Nagyobb piacméret, kevesebb versenyző, olcsóbb termékek, több profit

Ezért avatkozik be az állam a biztosítási szektorba

Fotó: freepik.com

2023. március 17. Nagy az egyetértés a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank között abban, hogy a biztosítási szektor nem teljesített jól az elmúlt években. Bár a helyzete stabil, csökken a szerepe a nemzetgazdaságon belül. Az állam most beavatkozik. Igaz, ezt adókkal is megtette már, ami aligha segített. Kérdés, hogy a végén valóban jól járnak-e maguk a fogyasztók.

Nagy volt az egyetértés a kormányzatot képviselő Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa és Kandrács Csaba, az MNB alelnöke között a biztosítási szektor megítélésével kapcsolatban a Portfolio múlt heti Biztosítás 2023 konferenciáján. A magyar biztosítási rendszer stabil és válságálló, és ezt bizonyította is az elmúlt években (Covid-járvány, háború). Ugyanakkor defenzív és a pénzügyi szektorban a leszakadók között van – mondta Kovács Zsolt.

Csökken a penetráció, csökken a szektor arány a haza GDP-n belül. Juhász László, a Boston Consulting Group ügyvezető igazgatója is azt emelte ki előadásában, hogy az elmúlt 10 évben a magyar gazdaság jelentős növekedésen ment keresztül, de a biztosítási szektor súlya lényegesen csökkent. Ez azonban nemcsak Magyarországon van így, hanem más régiós országokban is: az elmúlt évtizedben a gazdasági növekedés Nyugat-Európához képest arányosan kevesebb bevételt teremtett a biztosítási szektornak a régióban.

A szakértő szerint ennek több oka is van. Ilyen az, hogy az élet-ági biztosítási díjbevétel folyamatosan csökkent Kelet-Közép-Európában, míg Nyugat-Európában stagnált vagy lassú növekedést mutatott a piac. Nyugat-Európában növekszik a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások szerepe, Kelet-Közép-Európában azonban csökken, fokozatosan más pénzügyi termékek törnek előre. A nem-élet ágon belül Nyugat-Európában nagyobb részarányt képez a baleset- és egészségbiztosítás, míg Kelet-Közép-Európában a gépjármű-biztosítások teszik ki ennek 30-50 százalékát. A versenydinamika sem elég intenzív a régiónkban.

Mire van szükség?

A kormányzat szerint nagyobb hazai tulajdonra van szükség. A miniszteri biztos elmondta: egy egészséges piac az innovatív, a helyi viszonyokra még jobban reflektáló hazai biztosítókról szól, és emellett nagy, tőkeerős, nemzetközi befektetőkre. Ezeknek az egészséges egyensúlyát kell megtalálni.

A hazai tulajdon növelése érdekében az állam tavaly már megszerezte az Aegon és az Union 45 százalékát. Mint 2021 végén megírtuk, becsúszó szereléssel szerzett tulajdont a biztosítói szektor nagy szereplőiben a magyar állam. (Az Union tulajdonosa, a VIG felvásárolta volna az Aegont, de végül a kormány happolt el részben, és 45 százalékot szerzett mindkét biztosítóban.)

- A legközelebbi lépés az, hogy 1-2 héten belül lezárul a Posta Biztosító tranzakciója is – mondta Kovács Zsolt. Mint megjegyezte, a konferencia termében van már a Posta Biztosító új vezérigazgatója is, de nem árulta el, ki az.

Mik a célok?

- Meg kell állítani a szektor erózióját, finomhangolásra és megújulásra van szükség – tette hozzá a miniszteri biztos. A cél a nagyobb piacméret elérése, kevesebb versenyző áramvonalasabb működéssel és olcsóbb termékekkel, és kiszámítható nyereségesség mellett több adóbevétel, több profit. Ha pedig a szektor nem akar önmagától, belülről megújulni, akkor az államnak kell lépnie, organikus konszolidáció útján. Ott kellett versenyt generálni, ahol a legnagyobb az állomány, ez a lakásbiztosítás területe. (Mint korábban megírtuk, alaposan felforgathatja a lakásbiztosítási piacot a kormány új rendelete, ami hatalmas szerződésállományt mozdíthat meg.)

És ott kell növelni a penetrációt, ahol a legnagyobb hiátus van, azaz az öngondoskodás területén. Ott kell fókuszáltabban működni, ahol új nem várt nehézségek és lehetőségek érték a szektort – mondta Kovács. A szakember szerint a magasabb kamatkörnyezet ugyan kihívásokat hoz, ugyanakkor magasabb befektetési nyereséget is.

Mit mond az MNB?

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az MNB és a kormány között nincs elvi ellentét a biztosítási szektor megítélésével kapcsolatban. Hiszen hosszú évek óta ugyanazt mondja következetesen az MNB. Így a piaci oldalon is lépni kellene végre. A biztosítási penetrációt tekintve az EU alsó ötödébe tartozik Magyarország. Hiába szerettünk volna a régió éllovasai lenni, nem hogy közeledtünk, hanem távolodtunk ettől az elmúlt években. A lakásállomány 73 százalék biztosított, de itt még mindig van egy egymilliós tartalék, mert 91 százalék felett van a saját tulajdonú lakások aránya. 5 millió autón nincs casco biztosítás, 4 millió foglalkoztatottnak nincs kockázati életbiztosítása, több mint 4 millió foglalkoztatott pedig nem rendelkezik egészségbiztosítással.

És az extra adók?

A szektor valóban kihívásokkal küzd. Mint Erdős Mihálya, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke, a Generali Biztosító elnök-vezérigazgatója előadásában elmondta, a magyar biztosítási piac 2022-es díjbevétele a MABISZ-tagok jelentései alapján meghaladta az 1467 milliárd forintot, ami 7,6 százalékkal magasabb az előző évinél. Ez magasabb, mint az elmúlt évtized 3,1 százalékos éves átlagos növekedése, de messze elmarad a tavalyi 14,5 százalékos éves átlagos inflációtól. (A tavalyi számokat a MABISZ egy héttel korábbi sajtótájékoztatóján már ismertette, erről részletesen itt írtunk.) A szektor tavalyi nyeresége ugyanakkor az egy héttel korábban becsültnél jobb lehet, 35,8 milliárd forint. (Akkor még 10-20 milliárd forintra becsülte.) Miközben 2021-ben még 83 milliárd forint volt. A tavalyi nyereség jelentős részét, 50,7 milliárd forintot ugyanis elvitt az extraprofitadó. Így a biztosítási adóval együtt a szektor 169 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe.

Az idei előirányzat 219,4 milliárd forint, ebből az extraprofitadó 84,5 milliárd forintra nő 2023-ban. A számokból tehát az látszik, hogy ez a többletteher végül veszteségessé teszi a biztosítókat. Erdős Mihály elmondta: szükségessé válhat a tulajdonosok bevonása (tőkeemelések, osztalékok ki nem fizetése).

Juhász László (BCG) szerint a hazai biztosítási piac osztalékpiaci státusban ragadt (nem nő a szereplők értéke, osztalékként veszik ki a befektetett tőke nyereségét). Ez azért veszélyes, mert akkor a tulajdonosok nem ide hozzák az innovációt, le fogunk maradni. Ráadásul a különadók teljesen felülírják a várható megtérüléseket.

Jó lenne a kiszámítható környezet

Összességében kiderült a konferencián, hogy a biztosítók érő számos kritika megalapozott, ugyanakkor nagy kérdés, hogy ha az állam telepakolja különadókkal a szektort, akkor hogyan vár el innovációt, teljesítménynövekedést ilyen nehezített körülmények között. Bár a biztosítók több fórumon is elmondják, hogy persze, befizetik az adókat (Mernék azt mondani, hogy nem fizetnek! – a szerk.), de azért a kiszámítható szabályozói környezet sem ártana. Valahogy az állami szereplők is folyamatosan „elfeledkeznek” arról, hogy állandóan változtatják a környezetet.

Ahogy Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási és ügyfélkapcsolati területért felelős igazgatósági tagja az egyik panelbeszélgetésben megjegyezte, jó lenne a kiszámíthatóság. Stabil keretrendszerre van szükség, mert hiába alakítanak ma ki egy terméket, ha nem tudják, holnap mit változtatnak meg a szabályozásban.

Fotó: freepic.com

Szerző: Lovas Judit
Címkék: Magyar Biztosítók Szövetsége, MABISZ, életbiztosítás, biztosítók, nyugdíjbiztosítás, extraprofit adó, Erdős Mihály, Portfolio, Biztosítás 2023, konferencia, Kovács Zsolt, MNB, Kandrács Csaba