Már most negatív a reálkamat

Ezért visz mindent az állam

2015. november 20. Veszít a pénz az értékéből akkor is, ha valaki leköti a megtakarítását. Az elemzők szerint ezt kell tudomásul vennünk, ugyanis tartósan alacsony kamatra rendezkedhetünk be a következő időszakban, ami ráadásul negatív reálkamatot jelent. Jelenleg az állam fizeti a legtöbbet a pénzünkre, tehát állampapírba fekteti a lakosság a megtakarítását.

Hiába tűnik úgy, hogy még egy százalékon is megéri lekötni a pénzünket, hiszen az éves infláció nulla százalék körül alakul (októberben a fogyasztói árindex 0,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest), valójában azt kellene nézni, hogy egy év múlva hogyan állunk majd az inflációval, és ehhez képest mit kínálnak most a bankok. Elemzők szerint az infláció 2017. elejére a 3 százalékos inflációs cél közelébe kerülhet, azaz közel ennyi lesz egy év alatt a pénzromlás, miközben jelenleg átlagosan 0,91 százalékon köthetjük le a pénzünket. (A betéti kamatokat itt nézheti meg.)

Sajnos az akciós ajánlatok sem ütik a 3 százalékot, sőt az egy százalékot is alig, márpedig ez azt jelenti, hogy már most negatív a reálkamat, ha a hivatalos, KSH által mért inflációt vesszük alapul. Sokan viszont inkább a saját pénztárcájuknak hisznek, és nem a KSH-nak, ami jogos lehet. (Korábban itt írtunk arról, hogyan is lehet játszani a statisztikákkal.) Figyelemre méltó Zsiday Viktor alapkezelő írása is arról, hogy ha az USA-hoz hasonlóan nálunk is 25-30 százalékos súllyal vennénk figyelembe a lakbéreket (lakásárakat), akkor az inflációnk nem nulla lenne, hanem jóval több, akár 3-6 százalék. Ez a szám jóval közelebb van a valósághoz, mint a nulla, és jól mutatja, hogy a pénzügyi elnyomás már elkezdődött Magyarországon: masszívan negatívak valójában a reálkamatok – írja Zsiday.

Mit tehet akkor a kisbefektető?

Természetesen a kisbefektető a maga számára optimális megoldást keresi. Egyrészt vadászhatja a legmagasabb betéti kamatokat, és akár hosszabb időre is leköti a pénzét a magasabb kamat reményében. Ne feledjük, hogy még ebből a csekély kamatból is levonják az államnak az adót (ez januártól 16 helyett 15 százalék lesz) és a 6 százalékos eho-t. Éppen ezért a hosszabb távon gondolkodóknak – főleg most az év végén – érdemes tartós befektetési/betéti számlát nyitniuk, és oda tenni a pénzüket, hiszen ezzel megúszhatják az állami sarcot. Ha valaki legyintene erre az összegre, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy öt év alatt átlagosan 200 ezer forint adót takarítottak meg az OTP Bank azon ügyfelei, akik TBSZ számlát nyitottak, és ott tartották a megtakarításukat.

A TBSZ kamatok egyébként még kissé magasabbak is, mint a normál kamatok (a TBSZ számlán elérhető kamatokat itt gyűjtöttük össze), de ma már inkább TBSZ értékpapírszámlát nyitnak a megtakarítók, ugyanis már befektetési jegyeket vesznek a bankbetét helyett, de az állampapírt is itt lehet tartani.

Az állam mindenki felett ad

A biztos hozamot ígérő megtakarítások közül kimagaslik az állam ajánlata. Egy évre 2,75 százalékot fizet a Kamatozó Kincstárjegy, míg fél évre 2,5 százalékot. Ugyanakkor az államkötvények az infláció (ami ugyebár tudjuk, hogy a KSH szerint most nulla) felett 3 vagy 3,5 százalékot ad. Igaz, hogy az elmúlt inflációt nézi, nem az elkövetkezőt, amit valójában a kamatígérettel párba kellene állítani, de összességében mégiscsak ez a legmagasabb biztos ígéret a piacon. Minden más ugyanis bizonytalan. (Egyedül célzott megtakarítással lehet magasabb hozamot elérni. A lakástakarék-pénztárakban négy év során évi 11-12 százalék lehet a hozam, igaz, a megtakarítást csak lakáscélra lehet felhasználni.)

Nem véletlen, hogy a megtakarítások útját vizsgálva az látszik, hogy bankbetétből kiáramlik a pénz, a befektetési alapokban gyakorlatilag stagnál, folyamatosan nő a készpénzállomány, a lakosság pedig egyre több állampapírt tart. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tájékoztatása szerint októberben 83,5 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír-állomány, ezzel a forintban kibocsátott lakossági állampapírok teljes mennyisége meghaladta a 3237 milliárd forintot. A legkeresettebb továbbra is a Kamatozó Kincstárjegy, amelyből közel 64 milliárd forintért jegyeztek a kisbefektetők. 2015-ben a KKJ befektetések tették ki a teljes lakossági állampapír-forgalom közel 62 százalékát. A kötvények közül a Prémium Magyar Államkötvénybe (PMÁK) fektetett legtöbbet - közel 11 milliárd forintot - a lakosság, ami nem meglepő, hiszen futamidőtől függően, infláció felett a 3-3,5 százalékos kamatprémiumot garantál évente.