Sokan érzik csapdában magukat

Ezrelékben sem mérhető már a kamat

2017. október 6. A betétek és hitelek többségét meghatározó kamatszint mostanra már csak tized ezrelékben mérhető, miközben a jegybanki alapkamat az utóbbi egy évben egyáltalán nem változott. Végigvettük, hogy ez pénzben mit jelent, és hogy a folyamatra miként reagált a lakosság.

A jegybank sorozatos, nem konvencionális (erről korábban részletesebben is írtunk) lépéseinek következtében mostanra már szinte teljesen eltűntek a pénzpiaci kamatok. A háromhavonta átárazódó kölcsönök (devizahiteleket ilyen forintkölcsönökre váltották át) esetében a pénzpiaci irányadó kamat már mindössze 0,03 százalék. Féléves kamatfordulónál is csak 0,07 százalék a kamat, de még az évente változó feltételeket választók sem fizetnek többet egyetlen ezreléknél.

Tartósan negatív (reál)kamatkörnyezetre rendezkedhet be a magyar gazdaság – mondta a Portfolio Budapest Economic Forumán az MNB alelnöke. Büszkén beszélt arról is, hogy a régióban is negatív a reálkamat, de Magyarországon a legnagyobb mértékben. Sőt, nálunk 20 éves horizonton is negatív a reálkamatszint (Nagy Márton előadásáról részletesebben itt tájékozódhat.)

A vicc kedvéért kiszámoltuk, hogy egy ötmillió forintos, 10 éves futamidőre felvett hitelnél a mostani néhány ezrelékes kamat azt jelenti, hogy a kölcsönre összesen nem egészen 8 ezer forintnyi plusz rakódik. Az adós tehát 5007600 forintot fizet ki havi 41,7 ezer forintos terhet vállalva. Pontosabban persze ennyit fizetne ki, ha nem létezne felár. De persze létezik (ezért vicc a 8 ezer forint).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint az idén augusztusban az éven belüli kamatfixálású lakáshitelek átlagos költsége 3,41 százalék volt. A 12 hónapnál hosszabb időszakra rögzített kamat (ez azt jelenti, hogy bármi történjék a pénzpiacon, az adós abból semmit sem érzékelhet) átlagosan 5,6 százalékot tett ki. Az előbbi hitelnél a gyorsabban változtatható kölcsön havi terhe 49,1 ezer forint, a végszámláló pedig körülbelül 5,9 millió forinton áll meg. Pontosabban állna, ha a következő tíz évben nem változna semmi.

Ezt tették a magánszemélyek

Tíz év alatt pedig nagyon sok minden történhet, a tapasztalatok szerint történik is. Nyilvánvalóan tudják ezt a potenciális hitelfelvevők is, ezért nem állnak a jelenlegi kamatszinten kölcsönkérelmeket lobogtatva hosszú tömött sorokban a bankok előtt. Az természetes, hogy azért megindult a hitelállomány növekedése, de 2017-ben nyolc hónap alatt összesen nem érte el a 160 milliárd forintot. A válság előtt, 2007-ben többször is előfordult, hogy egyetlen hónap alatt ennél jóval nagyobb volt a növekedés (amit természetesen semmiképpen sem sírnánk vissza).

Az újonnan felvett hiteleket nagyrészt lakásra mennek, miközben még mindig sokan vergődnek hitelcsapdában. Hiába ugyanis az alacsony kamat, ez az árfolyamok elszállásának hatását nem tudja kompenzálni. Ingatlant egyébként sokan éppen a már nagyítóval sem látható kamatok miatt vesznek (ők aligha hitelre). Mint korábban elemeztük: mind több jel mutat viszont közben arra (a tömeges beszállás amúgy épp az egyik ilyen lehet), hogy ezen a téren növekednek a kockázatok.

Na igen, de akkor hová érdemes tenni a pénzt (már akinek van). Szépen teljesített az elmúlt egy évben (abban az időszakban, amikor – mint a grafikonunkon látszik – fokozatosan fogott padlót a pénzpiaci kamat) a magyar tőzsde, de a befektetési jegyek között is akadt, ami jól hozott. A lakosság azonban a jegybanki adatok szerint 2017 augusztusának végéig több mint 10 milliárd forinttal több befektetési jegyet adott el, mint amennyit vett, részvényekből pedig 20 milliárdnál is nagyobb összeget likvidált.

Az MNB háztartási havi finanszírozási statisztikája azt mutatja, hogy közben (tehát 12 hónap alatt) a betételhelyezés 295 milliárd forinttal nőtt. Valójában azonban a lekötött betétek mennyisége csökkent, a pénzt a lakosság csak úgy egyszerűen a folyószámláján, illetve készpénzben tartja. Még a piacinál jóval többet fizető lakossági állampapírokkal sem őrizhetjük meg a pénzünk reálértékét. Most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a régi hitelesek mellett a hagyományos megtakarítási módokhoz szokott lakossági megtakarítók is úgy érzik, csapdába kerültek. Nehéz ugyanis úgy takarékoskodni, hogy közben érzik, félretett pénzük akkor is olvadozik, ha egyáltalán nem nyúlnak hozzá.

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja

A kevésbé kockázatos alapok toplistáját itt szedtük össze

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kamat, Bubor, alapkamat, hitel, megtakarítás, MNB