A zsebünk legnagyobb ellensége a saját kormányunk

Ezért fizetünk nyugati árat az élelmiszerekért

2024. február 26. A hazai élelmiszerárak elérték az uniós átlagot – állapította meg „mélyelemzésben”a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt, amit a tájékozottabb magyar háziasszonyok maguk is érzékelnek. A jegybank nagyon óvatos megfogalmazásait lefordítva kiderül, a zsebünk legnagyobb ellensége a saját kormányunk.

Hazánkban az élelmiszerek árai 2023 decembere és 2021 júniusa között 56,3 százalékkal emelkedtek, ami a legmagasabb az uniós országok körében – írta le a magyar infláció mögött húzódó tényezők „mélyelemzésben” az MNB (ezt teljes terjedelmében itt olvashatja). Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy azt is megállapították: az inflációs időszak végére a hazai élelmiszerárak elérték az uniós átlagot. Ezt persze a tájékozottabb magyar háziasszonyok maguk is érzékelik.

A jegybanki elemzés azonban az okokat is igyekszik feltárni. Mint leírták: 2021 év eleje és 2022 tavasza között az infláció a nemzetközi terményárakkal és a régiós mintázattal együtt emelkedett. A második szakaszban azonban „felszínre kerültek az infláció további emelkedését okozó országspecifikus tényezők”. Az élelmiszerek drágító hazai tényezők pedig a teljes termelési vertikumban megjelentek a mezőgazdasági inputoktól az élelmiszeripari termelésig.

Magyar energia, te nagyon drága!

A magas hazai infláció kialakulásában a nemzetközi viszonylatban magas vállalati energiaárak is szerepet játszottak. Az egyik legfontosabb hazai strukturális tényező az elemzés szerint az energiakereskedelmi szektor megnövekedett koncentrációja lehetett, ami miatt a kereskedői érdek jobban érvényesült a megnövekedett kockázatokkal jellemezhető környezetben. Ez az első megállapítás (lesz még ilyen), ami annyira óvatosra sikeredett, hogy le kell fordítani.

A „rezsicsökkentés eredményei” megőrzésére hivatkozva ugyanis az állam szorgosan nyelte le a piaci energiaszolgáltatókat. Ezzel gyakorlatilag egyetlen kézbe szervezve az ágazatot – normális fogyasztóvédelmi háló nélkül. Mondhatjuk, hogy az így létrejött óriás azt csinál, amit akar. A rezsicsökkentés csökkentése után, különösen a világpiaci árak esésének tükrében, a magánszemélyek felé is pénzszivattyúként működik.

Piactorzítás, az infláció gerjesztése

A választások előtti kormányzati pénzosztás (ezt is igyekezett vattába csomagolva tálalni az MNB) hatására éves alapon közel 10 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom. A növekvő kereslet pedig megugrasztotta az árakat is. Később a jegybank szerint az „ársapkák nem segítették az élelmiszerinfláció visszafogását”. A finom megfogalmazással szemben valójában az árstop érvényessége alatt azok piactorzító hatásai kerültek előtérbe, és nőtt a hazai és a régiós élelmiszerinfláció különbsége.

Az árstopos élelmiszereken elszenvedett veszteséget a vállalatok rövid időn belül más termékek áremelésével kompenzálták. A kiskereskedelmi szektorban az ágazati szinten, összes termékre együttesen számított aggregált árrés (a nettó árbevétel az eladott áruk beszerzési értékéhez viszonyítva) nem változott 2022-ben 2021-hez képest. Az ársapkák viszont a piaci kereslet és a verseny torzításán keresztül a teljes élelmiszeripari vertikumra visszahatottak és emelték más ágazatok, elsősorban a vendéglátó szektor beszerzési költségeit.

Amúgy a magyar élelmiszeriparral magával is akadnak gondok. Annak termelékenysége a második legalacsonyabb az Európai Unió országai között. Miközben az ágazat nettó működési eredménye az uniós mezőnyben az inflációs időszakban a negyedik legnagyobb ütemben nőtt. Az sem mellékes, hogy az élelmiszeripar energiaintenzitása uniós összevetésben hazánkban a legmagasabb. A hazai élelmiszeripar inflációs hajlama – szögezte le az MNB – továbbra is megmaradt, mivel a strukturális okok nem változtak

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, élelmiszer, MNB, elemzés, energia, élelmiszeripar