A kormány csak moderátorként szerepelne

Ezt javasolja a pénzügyi biztos

2013. február 25. A devizahitelek átalakítására tehet majd javaslatot a pénzügyi ombudsman – tudta meg az Azénpénzem.hu. Az adósok maguk választhatnának, de a bankoknak bele kellene egyezniük a módosításba.

A pénzügyi jogok biztosának reményei szerint már ezen a héten megindulhatnak az egyeztetések a devizahitelesek gondjainak megoldásáról. Doubravszky György ezt tartja az első lépésnek, amit a háromoldalú (civilek, bankok, kormány) tárgyalások követnek. (Mint arról már írtunk, a civilek tárgyalóit ki is jelölték.) Úgy véli, a konkrét javaslatot csak ezt követően lehet megfogalmazni. Portálunk információi szerint azonban az ombudsman nem kezdi minden elképzelés nélkül a megbeszéléseket. A banki szakértők többször hangsúlyozták, hogy a devizahitelek törlesztőrészletei most érték el azt a szintet, ami akkor lett volna, ha az adósok eleve forintban adósodnak el. Ha pedig ez igaz – véli –, akkor ez egy nagyon jó kiszállási pont lehet. A bankoknak át kellene számolniuk a hitelszerződéseket úgy, mintha a kölcsönt forintban vette volna fel az adós. Ezt követően ügyfelük maga dönthetné el, hogy az átalakított vagy az eredetei hitelszerződést folytatja-e.

Ezt az elképzelést támaszthatja alá, hogy az Mfor múlt heti konferenciáján Doubravszky arról beszélt, hogy az ügyek lezárására csak hónapok múlva kerülhet sor, hiszen többszázezer szerződést kell átszámolni. Elgondolkodtató viszont, hogy közben azt is fejtegette, hogy „az államnak nem az a feladata, hogy a civileket a bankoktól védje”. A kormány így valamiféle moderátorként vehet csak majd részt a tárgyalásokon. Egyelőre elég nehéz elképzelni, hogy mindenféle kormányzati nyomás nélkül a bankok önként beleegyeznének, hogy a tőketartozásnál az árfolyamváltozás minden hatásától eltekintsenek (márpedig a biztos elképzelése ezt jelentené).

Derüljön ki a devizahitelek valóságos természete!

A civilek egyik tárgyalója, Boros Imre közgazdász (az első Orbán-kormány Phare minisztere) az M1 Ma reggel műsorában szombaton kijelentette: a megoldás egyfajta közös teherviselés lenne a bankok, az ügyfelek és a kormány között. A párbeszéd során ki kell derülnie – hangsúlyozta ugyanazt, mint amit az ombudsman is sokszor elmondott – a devizahitelek valóságos természetének, hiszen ezeket az ügyfél soha nem devizában kapta meg.

A Webbankról az ombudsman szerint még ebben a hónapban, de legkésőbb márciusban dönthet a kormány. A felállításához szükséges szakértői munka elkészült (erre Doubravszky szerint már „komoly pénzeket fizettek ki”).

Az már most látszik, hogy aligha marad ártatlan megfigyelő az állam. A pénzügyi ombudsmannak a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására tett javaslatával (amit a Bankszövetség nem támogat) kapcsolatban a nemzetgazdasági tárca sietett jelezni: ezzel egyetért. Korábban jól látszott (amikor végül részben éppen ezzel sikerült kikényszeríteni a bankszövetség és a kormány közötti, utóbbi által azután többszörösen megszegett megállapodást), hogy a bankok zsarolhatók egy ilyen intézkedéssel. Mint a bankosoktól megtudtuk, főként azért rettegnek az ilyen moratóriumtól, mert az jelentősen rontja a fizetési hajlandóságot. Nem biztos azonban, hogy egy ilyen eszköz (vagyis a kilakoltatási moratórium sorozatos meghosszabbítása) most is hatásos lesz.

Akad azonban az ombudsman tarsolyában más is, amit eredményre vezetőnek gondol. A konferencián ugyanis azt is kifejtette, hogy nincs igazi verseny a bankszektorban. Mivel pedig a hitelintézetek elkényelmesedtek, védtelenek lesznek egy olyan innovatív kezdeményezéssel szemben, mint a Webbank. Doubravszky arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem sikerül a hitelfelvevők érthető indulatait konstruktív mederbe terelni, akkor gyors és vészes radikalizálódás várható. Ez pedig a bankok érdekeit is erősen sértené.

Címkék: devizahitelesek, devizahitel, bankszövetség, pénzügyi jogok biztosa, Doubravszky György, Webbank