Alaposan beelőzött a falusi csok

Ezerrel adósít el az állam

Pénz a kézben: nem mindegy, vissza kell-e adni
Fotó: Azénpénzem

2021. március 30. Az éves vállalati hiteldinamika – büszkélkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – csak az állami és jegybanki programok következtében maradhatott kétszámjegyű. Az új vállalati szerződések közel 60 százaléka volt támogatott kölcsön. Tavaly minden harmadik lakossági hitelt segített elő az állam.

A legutóbbi, a hitelezésről készített jegybanki elemzés szerint az új lakáshitelek 21 százaléka volt 2020-ban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) programhoz köthető banki kölcsön. Új lakás építésére vagy vásárlására több mint 6 ezer csokos szerződés jött létre tavaly, közel 40 milliárd forint értékben. Ezt fejelte meg a hozzá kapcsolt 200 milliárd forint kölcsön.

A bankok palettáján 2019-ben megjelent két új támogatási elem. A falusi csokra az igény a koronavírus-járvány megjelenésével sem esett vissza. 2020-ban 11,5 ezer szerződést kötöttek. Nem csak a szerződések száma, hanem a hitelfelvétel összege is jócskán rávert a „mezei” csokra. Hasít a másik új lehetőség, a babaváró kölcsön is.

A babaváró hiteleket – rögzíti az MNB elemzése – jellemzően a magasabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkező fiatal házaspárok igénylik, akiket a járvány munkaerőpiaci szempontból kevésbé érint. A bankok tavaly 615 milliárd forint értékben helyeztek ki babaváró hiteleket, ami az éves hitelkibocsátás 30 százaléka volt. Az előző év utolsó negyedévében minden harmadik lakossági hitelszerződéshez társult állami kamattámogatás. Ez jól jelzi, hogy mi lenne az állami ösztönzők nélkül a hitelpiacon.

A cégeknél még sokkal sarkosabb a helyzet

A koronavírus-válság kitörését követően a jegybank javaslatára azonnal bevezetett általános fizetési moratórium mellett több állami hitel- és garanciaprogram is elindult. Ezek a programok az elemzés szerint azt a cél szolgálják, hogy a hitelpiac elkerülje a drasztikus visszaesést, és a gazdasági kilábalást ezúttal a banki hitelezés is képes legyen támogatni. Az új vállalati szerződések közel 60 százaléka támogatott hitelprogramok keretében valósult meg.

A 2008-as pénzügyi válságot követően évekig csökkent a lakossági és a vállalati hitelállomány is. Ezt az MNB szerint részben az okozta, hogy az állam és a jegybank kellő mozgástér hiányában nem tudta érdemben támogatni a hitelpiacot. Mint hangsúlyozták: az új hitelciklus csak állami ösztönzők bevezetésével tudott elindulni.

Kiemelkedő az NHP szerepe, a koronavírus megjelenése után bevezetett támogatott hitelprogramok szerződött állományának közel háromnegyede az NHP-hoz kötődik, a program felel a kis- és középvállalati (kkv) kibocsátás közel 90 százalékáért. Tavaly az NHP keretében összességében az új hitelkibocsátás 45 százaléka, míg 2019-ben 10 százaléka valósult meg.

A támogatott hitelprogramokon kívül a moratórium is nagymértékben támasztotta az idei évben a vállalati hitelezést. A vállalatok esetében nehéz megbecsülni a moratórium nélküli növekedési ütemet, hiszen a vállalatok ennek hiányában a lejáró rövid hiteleket és a fizetendő törlesztéseket részben új hitelekből fedeznék. Figyelembe véve a pótlólagos forrásbevonás hatását, a moratórium nélküli növekedési ütem valószínűleg 0 és 3 százalék között alakulna.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: hitel, kölcsön, űllam, MNB, támogatás, csok, babaváró, falusi csok, NHP