Mi a különbség a hozam és a kamat között?

Ezt hozza a jó befektetés

2014. október 26. Bármilyen furán hangzik mostanában mifelénk, még olyan is van, hogy nem az állam védi az embereket a bankoktól, hanem a bankok találnak ki mindenfélét, hogy az emberek megvédhessék pénztárcájukat az állam adómohóságától. Amerikában a befektetési tankönyvek ma is fejezeteken keresztül tárgyalják a különféle adókímélő befektetési konstrukciókat. Állítólag így találták ki a diszkont papírokat is. Ezeknek ugyanis hozama van, kamata viszont nincs.

A legenda szerint még a múlt század első felében adómegtakarítási céllal találták ki a diszkont értékpapírokat: a kamatokat jelentős adók terhelték, és ezt igyekeztek azzal megkerülni, hogy olyan kötvényt bocsátottak ki, amely nem fizetett kamatot, hanem helyette névértékénél alacsonyabb áron jutottak hozzá a befektetők. Lejáratkor pedig természetesen a névértéket fizették ki nekik, ők pedig aztán az adóhivatal érdeklődésére nyugodtan válaszolhatták, hogy nem keletkezett kamatjövedelmük, csak árfolyamnyereséggel jutottak a hozamhoz, ami után nem kellett adót fizetniük. A történet nem biztos, hogy igaz, s ma már nem is érvényesül az ilyen papíroknak ez az előnye, hiszen például nálunk ugyanolyan 16 százalékos adó terheli az árfolyamnyereséget, mint a kamatokat.

Magyarországon a legismertebb, nem kamatot fizető, hanem hozamot adó értékpapír a diszkontkincstárjegy. Ez voltaképpen a kötvény legegyszerűbb formája: nincs futamidő közbeni kamatfizetés, nincs kamatoskamat-számítás (ezért többnyire nem is hosszú lejáratú). Van helyette – vételkor – egy befizetés és a végén egy kifizetés. Épp ezért nevezik elemi kötvénynek is, angol nyelvterületen pedig elterjedt a zéró kupon elnevezés, ami szintén arra utal, hogy nincsenek kamatszelvények. Az árfolyamkülönbségnek (a diszkontnak, amivel olcsóbban lehet megvenni, mint amit a lejáratkor kapunk érte) természetesen meg kell felelnie az aktuális kamatszintnek. (A cikk a Befektetési iskola rovat része, a korábbi cikkek ott találhatóak.)

A hozam és a kamat közötti különbség még kommunikációs ügyeskedésekre is lehetőséget ad. Valamikor a kilencvenes években egy dollárkötvény kibocsátásakor büszkélkedett a kormányzat azzal, hogy az Amerikában eladott kötvényeire alig valamivel magasabb kamatot kell fizetni, mint a köztudomásúan legjobbnak számító amerikai kötvényekére. Nem titkolták ugyan, de igyekeztek minél kevesebbszer említeni, hogy a papírokat 97 százalékos árfolyamon sikerült értékesíteni, mivel az amerikai befektetők hozamelvárásai természetesen a magyar kötvényekkel szemben jóval nagyobbak voltak, mint amit az amerikaiaktól elvártak.

Korábban említettük, hogy a másodlagos piacon a zéró kuponok mellett sokszor a kamatozó kötvények is névértékük alatt vehetők meg. Ilyenkor az előre meghatározott kamat mellett árfolyamnyereségre is szert lehet tenni. Hozamuk így tehát nem csak a zéró kuponoknak van, hanem a kamatozó papíroknak is. Mondhatjuk tehát, hogy a hozam az a tényleges jövedelem, amihez értékpapírral lehet jutni, másként szólva a befektetés értékének a teljes változása. Két fő eleme az előre meghatározott névleges kamat és az árfolyamnyereség. (A kettő közül az egyik lehet nulla, ahogy a zéró kuponok esetében a kamat, vagy szerencsétlen esetben negatív is, mint például kamatemelkedés idején a kötvény árfolyamváltozása). Fontos, hogy a befektetési jegyeknél is hozamot emlegetünk: az előbbiekhez hasonlóan itt kamat nincs, ahogy az alap tőkéje nő, úgy emelkedik a befektetési jegyek árfolyama, amin (nyílt végű alap esetében – a befektetési jegyekről később még lesz szó) az alapkezelő visszavásárolja vagy újra eladja őket. Kedvezőtlen esetben ez az árfolyam lefelé is mozoghat, így az árfolyamveszteség miatt a hozam negatív is lehet.

Említettük korábban, hogy a hosszabb ideig befektetett pénz többet hoz, mint a rövidebb ideig befektetett, vagyis normális esetben a hosszabb lejáratúak magasabb hozammal kecsegtetnek, mint a rövidebb lejáratúak. Ha mindezt lerajzoljuk egy grafikonra, ahol a vízszintes tengely az időtáv, a függőleges pedig az elérhető hozam, normális esetben egy emelkedő görbét kapunk. Ez a hozamgörbe, amin jól láthatók a piac pillanatnyi várakozásai. Előfordulhat azonban, hogy a görbe nem emelkedik, hanem lefelé tart, vagyis a hosszabb lejáratú papírok kibocsátóinak kevesebbet kell kínálniuk, mint a rövidebbekének. Ez a negatív hozamgörbe, ami azt jelzi, hogy a piac hosszabb távon csökkenő kamatokra számít.

A cikk a Befektetési iskola rovat része. Cikksorozatunkban a befektetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az alapfogalmakat, a különféle konstrukciókat, azok előnyeit, hátrányait, az információszerzés és hozzáférés lehetőségeit ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, és adunk néhány módszerbeli vagy szemléletbeli tippet.

Előző cikkek:
Így is lehet szépen keresni - Vállalati kötvények II.
Lehet élet az állampapíron túl! - Vállalati kötvények. I.
Számolj le a csodákkal! - Kockázat és haszon
Hol fektessem be a pénzem? - Út a piachoz (Hol, milyen szolgáltatóknál fektethetek be)
Így kockáztatsz az állampapírral
Ezt kapjuk a pénzünkre - A kamat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:   állampapír, kötvény, befektetési iskola, vállalati kötvény, hozam, kamat, diszkontkincstárjegy, zéró kupon