Sokba kerül a kiszámíthatatlanság

Ezért lehet árrekorder a tojás

Fotó: GVH

2025. július 9. Júniusban az élelmiszerek között az éves áremelkedési rekorder a tojás lett. Az árrésstop ellenére, vagy talán éppen annak hatására is. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ágazati vizsgálatai is arra világítanak rá, hogy a kormány erőszakos beavatkozásai kifejezetten kártékonyak. A valódi cél persze aligha az árak letörése.

Számtalan olyan intézkedést léptetett már életbe a kormány, ami a nagyobb áruházláncokat sújtotta. Az adminisztratív korlátozások, a különadók, az árstop és árrésstop, a zaklatások mellett is egyre nagyobb azonban a külföldiek piacrészesedése. A NER nem adja fel, a legújabb húzás a plázastop elképesztő tartalmú szigorítása. Közben úgy csinálnak, mintha nem a jól menő áruházak megszerzése, hanem az árak letörése lenne a cél. Egyre egyértelműbbé válik azonban, hogy a kormány erőszakos piaci beavatkozásai mennyire kártékonyak

A GVH tejágazati vizsgálatából világosan kiderült, hogy a kormány kereskedőket sanyargató intézkedései indokolhatatlanok. A jelentés szerint ugyanis a tejtermelők és -feldolgozók növelték profitjukat, miközben a boltok ráfizettek. A versenyhatóság a tej mellett a tojás ágazatát is górcső alá vette, és azt az áttekintést is lezárta (az erről teljes vizsgálati anyag itt található). A kép itt is arra utal, hogy nem a kereskedőknél, hanem a magyar gazdaságban vannak jelentős bajok.

Az Uniótól is elhúztunk

A KSH legutóbbi adatai szerint júniusban az élelmiszerek között az éves áremelkedési rekorder a tojás lett. A tojás ára az Európai Unió (EU) tagállamai közül Magyarországon nőtt az ágazati vizsgálat megindulását megelőzően a legnagyobb mértékben – állapította meg a GVH. Az EU átlagától vett különbség ráadásul kiemelkedő mértékű volt, meghaladta a 20 százalékpontot is (miközben a belföldön eladott tojás 23 százaléka import). A GVH rendelkezésére álló információk alapján a fenti jelenség Magyarország egész területén megfigyelhető volt.

A beérkező válaszok döntő többsége a jelentés szerint az étkezési tyúktojás fogyasztói árának emelkedését az inputköltségek emelkedésére vezette vissza. A megkeresett vállalkozások válaszai alapján az emelkedő inputköltségek elsősorban a tojástermelők szintjén jelentkeztek. Emellett – fogalmazott igen óvatosan a GVH – a különféle állami szabályozások okozta bázishatásnak is szerepe volt a kialakult magas inflációs értékekben.

A GVH szerint a drágulást több tényező okozta

Mint a GVH leírta, a 2024 második félévétől kezdődően tapasztalt jelentős áremelkedés több tényező együttes hatására következett be. A legjelentősebb költségnövekedés a takarmány és az energia árában, a munkaerő és a logisztikai költségekben jelentkezett, azonban ezek mellett más díjtételek és költségek is emelkedtek. A termelők számára visszatérően jelentős költséget jelent a madárinfluenza járványokkal járó termeléskiesés kezelése.

A fogyasztók az alternatív, szabad és bio tartásmódokban termelt tojásokat részesítik előnyben. A Magyarországon megtermelt tojás több mint kétharmada azonban továbbra is ketreces tartásmódból származik. Az átállás maximum 30-40 milliárd forintra kerülne összesen, az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra közben csak 2024-ben 1256,4 milliárd forintot fizettek ki.

Jelentős, több termelőnél egyszerre jelentkező költség a fogyasztói igények változása miatt a berendezett, kiscsoportos (vagyis ketreces) tartásmódról az alternatív tartásmódra való áttérés, és az ezzel járó beruházások eszközölése. A tojás árának változásában emellett megfigyelhető egy ciklikus változás, és arra a nemzetközi piac alakulása is hatással van.

Leleplező javaslatok

Arra, hogy a bajok forrása (a kormány mellett) a magyar gazdaságban keresendő, a GVH javaslatai utalnak a leginkább. A jelentés szerint a vertikális integráció csökkentheti az étkezési tyúktojás termelési költségeiben a külső tényezőknek való kitettséget, így végső soron az árak emelkedését is. Magyarul: a versenyhatóság a termelőknek a több lábon (és főként nem a miénken! – a szerk.) állást javasolja. Például a takarmánynövények termesztésével, a takarmány előállításával, a csomagolás vállalkozáson belüli megoldásával, esetleg tésztagyártással egyensúlyozhatnák a kilengéseket.

A GVH emellett javasolja, hogy a termelők átállással kapcsolatos terheinek és a piaci bizonytalanságnak a csökkentése érdekében a kiskereskedők is mérjék fel annak lehetőségét, hogy hosszabb távú szerződések alkalmazásával szerezzék be a nem ketreces tartásmódból származó tojásokat, ezzel is támogatva azokat a termelőket, akik meglépték ezeket a hosszú távú beruházásokat a termelési mód váltására.

Az étkezési tyúktojás, mint termék, nem tárolható és tartósítható hatékonyan, a termelőknek a 5-6 nap áll rendelkezésére a feldolgozásra és a beszállításra. Emiatt az egyes kiskereskedők által alkalmazott havi szintű tendereztetés nagy bizonytalanságot jelent a termelők számára. Más EU-tagállamokban jellemző, hogy a kiskereskedelmi szektor a beszállítóikkal hosszú távú szerződéseket köt és többnyire féléves, éves árazásban állapodnak meg. Más tagállamokban azonban – tesszük már mi hozzá – az állam nem gyalogol bele folyamatosan, durván és kiszámíthatatlanul a gazdasági folyamatokba.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, élelmiszer, GVH, ágazati, tojás, kiskereskedelem, termelők, árstop, árrésstop