Ilyen, amikor összetartanak az OPEC-országok

Ezért fizetünk többet a benzinkutakon

2019. április 2. Holnaptól nagyot ugrik a benzin ára, amiben szerepet játszhat a forint elmúlt napokban bekövetkezett gyengülése. Alapvetően azonban a nemzetközi folyamatok következménye az immár tartósnak mondható áremelkedés.

Nem egészen két hónap alatt – gyűjtötte ki az Azénpénzem.hu – a benzin ára literenként 44 forinttal, a gázolajé pedig 13 forinttal emelkedett. Így a Holtankoljak.hu adatai szerint az átlagár a benzin esetében 386 forint, a gázolaj átlagára literenként 395 forint holnaptól a hazai kutakon. Jókora megugrást éppen a legutóbbi drágítás hozott. Most ugyanis a benzin ára 9 forinttal, a gázolajé pedig 5 forinttal ugrik meg.

Üzemanyag áremelések 2019. (forint)
Mikortól	Benzin	Dízel
Február 8.	3	2
13.	2	2
15.	2	2
20.	5	5
22.	3	–
27.	5	3
Március 13.	2	-3
15.	2	–
20.	–	-3
27.	5	-2
29.	6	2
Április 3.	9	5
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés

Az idei változások némi átrendeződést is eredményeztek. A 2019-es évet 341 forintos benzin átlagárral kezdtük, a gázolaj átlagára pedig 376 forint volt. A két üzemanyagfajta között tehát 35 forintos különbség volt a dízelesek kárára. Az mostanra sem változott, hogy az egykor a benzinnél határozottan olcsóbb dízelért kell többet fizetni, de az árhátrány mostanra 11 forintra olvadt.

A forint sem maradt közben tétlen

Megszokhattuk, hogy az üzemanyagok árát az euró forintárfolyama is rángatja. Ez a hatás most sem lehet mellékes, de nemzeti devizánk ereje vagy éppen gyengesége és a benzin, illetve a dízel árának idei alakulása között annyira azért nem tapasztalhatunk erős kapcsolatot. Az év nyitóadata szerint egy euróért 322,16 forintot kellett adni, a február 317,23-as árfolyam mellett kezdődött, ahonnan március 20-ára 312,82-ig erősödött a várt jegybanki szigorítás hatására a mi forintunk.

Amikor azután a jegybank valóban lépett, csalódást keltett, hogy ezt hangsúlyozottan egyszeri intézkedésként tette. Ráadásul ugyan 2011 decembere óta először került sor a pénzpiacot érintő kamatemelésre, de a megemelt betéti kamat még így is a közelmúlt piaci kamatszintjei alatt maradt. Az azóta eltelt néhány napban így eléggé meglódult az euró forintárfolyama. Tegnap már 321,2 forintot kóstált egy euró.

Az olaj ára 30 százalékkal nőtt

Alapvetően azonban a nemzetközi folyamatok következménye az immár tartósnak mondható áremelkedés. Csak tegnap több mint másfél százalékkal emelkedett a nyersolaj ára a nemzetközi piacokon; az északi tengeri Brent rövid futures jegyzése az elmúlt napokban meghaladta a 68 dollárt, a Texas Intermediate a 61 dollárt, január óta azonban közel 30 százalékkal drágult a fekete arany.

Piaci vélemények szerint az ellátással kapcsolatos aggodalmak továbbra is ellensúlyozzák a világgazdaság lassulásától való félelmet. Utóbbit ráadásul a hétvégén enyhítette, hogy a kínai feldolgozóipar tevékenységét jelző CAIXIN beszerzési menedzser index (PMI) a vártnál jobb adatokat mutatott, és márciusban a megelőző 49,9-ről 50,8-ra emelkedett, átlépve a csökkenést és a növekedést jelző kritikus szintet, egyben a legmagasabb értékét elérve augusztus óta. Emellett a kereskedelmi tárgyalásokon némileg szelídülni látszanak az amerikai-kínai ellentétek is.

Ráadásul pénteken az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala azt jelezte, hogy hazai termelése januárban napi 11,0 millió hordóra csökkent. Ezen túlmenően a világ egyik legnagyobb olajipari szolgáltató cége, a GE érdekeltségébe tartozó Baker Hughes Co. jelezte, hogy az amerikai energiaipari cégek működő olajfúróinak száma a múlt héten egy éve a legalacsonyabb szintre csökkent.

A kínálat pedig egyre csökken

Mindez ráerősít a legfőbb olajtermelők, immár hosszabb ideje tartó termeléscsökkentési törekvéseire. Annak ellenére, hogy Donad Trump igyekszik nyomást gyakorolni az OPEC tagállamaira, hogy növeljék kibocsátásukat, a Bloomberg adatai szerint az olajkartell 14 tagjainak termelése naponta 295 000 hordóval csökkent. Ezt kiegészítette, a nem tag, de velük megállapodó Oroszország és Kazahsztán termelésének visszafogása.

A Reuters felmérése amúgy azt mutatja, hogy Szaúd-Arábia és az Öböl-országok még a megállapodásban szereplőnél is nagyobb mértékben csökkentették kínálatukat. Csak a sivatagi királyság naponta 280 000 hordóval fogta vissza a termelést, ami 2015 februárja óta a legalacsonyabb szinten van. Jelentősen visszaesett emellett a hosszabb ideje súlyos válságban levő Venezuela termelése, miután Washington januárban szankciókat szabott ki az állami kőolaj-cégre.

A kilátások sem annyira rózsásak

Mindez bőven ellensúlyozza, hogy például Nigéria egy új olajmező, az Egina megnyitásával igyekszik növelni exportját, Líbiában pedig újraindították a termelést az ország legnagyobb olajmezőjén, az El Shararán.

Noha a szakértők többsége szerint nem kell az idén további tartós emelkedésre számítanunk, az ellátási aggodalmak sem látszanak megalapozatlannak. Az USA tovább szorgalmazza az Irán elleni szankciókat, Sigal Mandelker, terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős államtitkár pénteken megismételte, hogy az Egyesült Államok további intenzív nyomást gyakorolt a perzsa államra. Az Egyesült Államok az olajkereskedelmi házakat és finomítókat arra is felhívta, hogy tovább csökkentsék Venezuelával való kapcsolataikat, vagy szankciókkal kell szembesülniük.