Miközben a kormány az árak letöréséről papol, maga gerjeszti a drágulást

Ezért érezheti becsapósnak a hivatalos inflációt

Fotó: Latzer Anna

2026. január 15. Egy igazán peches kosár – mutatta ki az Azénpénzem – 27,8 százalékkal drágult, miközben az élelmiszerek átlagára a KSH szerint 0,3 százalékkal csökkent. Ez plasztikusan megmutatja, hogy a háziasszonyok érzékelhetnek a hivatalosnál jóval nagyobb árváltozást is. Nem ez azonban az egyetlen, ami módosíthat az összképen. Érdemes megnézni grafikonunkat is.

Az infláció decemberben 3,3 százalék, 2025-ben egészében pedig átlagosan 4,4 százalékkal lett – tette közzé a KSH. Az élelmiszerek ára közben 2,6 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva pedig 0,3 százalékkal csökkent. Már nem egyszer írtuk meg, az éves összevetésben kevésbé növekvő (vagy éppen mérséklődő) árak nem jelentik azt, hogy a háziasszonyoknak a boltokban ne kellene mélyen nyúlni a pénztárcájukba. A mellékelt grafikonon igyekeztünk modellezni az egész jelenséget. A KSH által közzétett összes árból havi átlagot számoltunk és ezt állítottuk szembe a havonta kimutatott inflációval. Ez a módszer persze nem túl szakszerű, de arra alkalmas, hogy bemutassuk, miért gondolnak sokan az árak további száguldására.

Forrás: KSH adatokból Azénpénzem gyűjtés és számítás

Mérséklődő inflációt akkor érezhetne mindenki, ha az árak csökkennének. Ez pedig átlagban egyáltalán nincs így. Sőt. A KSH által közzétett összes ár átlaga számításaink szerint decemberben 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ebben persze összetételhatás is látszik, de nem csak az. Mint az Azénpénzem.hu kigyűjtötte: most is – mint korábban többször is – közel ötven termék, illetve szolgáltatása ára száguldott a maximumára, vagy maradt a mindenkori legmagasabb szintjén.

Az egyes hónapokra nyersen kiszámított átlagárak – jelezte korábbi, hasonló összehasonlításunkat követően portálunknak a KSH – nem szűrik ki a reprezentánsok megfigyelésében és megfigyelhetőségében bekövetkező időbeli változásokat (például a minőségi-, vagy az összeíróhely-váltást, a reprezentánsok módosítását). A torzító hatásokat nem tartalmazó tényleges árváltozást mérő indexeket külön közzéteszik. Úgy véljük azonban, hogy a háziasszonyok biztosan nem figyelnek erre, ők azt nézik, mennyibe kerülnek összesen az éppen kapható, a kosarukba aktuálisan tett termékek.

Nagyon durván dráguló kosár is akad

Szokás szerint kreáltunk egy olyan kosarat, amiből kiderül, hogy a háztartások a KSH által kimutatotthoz képest érzékelhetnek egészen más ütemű drágulást. Most sem titkoljuk, hogy a változásokra is figyelve állítottunk össze a kosarat, hogy megnézzük: a „szerencsétlenül” élelmiszert vásárlókat mekkora áremelkedés sújthatja. Megjegyezzük – mint az a mellékelt táblázatból is megítélhető – ez a kosár meglehetősen alapvető élelmiszerekből áll, az így kialakított mix cseppet sem életszerűtlen.

Decemberi kosár
Termék	2024.	2025.
Marhahús 1 kg	4 480	6 270
Pulykamellfilé 1 kg	2 920	3 310
Félbarna kenyér 1 kg	737	822
Spagetti 4 tojásos 500 g	546	610
Uborka	1 130	1 620
Citrom 1 kg	1 130	1 620
Bors, fekete, őrölt, 16–25 g	227	249
Ásványvíz 1,5 l	183	205
Háztartási keksz 1 kg	1 110	1 320
Mogyorós tejcsoki 80-100 g	574	737
Kakaópor 75-125 g	695	1044
Őrölt kávé 200–250 g	1 510	1 680
ÖSSZESEN	15 242	19 487
Változás	27,8%
Élelmiszerek hivatalos inflációja	-0,3%
Forrás: KSH adatokból Azénpénzem gyűjtés és számítás

Az így kijövő drágulás mértéke azonban minket is alaposan meglepett. Hangsúlyozni kell viszont, hogy ez csak az összeválogatott cikkek áremelkedését tükrözi. Nem mellékes azonban, hogy – mint arra több olvasónk is felhívta a figyelmünket – sokan nem tudnak „vadászni” a jobb árakra, arra kényszerülnek, annyiért vásároljanak be, amennyiért náluk helyben lehetséges. A kereskedők közötti verseny pedig igazán a nagyobb városokban, illetve azok környékén tud érvényesülni (ezek az árak pedig természetesen benn vannak az átlagban).

A legfrissebb inflációs adat egyébként nem igazán nyűgözte le az elemzőket. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint az éves szintű infláció jelentősebb lassulását a 2024-ről örökölt bázishatás is érdemben segítette, ugyanakkor ez szinte kizárólag volatilis, maginfláción kívüli tételeknek volt betudható. A hatósági árkorlátozások pedig továbbra is elfedik a valós képet arról, mennyire van ténylegesen jelen a strukturális árnyomás a magyar gazdaságban. Keresleti oldalról az ismét kétszámjegyű minimálbéremelés és a választási osztogatás szignifikánsan növelik a rendelkezésre álló jövedelmet – ezzel a teret engedve az átárazásoknak. Tehát megint az a helyzet (mint ami az előző választást követően volt), hogy miközben az infláció letöréséről papol, a kormány maga gerjeszti a drágulást.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, boltok, infláció, KSH, drágulás, élelmiszer