Meghökkentő számok láttak napvilágot

Ezermilliárdokat tart a magyar lakosság külföldön

2016. március 29. Közzétette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt a jelentést, amelyben kitérnek a külföldön tartott betéti magánvagyonokra is. Ezek a számok konkrét adatszolgáltatáson alapulnak, így elég elborzasztó belegondolni: ha a rejtett pénzről is tudnánk, mennyire elképesztőek lehetnének ezek a számok. Úgy tűnik, átmeneti megtorpanás után újra beindult a pénzkivitel.

A magyar magánszemélyek külföldön tartott betéteiről a legátfogóbb, minden európai országra kiterjedő adatforrás az adóhatóságok adatgyűjtése, de az MNB a külföldi jegybankoktól is kap közvetlenül információkat. A rendelkezésre álló adatok alapján a magyar háztartások teljes külföldről származó kamatjövedelmének mintegy 80 százalékát három ország (Ausztria, Németország, Svájc) adja – olvasható az MNB Magyarország pénzügyi számláiról készített jelentésében. (A teljes kiadványt itt nézheti meg.) Ebben kitérnek arra is, hogy a külföldön elhelyezett bankbetétek legnagyobb hányada euróban van.

A több forrásból (lásd a cikk végén) gyűjtött adatok minden eddig megismert összegnél jóval nagyobbról szólnak. A közzétett számokból látszik, hogy a válság utáni években (2009-ben és 2010-ben) az előző évhez képest mintegy hat százalékkal nőtt a magyar magánszemélyek külföldön tartott betéteinek nagysága. Ezt követően – amikor Orbán Viktor miniszterelnök által is bevallottam csak kicsin múlott az államcsőd bekövetkezése – pánikszerű volt a pénz kintre menekítése. Mint azt akkor megírtuk: 2011 végén akadt olyan ausztriai bank, ahol a két ünnep között már minden időpont betelt, annyi magyar jelentkezett be számlanyitásra. Ez meglátszik a statisztikán (lásd képünket) is.

A 2011-es évben a külföldi betétek mennyisége több mint ötödével, a következő esztendőben pedig majdnem 30 százalékkal ugrott meg. Ezután szinte csak stagnálásról beszélhetünk (ez nyilvánvalóan a korábban kivitt pénz hazahozatala és az újabb transzfer – bizonyos vagyon felett természetesnek számít az országok szerint diverzifikáció – eredője). Az MNB statisztikájában szereplő legutóbbi évben ismét dinamikusabban nőttek a kinti számlák.

Meddig száguld az állami pénzmosoda?

Az előző évről még nincs információ, de nem lenne meglepő, ha újra kedvezőbbé vált volna a mérleg. Még 2015 nyarán, a költségvetést megalapozó javaslatcsomagban ugyanis tovább lazítottak a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) szabályain. Meg is ugrott az ezeken a számlákon (amelyeket a privátbanki üzletág keretében kezelnek a hitelintézetek) „kimosott” vagyon. Hamarosan azonban vége lehet ennek a dalnak (hacsak nem hosszabbítják meg). Az SMSZ-ekre befizetett pénzt most egy éven belül 20, egy éven túl pedig 10 százalékos adóteher mellett lehet kivenni. Ez a lehetőség azonban csak az idén június végéig él.

Kérdés, hogy összességében mennyire lehetett, illetve lesz majd hatásos az említett könnyítés. Az sem mellékes, hogy valójában mekkora vagyonokról is lehet szó. Elgondolkodtató, hogy minél több adatot ismertünk meg, annál kevésbé volt látható, honnan származhatott a végtörlesztésre fordított forintok többsége. Mindent összevetve a végtörlesztésre fordított összegnek körülbelül a fele jött össze. A többi az MNB megfogalmazása szerint olyan forrásból származhatott, amit „a statisztika nem vagy csak korlátozottan tud megfigyelni".

A háztartások külföldi betét- (és hitel-) adatait ezek alapján határozza meg az MNB:

statisztikai adatátvétel a NAV-tól a magánszemélyek által elért kamatjövedelmek után forrásadót helyben levonó, illetve a kamatjövedelmekről információt szolgáltató országok éves adatairól, magyar magánszemélyekre vonatkozóan, 2005-től (a 2003/48/EK tanácsi irányelv alapján, éves gyakorisággal),
adatkérés az osztrák, német és szlovák jegybanktól a monetáris statisztikájukban szereplő, magyar háztartások betét- és hitelállományára vonatkozó adatokról, 2005-től (negyedéves gyakoriságú),
adatközlés a svájci jegybank honlapján a külföldi nem banki ügyfelek által svájci bankokban elhelyezett betétekről országonkénti bontásban, 2002-től (éves gyakoriságú),
adatkérés a Bank for International Settlements-től (BIS) a magyar nem banki ügyfelek által elhelyezett betétekről országonkénti bontásban 1995-től (negyedéves gyakoriságú).

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: külföldi betét, pénzkivitel, vagyon, MNB, statisztika, SMSZ, euró