Ma szavaznak a törvényjavaslatról

Ezt biztos megérzik a sörivók?

Kinek az egészségére?
2020. július 3. A parlamentben ma fogadhatják el azt a jogszabályt, ami akkora piaci részesedést ír elő a kézműves söröknek, amit a hazai gyártók még teljes kapacitással sem tudnának elérni. Kérdés, hogy az egész változtatás mennyire szolgálhatja a fogyasztók, a hazai gyártók, vagy valaki más érdekét.

Ma szavazhat az Országgyűlés arról a törvényjavaslatról, amely a kizárólagos szerződések tilalmával rendezné a Magyarországon forgalmazott sörök piacát. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény ,,A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás" alcímét egészítik ki olyan passzusokkal, amelyek gyakorlatilag megtiltják a kizárólagossági megállapodásokat. A tilalom nem érinti az olyan szerződést vagy jognyilatkozatot, amely a gyártó kiemelt reklámcélú megjelenítését célozza.
A mostani módosítást kezdeményező Kósa Lajos szerint azért kellett lépni, mert az önkorlátozás nem működött. A sörpiac 166 milliárd forintos teljes forgalmából 2018-ban 163 milliárd a három legnagyobb sörgyártóhoz tartozott. 
Az italt árusító vendéglátó üzlet terméktípusonként legalább két különböző sör, üdítőital és természetes ásványvíz gyártó termékeit köteles értékesíteni. Ez amúgy a csapolt sörre nem vonatkozik. Pontosabban csak akkor nem, ha kisüzemi gyártóval szerződik a vendéglátó. Az új tilalmakba ütköző szerződések vagy jognyilatkozatok 2021. augusztus elsején vesztik hatályukat.

A magyarországi vendéglátóhelyek sörforgalmának 82-95 százalékát az öt legnagyobb piaci szereplő adta – állapította meg még 2015-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A három legnagyobb sörgyár (Heineken, Dreher, Borsodi) a teljes forgalom 43,5-44,3 százalékát kizárólagos szerződésekkel tartotta fenn a maga számára. Így érték el, hogy sem az import, sem a kisüzemi sörfőzdék nem tudtak piacot nyerni a nagy sörgyárakkal szemben. A versenyhivatal azonban nem büntetett, hanem elfogadta, hogy a társaságok önként csökkentik az ilyen megállapodások mennyiségét.
A különlegességek már most is terjednek
Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy a kisebb főzdéknek 20 százalékos piaci részt biztosítana a jogszabály, míg a multiknak a fennmaradó 80 százalékkal kellene beérniük. Ezt az arányt azonban nem a nagy gyártók 6,21 millió hektoliteres teljes hazai éves értékesítésére kell vetíteni, hanem csak a csapolt sörre, ami tavaly 558 ezer hektoliter volt.

A főzdék piaci részesdése jelenleg 3 százalék, ami a gyártókapacitások kihasználásával duplázható. A 80-90 hazai főzde zömének a termelése legfeljebb a nyári hónapokban éri el a kapacitásai 90-100 százalékát, az év egészében már az 50-60 százalékos arány is jónak mondható. A következő lépésként Gyenge Zsolt a részesedés 12 százalékra ugrását kapacitásbővítéssel, technológiai fejlesztéssel, pénzügyi befektető bevonásával tartja elképzelhetőnek.

Az egész történetben több furcsaság is akad. Részben például az, hogy a megcélzott piaci súlyt elve nem tudnák most elérni a kisüzemi főzdék. Ami még nagyon elgondolkodtató lehet, hogy a sörkülönlegességek viszont erősen kezdenek teret nyerni. Ezen a téren azonban az igazi slágernek nem hazai termékek számíthatnak. Hasít például a belga meggysör.
Meghökkentő árak is akadnak
Tihanyban a Gödrös strandon a belga csapolt meggy korsó (ez ezekből a sörökből nem fél litert, csak 4 decit jelent) egy ezres. A tónál akad azonban (meglehetősen felkapott) vendéglő, ahol a nem belga csapolt sör kriglije 1200 forint.
A Bartók Béla úti Csapházban tízféle kézműves csapolt sör vehető. A Zámolyiért korsónként elkért 650 forinttól az ananászos DIPA 1450 forintjáig. A Sörművház (A Gellérthegy lábánál) 32 féle sört kínál, a korsó és pohár itt a szokásosnál kevesebb nedűt (ez 4, illetve 2 decit jelent) tartalmaz. Az árak a kis korsók esetében 800 forinttól egészen 5600 (nem tévedés, ennyiért is mérnek és vesznek 4 deci sört) forintig terjednek.

Találomra végzett 2015-ös összehasonlításunkban azon a budapesti helyen, ahol hatféle belga csapolt sört lehetett kapni, ezeknek a nedűknek négy decijét 850 forintért adták. Másutt a borsodi kriglit (ez fél liter) 490 forintért, a Staroprament 620, a búzasört pedig 890 forintért lehetett meginni. Csak borsodit akkor találtunk alig több mint 300 forintért is. Most ilyen kizárólagosságra nem leltünk, de ennyire alacsony árra sem.


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok