A régióban sehol sem volt ekkora díjemelés

Ezért pokoli drágák a magyar bankok

2025. augusztus 15. A banki díjak 2010 és 2024 között Magyarországon 144 százalékkal nőttek. Régiós összehasonlításban nálunk drágult leginkább a pénzügyi szolgáltatások ára – állapította meg elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A nagymértékű emelkedés mögött a jegybank szerint is végső soron azonosítható az állam fenekelten bendője. A fintech cégek térnyerését így tulajdonképpen a kormány is segíti.

Nálunk nőttek a legnagyobb mértékben 2010 és 2024 között a hitelintézeti díjak. A régiós árszint 2010 óta 60 százalékkal, míg az uniós átlagos árszint 50 százalékkal emelkedett. Az MNB erről készítette elemzésében is leírta és grafikonon is jelezte, hogy mi áll a 144 százalékos magyar növekedés mögött. Tavaly augusztusban ugyanis a kormány másfélszeresére emelte a fizetési műveletek tranzakciós illetékét, valamint a konverziós ügyletekre egy kiegészítő illetéket is bevezettek, mellyel az utóbbi adóterhelés megtriplázódott. (Az ezt követő díjemelésekről itt írtunk.)

Az elmúlt évek gyakorlata alapján a tranzakciós illetéket a bankok jellemzően az ügyfelekre hárítják – állapította meg az MNB. Írtak még a lakossági díjemelési stopról, majd arról, hogy 2025-ben a lakosság egyébként is magas bankolási költségeit az illetékemelés áthárításán túl a bankok éves inflációkövető díjemelése is tovább növelte volna. A tavasszal az NGM és a bankok között kötött megállapodás alapján viszont a bankok 2026. közepéig nem emelik a lakossági pénzforgalmi díjakat, és az idénre már meghirdetett inflációs díjemelésektől is eltekintenek. az MNB és a Magyar Bankszövetség is egy 5 pontos megállapodást jelentett be (ez inflációtól függően díjmentes alapszámlát és mindenféle extra tájékoztatást, a számla online felmondási lehetőségét tartalmazza) a számlavezetéshez kapcsolódó díjak csökkentése érdekében.

Valójában a saját kormányunk foszt ki minket

Mint már sokszor megírtuk, a banki költségek emelkedése nagy mértékben köszönhető a magyar kormánynak, az általa bevezetett tranzakciós illetéknek. A banki utalásokra, pénzfelvételre először 2013-ben kivetett tranzakciós illeték alaposan megdrágította a hitelintézeti szolgáltatásokat. Ezt az adóterhet azóta már kétszer emelték meg. Az állam étvágya miatti drágulást pedig még megfejelte: időközben lehetővé tették a bankoknak, hogy díjaikat utólag, az előző évi infláció mértékében emeljék.

A bankokat ostorozva az MNB arra nem tért ki, hogy vajon a kereskedőktől is elvárható lenne, hogy az áfát ne szedjék be a vevőktől. A tranzakciós illetéket pedig a költségvetési bevételek részletezésében is a fogyasztási típusú adókhoz sorolják. Idén az első félévben majdnem 300 milliárd forintot sepertek be (ez éves alapon 70 százalékos növekedés) ilyen címen. Ez valójában a banki ügyfeleket terhelő összeg. Az áfa és a jövedéki adó után ezt jelenti ebben a körben a legnagyobb tételt.

Fintech cégek kontra hitelintézetek

Elemzésében a jegybank részletezte, miért nyerhetnek nálunk akkora teret az új szereplők. A digitális bankok és a FinTech cégek – nyomatékosították – modern technológiákat, egyszerűsített működést és digitális megközelítést alkalmaznak, ami lényegesen alacsonyabb általános költségeket eredményez, és különösen vonzó lehet a fiatalabb generációk számára. A FinTech-ek szerepének erősödése a pénzforgalmi szolgáltatások terén azért is kiemelkedő, mert sokszor ingyenes számlavezetés mellett, ingyenes átutalási és kedvező devizaváltási lehetőségeket kínálnak. Magyarországon pedig a nemzetközi összevetésben is magas pénzforgalmi költségek is hozzájárulnak a FinTech cégek különösen gyors térnyeréséhez.

A hazai bankok versenyképességének megőrzése, valamint az ügyfélkiszolgálás javítása érdekében a jegybank szerint indokolt lehet a banki árazási gyakorlat felülvizsgálata, az árazás átláthatóbbá tétele, az ügyféltájékoztatás és -edukáció intenzitásának nagymértékű növelése, valamint a számlacsomagváltás és a bankváltás további egyszerűsítése a banki oldalon. A jelenlegi kormánytól persze nem tudnak és nem is akarnak (mernek?) semmit elérni.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: bankok, fintech, MNB, elemzés, banki díjak, nemzetközi, tranzakciós illeték