélkülözi a tanulságokat a magyar adósok, különösen persze a volt devizások szempontjából sem.
Már igen élesbe fordult az a történet, amely az adósok kitartó támadása után 2013 tavaszán azzal kezdődött, hogy a spanyol Legfelsőbb Bíróság tisztességtelennek minősítette a változó kamatozású jelzálogkölcsön-szerződésekbe foglalt küszöbkikötéseket. Ez azt az ibériai gyakorlatot jelzi, amelyben a hitelező megszabhatta, hogy akkor is igényt tart egy meghatározott kamatra, ha a piaci kamatok annál alacsonyabb szintet indokolnának.
A legfőbb spanyol bírói fórum ítélete nem tartalmazott „visszamenőleges” hatályt, vagyis a bankoknak nem írtak elő visszafizetési kötelezettséget. Az Európai Unió Bírósága azonban ezt nem tartotta megfelelőnek. Tavaly december 21-én kimondták: a spanyolországi bankoknak vissza kell téríteniük jelzáloghiteles ügyfeleiknek a tisztességtelenül beszedett kamatokat.
A spanyol kormány az MTI tudósítása szerint múlt pénteken elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfelek, ha akarják, bírósági eljárás nélkül, készpénzben kaphassák vissza a nekik járó összeget. Az intézkedés mintegy 1,5 millió jelzáloghitelest érint.
A spanyol pénzintézetek közül a CaixaBank fizetheti a legtöbb kártérítést jelzáloghiteles ügyfeleinek a tisztességtelenül beszedett kamatok miatt, a számítások szerint összesen mintegy 625 millió eurót – derült ki a spanyol tőzsdefelügyelet (CNMV) internetes oldalán hétfőn közzétett banki tájékoztatókból. A mellékelt táblázatba szedtük össze, hogy a különböző spanyol bankok körülbelül mekkora pénz visszafizetésével kalkulálnak. Hogy ezt a magyar adósok is meg tudják ítélni, átszámítottuk az ellentételezést forintra.
A spanyolországi eljárás szerint a pénzintézetek értesítik a lakáshiteleseket a visszatérítési lehetőségről. Ők erre válaszul kérhetik, hogy a bank számítsa ki, mennyi pénz jár nekik. Amennyiben az ajánlott összeggel az adós egyetért, három hónapon belül meg kell kapnia készpénzben. A felek a pénzkifizetés helyett megállapodhatnak más kompenzációs intézkedésről is – mint például a hitelszerződés módosítása –, de az ügyfél erről szabadon dönthet.
Egyes becslések szerint a spanyol lakáshitelesek átlagosan majdnem egymillió forintnak megfelelő összegű visszatérítésre számíthatnak. Nem az egyoldalú kamatemelés (ami a magyarországi elszámoltatás alapját jelentette), hanem végső soron a kamatnemcsökkentés miatt. Nálunk (megjegyezzük, rajtunk kívül) senkinek sem jutott eszébe azt kifogásolni, hogy nem vitték a válságot követően a piaci feltételek változását követve lejjebb a kamatot a bankok. Pedig, ha ezt bárki forszírozta volna, a forinthitelesek jóvátétele is egészen másképp alakulhatott volna
A devizahitelesek szempontjából is érdekes lehet a spanyol történet. Az uniós bírósági döntést (ami az adósok számára most fordul termőre) megelőzte, hogy spanyol bíróságok előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az uniós szerveknél. (Paolo Mengozzi főtanácsnok 2016 nyarán ismertetett indítványa magyar nyelven itt található meg.) Nálunk most az borzolhatja a kedélyeket, hogy Fővárosi Törvényszék fordult az uniós bírósághoz annak megállapítása érdekében, hogy nem ütköznek-e a közösségi jogba az „adósmentő” törvényekben a volt devizások perelési lehetőségeivel kapcsolatban lefektetett kemény korlátok. Információink szerint kormányzati jogászi körökben eredetileg abban bíztak, hogy ilyen lépésre egyáltalán nem kerül sor.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakáshitel, jelzáloghitel, spanyol, visszatérítés, Európai Bíróság, elszámolás
Ezt kapják a spanyol lakáshitelesek
Fotó: Azénpénzem
Már igen élesbe fordult az a történet, amely az adósok kitartó támadása után 2013 tavaszán azzal kezdődött, hogy a spanyol Legfelsőbb Bíróság tisztességtelennek minősítette a változó kamatozású jelzálogkölcsön-szerződésekbe foglalt küszöbkikötéseket. Ez azt az ibériai gyakorlatot jelzi, amelyben a hitelező megszabhatta, hogy akkor is igényt tart egy meghatározott kamatra, ha a piaci kamatok annál alacsonyabb szintet indokolnának.
A legfőbb spanyol bírói fórum ítélete nem tartalmazott „visszamenőleges” hatályt, vagyis a bankoknak nem írtak elő visszafizetési kötelezettséget. Az Európai Unió Bírósága azonban ezt nem tartotta megfelelőnek. Tavaly december 21-én kimondták: a spanyolországi bankoknak vissza kell téríteniük jelzáloghiteles ügyfeleiknek a tisztességtelenül beszedett kamatokat.
Visszafizetendő | |
---|---|
Bank | Mrd Ft |
Caixa | 194 |
Banco Sabadell | 152 |
BBVA | 125 |
Banco Populare | 71 |
Bankia | 66 |
Liberbank | 26 |
Forrás: banki közlések |
Ahol emberszámba veszik az adósokat
A spanyol pénzintézetek közül a CaixaBank fizetheti a legtöbb kártérítést jelzáloghiteles ügyfeleinek a tisztességtelenül beszedett kamatok miatt, a számítások szerint összesen mintegy 625 millió eurót – derült ki a spanyol tőzsdefelügyelet (CNMV) internetes oldalán hétfőn közzétett banki tájékoztatókból. A mellékelt táblázatba szedtük össze, hogy a különböző spanyol bankok körülbelül mekkora pénz visszafizetésével kalkulálnak. Hogy ezt a magyar adósok is meg tudják ítélni, átszámítottuk az ellentételezést forintra.
A spanyolországi eljárás szerint a pénzintézetek értesítik a lakáshiteleseket a visszatérítési lehetőségről. Ők erre válaszul kérhetik, hogy a bank számítsa ki, mennyi pénz jár nekik. Amennyiben az ajánlott összeggel az adós egyetért, három hónapon belül meg kell kapnia készpénzben. A felek a pénzkifizetés helyett megállapodhatnak más kompenzációs intézkedésről is – mint például a hitelszerződés módosítása –, de az ügyfél erről szabadon dönthet.
Egyes becslések szerint a spanyol lakáshitelesek átlagosan majdnem egymillió forintnak megfelelő összegű visszatérítésre számíthatnak. Nem az egyoldalú kamatemelés (ami a magyarországi elszámoltatás alapját jelentette), hanem végső soron a kamatnemcsökkentés miatt. Nálunk (megjegyezzük, rajtunk kívül) senkinek sem jutott eszébe azt kifogásolni, hogy nem vitték a válságot követően a piaci feltételek változását követve lejjebb a kamatot a bankok. Pedig, ha ezt bárki forszírozta volna, a forinthitelesek jóvátétele is egészen másképp alakulhatott volna
A devizahitelesek szempontjából is érdekes lehet a spanyol történet. Az uniós bírósági döntést (ami az adósok számára most fordul termőre) megelőzte, hogy spanyol bíróságok előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az uniós szerveknél. (Paolo Mengozzi főtanácsnok 2016 nyarán ismertetett indítványa magyar nyelven itt található meg.) Nálunk most az borzolhatja a kedélyeket, hogy Fővárosi Törvényszék fordult az uniós bírósághoz annak megállapítása érdekében, hogy nem ütköznek-e a közösségi jogba az „adósmentő” törvényekben a volt devizások perelési lehetőségeivel kapcsolatban lefektetett kemény korlátok. Információink szerint kormányzati jogászi körökben eredetileg abban bíztak, hogy ilyen lépésre egyáltalán nem kerül sor.
A magyar törvények jogszerűségének megkérdőjelezéséről itt olvashat
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakáshitel, jelzáloghitel, spanyol, visszatérítés, Európai Bíróság, elszámolás
Kapcsolódó anyagok
- 2021.02.04 - Már tényleg vége, győztek a horvát devizaadósok
- 2017.06.22 - Szerencsejáték: elmeszelték a magyar szabályozást
- 2017.03.09 - Jöhet a fogyasztóbarát lakáshitel
- 2017.02.14 - Az Ab is elismerte, gond volt az MNB elszámolási képletével
- 2017.01.17 - Újabb remény a volt devizásoknak?
- 2016.11.18 - Nem hagyta magát, közel kétmilliót kapott a banktól
- 2016.10.11 - Ennyire nem bízik a magyar a jogban
- 2016.09.28 - Elszámolás: előnytelen volt az adósoknak a jegybanki képlet?
- 2016.09.16 - Semmisség miatt nem állítható majd külön le a végrehajtás
- 2016.09.12 - Ez a devizás panaszok végső mérlege
- 2015.05.21 - Elégedetlen a banki elszámolással? Itt a válasz, miért
További kapcsolódó anyagok