Már most több javaslatot tett a jegybank

Ezért nem lakoltatnak ki a bankok

2015. november 4. A pénzintézetek rendre hangoztatják, mennyire kevés az a lakás, amit ők üríttetnek ki. A helyzet az, hogy ennek oka: az ilyen ingatlanoktól a bankok még a végső stádium előtt megszabadulnak. Nem mindegy az sem, hogy a végrehajtási eljárásban értékesített ingatlanok után csak veszteség marad. Más gondok is akadnak, amelyek egy részét a jegybank is szeretné orvosolni.

– Kilakoltatás? Mi mossunk kezünket – mondta az Azénpénzem.hu érdeklődésére az egyik banki vezető. Mint kiderült, a kiürítési (birtokbavételi) eljárás lefolytatása – vagyis konkrétan maga a kilakoltatás – az ingatlan vevőjének a feladata. Ezzel rögtön helyére kerül több statisztikai adat is. Nem véletlen tehát, hogy a pénzintézetek rendre hangoztatják, mennyire kevés olyan lakás van, ahol ők kezdeményezik a kilakoltatást. A „végső stádiummal” más gondok is akadnak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég megjelent tanulmányában elég alaposan körbejárja – persze alapvetően banki szemszögből – ezt a kérdést.

Többen aggódva várják, hogy a kormányzat bejelentse: ismét életbe lép a téli kilakoltatási moratórium. Ilyen bejelentésre azonban nincs szükség. A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint ugyanis a kilakoltatás minden évben leáll a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakban, amennyiben az magánszemélyt érint. Akkor nincs helye halasztásnak, ha a kiürítendő lakást önkényesen foglalták el, illetve az érintettet korábban rendbírsággal sújtották.

Mint írják: a kiürítési (birtokbavételi) eljárás szabályozása és a vevő jogosítványainak gyengesége miatt sikeres árverést követően – amennyiben a bent lakó nem hagyja el önként az ingatlant – a vevőnek kell hosszadalmas és költséges kiürítési eljárást kezdeményeznie a végrehajtónál. Miközben a licitet követő 15 napon belül már ki kell fizetnie a vételárat. Nem szankcionálható továbbá a hiteladós ingatlanban tett szándékos károkozása, rongálása, amely szintén elriasztja vagy jelentős diszkont alkalmazására ösztönzi a potenciális vevőket.

Elszánták magukat a megoldásra?

Az úgynevezett fedezetérvényesítés (a kilakoltatás a banki szótárban még szitokszóként sem igazán szerepel) terén egyébként is szinte csak gondok vannak. Az önkéntes értékesítés „neuralgikus pontja” a jegybank szerint a vételár felosztása, mert – szabályozás hiányában – a hátrébb sorolt hitelezők jellemzően nem fogadják (vagy fogadhatják) el követelésük részleges megtérülését, illetve elengedését annak ellenére sem, hogy egy végrehajtási eljárás során sem kerülnének előnyösebb helyzetbe. A bíróságon kívüli árverés esetében hasonló a probléma. A bírósági végrehajtás pedig nagyon drága, ráadásul közben semmi sem ösztönzi a végrehajtót arra, hogy – a sajátján kívül – a felek érdekét nézze. (Lásd a mellékelt táblázatot.)

A nemfizető adósokat a mostani helyzet alighanem hamis biztonságérzettel töltheti el. Vizsgálatuk során az MNB szakértői ugyanis arra jutottak, hogy bankok a zálogjog nehéz érvényesíthetősége miatt csak a legjobb megtérülést biztosító követelések esetén kezdeményezik az értékesítést. Mind a bankok, mind pedig felügyeleti szervük elszántnak tűnik most arra, hogy legalább a problémák egy részére megoldást találjanak. Erre tulajdonképpen tavaszig (lásd keretesünket) van is idő. Az mindenestre elgondolkodtató, hogy ez az egyetlen terület, amelyre már tanulmányukban is megfogalmaztak több javaslatot (a bajban levő adósokat érintő többi kérdésről a Stabilitási Tanácsban indultak meg az egyeztetések).

Jegybanki javaslatok
Megnevezés	Helyzet	Megoldási lehetőség
Követeléselengedés	Bizonytalan a szabályozás, így a bankok adóhatósági büntetés kockázatát futják	Módosítani kellene a törvényt
	A lízing esetén nincs adómenetesség	Minden esetben biztosítani kellene az szja-mentességet
Felmondott hitelszerződés	Tilos az újraaktiválás	A KHR-besorolás, hitelfék terén is változás kellene ezen a téren
Közokiratba foglalás	A szerződés módosításakor előírás	Ha a szerződés lényegi elemei nem változnak, elhagyható
Behajthatatlan követelés	A minősítés szigorúan szabályozott	Enyhítés kellene
NET-program	Jelentősek az adminisztratív terhek	Olyan információkról nem kellene nyilatkozni, amelyek közhiteles nyilvántartásból központilag is lekérdezhetők
Személyi adatok	Az adatvédelmi hatóság bírságolt	A jegybanki és az adatvédelmi nyilvántartás elvárásait összhangba kellene hozni

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kilakoltatás, végrehajtás, végrehajtó, MNB, bankok, tanulmány, javaslatok