Ezért maradt el a felminősítés

2018. szeptember 1. Minden várakozás ellenére nem változtatott Magyarország besorolásán a hitelminősítő. A Fitch magas kockázatokat lát a jövőre nézve. Kiemelték például, hogy az EU strukturális alapjainak 2021-től kezdődően javasolt csökkentésének és az unióval (például a jogállamiság miatt) való potenciális összetűzéseknek hátrányos hatása lehet.

Megerősítette a Fitch Ratings a magyar adósságok eddigi BBB minusz besorolását továbbra is fenntartva a pozitív kilátásokat is. A cég értékelése szerint a hasonló, BBB besorolású országokhoz képest erősek a strukturális mutatók, ám ezt ellensúlyozza a magasabb külső adósság, a politika kiszámíthatatlansága és a prociklikus fiskális politika kockázata. A pozitív kilátásokkal a nettó külső és az államadósság javuló tendenciáját jelzik.

A folyó fizetési mérleg tartós többlete, a nettó tőkebeáramlás és az EU-támogatások hozzájárultak az utóbbi években a külső helyzet javulásához. Ez azonban romlik, mivel az importfüggő beruházási kiadások növekszenek. Mindazonáltal Magyarország folyó fizetési mérlege még mindig kedvezőbb, mint a többi BBB besorolású ország középértéke. A nettó működőtőke-beáramlást 2019-ben a GDP 1,5 százalékára várják az autóiparban, köszönhetően az új BMW üzem építésének.
A magyar államháztartás adóssága közel kétszerese hasonló, BBB besorolású országok középértékének. A helyzet azonban javul, a csökkenés az elsődleges többletnek köszönhető majd.
A nettó külső adósság az IMF adatai szerint emelkedett, mindazonáltal a Fitch úgy véli, csökkenés várható 2018 és 2020 között. A minősítő elismeri, hogy az államadósság szerkezete javul, már csak 20 százaléka devizában nyilvántartott, és a külföldi kézben levő is folyamatosan csökkent. Magyarország külső likviditási aránya is javul, a rövid lejáratú külföldi adósság az összesnek csupán 5 százalékát teszi ki.

Előrejelzésük szerint azonban a költségvetési hiány emelkedik (a kormány célkitűzésének megfelelően) az enyhülő adóügyi intézkedések, például a munkáltatói társadalombiztosítási járulékok csökkentése és a közszféra béreinek emelkedése miatt. A strukturális költségvetési hiány az Európai Bizottság szerint is megemelkedik, ami erősen prociklikus költségvetési politikát jelez. A Fitch előrejelzése alapján a kiadások növekedése lassul. Az uniós finanszírozás esetleges csökkentése és a GDP növekedésének lelassulása viszont rontja a fiskális kilátásokat.

A Fitch arra számít, hogy az infláció 2018-20-ban átlagosan 3,1 százalék lesz. Az MNB szerintük rendkívül alkalmazkodó monetáris politikát tart majd fenn. A laza monetáris státusz némi lefelé mutató kockázatot jelent, tekintettel az erős belföldi keresletnövekedésre, a kihívást jelentő külső finanszírozási feltételekre és az árfolyam legutóbbi romlására.

A munkaerőpiac jelentős felfelé irányuló nyomást gyakorol a bérekre. A munkanélküliség a legalacsonyabb az EU-ban, a bruttó bérek júniusban emelkedtek, részben a 12 százalékos minimálbér-emelésnek és az állami szektor béreinek kétszámjegyű növekedésének köszönhető.

Magyarország a Világbank mutatói szerint – állapította meg a Fitch – és az üzleti tevékenység feltételeit tekintve felülmúlja BBB minősítésű társait. Az uralkodó Fidesz párt által vezetett koalíció a választásokon több mint a parlamenti helyek kétharmadát nyerte meg, ami szükséges ahhoz, hogy az alkotmányt megváltoztassák. Néhány kommentátor azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormányzat és a legfontosabb intézmények (például az igazságszolgáltatás) erodálódnak. Az EU strukturális alapjainak 2021-től kezdődően javasolt csökkentésének és az EU-val (például a jogállamiság miatt) való potenciális összetűzéseknek hátrányos hatása lehet.

Szerző: LG
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok