Aki a csalóknak beugrik, bottal ütheti a pénzét

Ezreket károsítanak százmilliókkal az adathalászok

2018. október 9. Az adathalászattal szemben csak a felhasználók biztonságtudatos magatartása védhet meg. Évente több ezret is meghaladja a károsultak száma. A mobilcsalások némileg visszaszorulóban vannak, az internetes adathalászat támadások száma azonban nő.

Az adathalászat kiszűrésére nincs technikai megoldás, ezért rendkívül fontos a felhasználók biztonságtudatos magatartása - hangzott el a Magyar Bankszövetség, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) közös sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs igazgatója elmondta: az Európai Központi Bank szerint Magyarország az 5. legbiztonságosabb bankkártyát használó ország az Európai Unióban. Információik szerint havonta több mint száz, adathalászok által elkövetett bűncselekmény válik ismertté, de az esetek jelentős része rejtve marad, így becslések szerint a több ezret is meghaladhatja évente a károsultak száma. Az általuk elutalt pénz visszaszerzésére alig van esély, mert mire kiderül a csalás, már továbbutalták az összeget.

A Magyar Bankszövetség a sajtótájékoztató kapcsán kiadott közleményében ismételten felhívta a figyelmet a védekezés alapvető szabályaira:

Gyanakodjunk, és legyünk különösen körültekintőek akkor, ha az üzenet azt sugallja, hogy azonnal cselekedni kell (pl. felfüggesztik a bankszámlánkat, telefonszolgáltatásunkat, felhasználói fiókunkat)! A csalók célja ilyenkor az, hogy a siettetés miatt meggondolatlanul cselekedjünk. Ne dőljünk be ennek a trükknek, és megfontoltan mérlegeljük, hogy egyáltalán ügyfelei vagyunk-e az adott cégnek!

Bizalmas információkat (például bankszámlaadatok, jelszavak, PIN kód) emailben egyetlen bank sem kér ügyfeleitől. Soha, semmilyen körülmények között ne adjuk meg azonosítóinkat, hiszen a bank már ismeri azokat!

Szinte biztos, hogy adathalászokkal van dolgunk, ha egy önmagát hivatalosnak feltüntető szervezettől olyan levelet kapunk, amit helytelen magyarsággal, hibás nyelvtannal írtak meg, vagy nem a vállalat központi címéről érkezik. Gyanakodjunk, ha akár egyetlen ékezethiányt észlelünk a levélben!

Mindig ellenőrizzük, hogy a belépési vagy az adatbekérő oldalt valóban a szolgáltatója üzemelteti-e! Ha a szokásostól eltérő (logó helye, az oldal színe, szövegezése) oldalt látunk, inkább hívjuk fel a szolgáltatót!

Ellenőrizzük a böngésző sávban szereplő url-t! Ha a szokásostól eltérő, a korábbi linkekhez nem hasonlító címsort látunk, vagy ha a https kiterjesztés hiányzik, fogjunk gyanút!

A váratlan, nagy összegű nyeremény is gyanakvásra adhat okot. Ilyenkor vegyük fel a kapcsolatot a szolgáltatóval, ne teljesítsük például a csalók kis összegű kártyafeltöltésre, átutalásra irányuló kérését!

Ha egy email vagy üzenet adathalász támadásnak tűnik, azt töröljük! Semmiképp se adjuk meg az adatainkat, ne nyissuk meg a csatolmányokat, és ne kattintsunk az üzenetben szereplő linkre!

Ha csalás áldozatává váltunk, ne szégyelljük! Tegyünk feljelentést, jelezzük a hatóságoknak! Csak így segíthető elő a sikeres nyomozás, a csalások felderítése és a tettesek megbüntetése.

Ha bármi kétségünk van, bátran kérdezzünk! Hívjuk fel a banknak vagy a tájékoztatásban megnevezett cégnek az ügyfélszolgálatát!

Minden gyanús kísérletet, küldeményt haladéktalanul jelentsünk be a szolgáltatónak vagy banknak az ügyfélszolgálatán!

A rendőrség tudomására jutott, adathalászatból származó kár a több százmillió forintos nagyságrendet is eléri – mondta el Tánczos Miklós ezredes, főkapitányi biztos. 2016-ban a nyereményjátékra hivatkozva mobiltelefonos feltöltést kérő esetek száma nőtt meg. Akkor 2247, tavaly 2748, idén az első nyolc hónapban 875 ilyen bejelentés érkezett a rendőrségre.

A támadások száma közel harmadával ugrott meg

A csökkenés oka, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók korlátozták az egy felhasználó által birtokolható feltöltőkártyák számát, és a rendőrség is aktív felderítő tevékenységbe kezdett. Gyakori volt, hogy a szolgáltató nevében értékesebb tárgynyereményt ajánlottak fel a csalók, és ennek készpénzre váltásához kérték el a sértettek bankszámlaszámát, azonosító kódját, személyi adatait, adókártyaszámát. Sokszor közműszolgáltató nevében, pár hónapos elmaradásra hivatkozva próbáltak egy összeget kicsalni az áldozattól.

Bencsik Balázs, az NKI igazgatója az internetes adathalászatról beszélt: az év első nyolc hónapjában a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest 30 százalékkal nőtt az ilyen támadások száma. Az adathalász levelek általában bank nevében érkeznek, valódiaknak tűnnek, de a sürgető hangnemből, a nem szokványos csatolmányból (például tömörített állomány), a nyelvezetből, a helyesírási hibákból felismerhetőek az ilyen levelek. Kiemelte: a szolgáltatók soha nem kérik elektronikusan, e-mailben a jelszó módosítását, ez is gyanakvásra ad okot.

Németh Ágnes, az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője azt tanácsolta, hogy amennyiben valaki telefonon, ismeretlenül, bank vagy szolgáltató nevében pénzt kér, a hívott fél az általában használt csatornán - és nem a csaló által megadott számon - tárcsázza a szolgáltatót, és tisztázza a tartozás, nyereményjáték részleteit. Kiemelte: senki ne higgye el, hogy akkor is terem számára nyeremény, ha nem játszott!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adathalász, csaló, bankok, Bankszövetség, rendőrség, Nemzeti Kibervédelmi Intézet