A hiba nem az adósok készülékében van

Ezért nem érted az elszámolást!

Fotó: Azénpénzem

2015. május 5. Rengeteg részletes devizahiteles elszámolást láttunk, de az mindegyikben közös volt, hogy éppen a legfontosabb információkat (árfolyamrés és a kamatemelések időpontja, valamint mértéke) szinte lehetetlen kinyerni belőlük. Miközben – mint az most igazán érzékelhető – az adósok többsége még a hitellel kapcsolatos fogalmakkal, alapvető számításokkal sincs tisztában.

Jókora meglepetés érheti az adósokat, ha az elszámolás keretében jelentős banki visszatérítésekre számítanak – figyelmeztettünk korábban többször is. Ha azonban valaki elhitte (úgy látjuk, sokan lehetnek ilyenek) a propagandában szereplő számokat, az most biztosan csalódott. (Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője 20-25 százalékos pénzvisszatérítésről, Orbán Viktor miniszterelnök egyharmadról beszélt, Kósa Lajos még 50 százalékot is megpendített.) Mára már elég jól látszik, hogy nagyobb összegek jóváírása csak azoknak járhat, akiknek bankja a hitelfelvételkor „trükközött” az árfolyammal, illetve eleve nagyon szélesen szabta meg az árfolyamrést, és nagyot emelt a kamaton.

Korábban a kormányzat, most viszont mintha az adósok folytatnának számháborút a visszatérítések nagysága terén. Levélben, Facebook-on, de netes kommentárokban is láthatunk néha „telefonszámnak” tűnő értékeket. Mostanra mi (de – mint hallottuk – ezzel a devizahitelesekkel kifejezetten foglalkozó szervezetek is így vannak) csak akkor hiszünk a számoknak, ha azokat az értesítőben leírva is látjuk. Így szerzett tapasztalataink szerint az elszámolások után a törlesztők átlagosan 10-18 százalékkal csökkennek, lezárt hitelek után pedig az eredeti kölcsön 8-12 százalékát kaphatja vissza kápében a volt adós. Eltérések persze akadnak. Találkoztunk nulla, de sokkal jelentősebb visszatérítéssel is, a törlesztő top csökkenése pedig elérte a 45 százalékot. Utóbbi esetben azonban nagyon régi, és több brutális kamatemelésen átesett hitelről van szó.

A gond azonban az, hogy azok az adósok, akik még mostanra sem értik, pontosan mit is takar az árfolyamrés, és a hitelkamat és a referenciakamat fogalmát is keverik, teljesen tanácstalanul nézegethetik a banki elszámolásról szóló értesítőt (a fogalmak megtalálhatóak a „Fontos kifejezések” között). Sokan csak most döbbennek rá arra, hogy ha a kölcsönt hosszú futamidőre veszik fel, akkor az eredeti összeg többszörösére is rúghat, amit valójában ki kell fizetniük. (És ez még akkor is igaz, ha időközben nem ront a helyzeten – mint ahogy ez most durván bekövetkezett – az árfolyamok hatása.)

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a tanácstalanság most azokra is vonatkozik, akik amúgy eléggé képben vannak a banki fogalmak (sőt szokások) terén. Sokan hitték azt, hogy ha részletes kimutatást kérnek, akkor sokkal világosabbá válik a kép. Pedig inkább ennek éppen az ellenkezője az igaz.

A részletes kimutatásoktól ugyanis az adósoknak már végképp minden szál haja az égnek állhat. Az egyik – szerintünk a legjobb tájékoztatást adó – hitelező nyolc táblázat 112 oszlopában (az általunk látott kimutatások között akadt, ahol 386 oszlopot is megszámoltunk) ismertette a történteket. A „megfejtés” (vagyis, hogy melyik oszlopban pontosan mi is van) pedig az egész végén, külön betűjelekkel felsorolva található. Másutt fejléc van, de ahhoz olyan lábjegyzeteket fűznek, amitől a leírtak akár az ellenkezőjét is jelenthetik. Előfordul egyszerűbb kimutatás is, abból viszont végképp semmilyen fontos információt nem tud kisilabizálni az ügyfél. Az viszont elég általános, hogy húsz oldalnál alább senki sem adja (ennek többszöröséről is értesültünk).

Kinél is vannak a szükséges információk?

Meg lehet próbálni ide-oda ugrálva, számítgatva jutni valamire, de tapasztalataink szerint a valóságos megértésre nem sok az esély. Nehéz nem arra gondolni, hogy ez tudatosan lett így. A jogalkotó ugyanis lefektette a törvényben, miként kell elszámolniuk a hitelezőknek ügyfeleikkel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig pontosan meghatározta a tájékoztató levelek tartalmát, ahogy a számítás hihetetlenül bonyolult képletét is. Az elszámolási értesítő tartalmára pedig elvárásként sok minden írtak elő, azt azonban nem, hogy a hitelező világosan írja le, mikor mekkora árfolyamrést alkalmazott (a mértéket ugyanis néhányan többször is emelték, aminek itt nézhet utána), és mikor mekkora kamatemelést érvényesített.

Mint az MNB korábban nyomatékosította: a valós kalkulációt a hitelintézetek tudják elvégezni. Szerintük ugyanis egyetlen fogyasztási hitel esetében is több száz, akár ezer információ (például a teljes futamidő alatt az egyes törlesztési hónapokban felszámított kamat, deviza hiteleknél a hitelnyújtáskor a folyósítási, a továbbiakban pedig a havi törlesztési árfolyamok) szükséges a pontos elszámolási kalkulációhoz. Ez az adatbázis – hangsúlyozták – a hitel- és pénzügyilízing-szerződéseket kötő hitelintézeteknél áll rendelkezésre. Szerintünk pedig minderről az adósnak is tudnia kell, vagy legalábbis képesnek kellene lennie arra, hogy utánanézzen a dolgoknak, ha akar, és ha veszi a fáradtságot. Amit azért többnyire nem tesz.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Itt olvashat részleteket az elszámoltatásról és a forintosításról

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: elszámolás, elszámoltatás, MNB, banki értesítő, visszatérítés, jóváírás, árfolyamrés, kamatemelés