Roham az állampapírokért

Ezermilliárddal segítette a lakosság az adósságfinanszírozást

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2026. július 2. Kimagasló érdeklődés övezte a magyar állampapírok kibocsátását, az időarányos célt túlteljesítve sikerült az államadósság finanszírozása az első félévben – erről számolt be az Államadósság Kezelő Központ. A tervezett éves nettó finanszírozási igény 85 százalékát sikerült a nettó kibocsátásokkal lefedni. Erre szükség is volt, a hiány ugyanis biztosan nem az eredeti tervek szerint alakul majd.

A Tisza-kormány sokkoló állapotban találta a magyar költségvetést – erről Magyar Péter beszélt a héten a Parlamentben. Az Orbán-kormány költségvetési politikáját orosz rulettnek nevezte. A korábbi kormány először 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolt, majd a saját apparátusuk áprilisban már 6,8 százalékos hiányról beszélt – mondta a miniszterelnök. Az átvilágítások után pedig ma már azt látni, hogy ha a Tisza-kormány nem hozná haza az uniós ezermilliárdokat, akkor az orbáni örökség, a valódi költségvetési hiány a valaha volt talán legnagyobb lenne, a GDP 8,3 százalékát közelítené. Ez 7650 milliárd forint – mondta a miniszterelnök.

Egyelőre kérdés, hogy valójában mekkora lesz a hiány. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) decemberben ismertetett finanszírozási terve még azzal számolt, hogy összesen 5445 milliárd forint lesz a 2026-os költségvetés nettó finanszírozási igénye, amelyet ugyanekkora mértékű nettó kibocsátás finanszíroz. A KSH tegnap arról adott hírt, hogy az előzetes adatok szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9 százaléka volt a kormányzati szektor 2026. I. negyedéves hiánya. Az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb a hiány.

Hogyan teljesült a finanszírozási terv?

Az ÁKK most arról számolt be, hogy a második negyedévben az állampapírpiacot kimagasló aukciós kereslet és jelentősen csökkenő hozamok jellemezték. Mindezek eredményeképp az első félév végére az időarányos mértéket meghaladó volumenben teljesült a finanszírozási terv.

A támogató piaci hangulat és a jelentős befektetői érdeklődés lehetőséget teremtett arra, hogy az ÁKK a korábbi időszakot jellemzőnél alacsonyabb kamatszint mellett biztosítsa az államadósság finanszírozását, és további likviditási tartalékokat képezzen. Az állam működésének pénzügyi feltételei továbbra is biztosítottak, az államadósság finanszírozása stabil.

Az egész évre tervezett 5445 milliárd forint összegű nettó forrásbevonási igényből 4615 milliárd forint nettó kibocsátás valósult meg, ami a június 30-ig tervezett mennyiség 108 százaléka, az éves nettó finanszírozási igény 85 százaléka. A lakossági állampapírokra vonatkozóan 124 százalékos, a forint intézményi finanszírozás esetében 159 százalékos, a deviza intézményi finanszírozás vonatkozásában pedig 60 százalékos az éves terv időarányos teljesülése. A finanszírozási szerkezet kiegyensúlyozott, a tartalékok optimális szinten állnak. A piaci bizalom egyértelmű jele, hogy a három nagy hitelminősítő mindegyike változatlanul befektetésre ajánlja hazánkat – írja közleményében az ÁKK.

Mennyi pénzt adtak az intézményi befektetők?

A teljes intézményi forintpiacon 2476 milliárd forintnyi nettó és 4977 milliárd forint bruttó kibocsátás történt az első félévben. Az intézményi pillér hosszú távon forintkötvényekkel és forinthitelekkel vesz részt a finanszírozásban. Ezek az éven túli lejáratú papírokból és hitelfelvételekből származó források tartósan és biztonságosan finanszírozzák az államháztartást. Az intézményi forintkötvények piacán az éves bruttó kibocsátás 73 százaléka teljesült június végéig.

Az elsősorban likviditáskezelési célokat szolgáló, rövid futamidejű, 2026. december 31. után lejáró diszkont kincstárjegyek (DKJ-k) esetén az éves bruttó kibocsátási terv 28 százaléka teljesült a második negyedév végéig. Az alacsony érték oka, hogy az év első felében az ÁKK túlnyomórészt még éven belül lejáró DKJ-t bocsát ki. Az ÁKK a második negyedév végéig nem vett fel forinthitelt. A második negyedévben jelentősen javult az intézményi piacon a befektetői hangulat, emiatt a forintkötvény- és DKJ-aukciókon tapasztalható kereslet növekedett a hozamok csökkenésével párhuzamosan.

A DKJ-aukciók esetében a fedezettség átlagosan 1,63. A kötvények fedezettségi rátája a második negyedév végéig 2,21 volt, így összességében és lejáratonként is jelentősen meghaladta az elmúlt évek átlagát jelentő, így egészséges befektetői keresletet jelző kétszeres értéket.

Közel ezermilliárdos lakossági finanszírozás

Az első hat hónap tapasztalatai alapján az állampapír továbbra is a magyar lakosság egyik legfontosabb befektetési eszköze. A lakosság kezében lévő lakossági és intézményi állampapírok állománya június végén 14390 milliárd forint volt, ami az év eleji állományhoz képest 943 milliárd forintos növekedést jelent. Az adósságkezelés költségeit kiemelten befolyásolja a lakossági portfólió szerkezete, volatilitása és a lakossági piac stabilitásának és kiszámíthatóságának fenntartása. A háztartások a lakossági állampapírok mellett intézményi állampapírokat is vásárolnak: a lakossági tulajdonban lévő intézményi kötvények állománya 29 milliárd forinttal, a diszkont kincstárjegyek állománya 22 milliárd forinttal csökkent a második negyedév végéig. Összességében ezek a vásárlások 51 milliárd forinttal csökkentették a lakossági tulajdonban lévő állampapír-befektetések névértékét.

Az ÁKK tavaly októberben meghirdetett stratégiai céljával összhangban idén folytatódott a fix kamatozású állampapírok térnyerése a lakossági portfólión belül. Az újonnan kibocsátott papírok hosszabb futamideje, valamint a kiszámítható, fix kamatozás előtérbe helyezése nagymértékben támogatta az egészségesebb adósságszerkezet kialakulását. A cél a fix kamatozású állampapírok erősítése volt a változó kamatozásúakkal szemben, ennek köszönhetően a PMÁP állománya 2025 vége óta 809 milliárd forinttal csökkent, miközben a FixMÁP állománya 1352 milliárd forinttal növekedett. A lakossági állampapírok állományán belül a fix kamatozású instrumentumok aránya az év eleji 44,1 százalékról június végére 54,9 százalékra növekedett – írja az ÁKK.

Mint megírtuk, az ÁKK az elmúlt másfél hónapban két alkalommal is kamatot csökkentett. Először május 22-étől, illetve 23-ától egységesen 0,5 százalékponttal lejjebb vitte a fix kamatozású lakossági állampapírok kamatait, majd június közepétől újra csökkentett, újabb 0,5 százalékponttal mérsékelte a fix kamatozású papírok és a Bónusz Magyar Állampapír kamatát. Így rövid időn belül összesen 1 teljes százalékponttal fizetett kevesebbet az állam a pénzünkre. Az első kamatcsökkentés hatalmas keresletet hozott, májusban egy hónap alatt több mint 300 milliárd forinttal nőtt az állomány.

Mi történt a devizafinanszírozással?

Az ÁKK közleménye szerint a nemzetközi devizafinanszírozás tekintetében a 2541 milliárd forintos éves nettó kibocsátási terv 46 százaléka teljesült június 30-ig, ami az első félévre tervezett nettó kibocsátás 60 százalékának felel meg. A január elején megvalósult 3 milliárd euró összegű kötvénykibocsátással és az 1,2 milliárd dollár értékű dollárkötvény rábocsátással a nettó kibocsátás nagyobb része, 1547 milliárd forint összegben megtörtént.

Ezzel az ügylettel a finanszírozás már az év első felében megteremtette a biztonságos adósságkezelés alapjait. A többszörös túljegyzés és a sikeres devizakötvény-ügyletek, valamint az, hogy a második negyedév folyamán mindhárom nagy hitelminősítő továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat, azt jelzik, hogy a magyar gazdaság iránt tartósan erős a bizalom a nemzetközi befektetők körében.

Mi az adósságfinanszírozás megoszlása?

Az első félév végén fennálló teljes adósság 22,5 százaléka lakossági tulajdonban lévő állomány. Az államadósság devizaaránya 28,3 százalék, ez továbbra is a hosszú távú historikus átlag alatt van, és ezzel összhangban az ÁKK által meghatározott optimális toleranciasávon belül tartózkodik. A teljes adósságon belül a fix kamatozású instrumentumok aránya 74,9 százalék. A teljes adósság lejáratig hátralévő átlagos futamideje 5,5 év, átlagos átárazódási ideje 4,8 év.

A devizaadósság arányára vonatkozó középtávú célszámot az ÁKK továbbra is a historikus átlaghoz közeli 30 százalékban határozza meg +/- 3 százalékpontos toleranciasávval, ezzel biztosítva az adósság finanszírozásának stabilitását és szükséges rugalmasságot annak érdekében, hogy a globális piaci környezet változásaira hatékonyan reagálhasson. A lakossági tulajdonú állampapírok arányára vonatkozó benchmark-sáv értéke változatlanul 20-25 százalék a teljes adósságon belül, és a lakossági befektetési viselkedés változására reagálva az idei évtől az ÁKK a lakosság tulajdonában lévő intézményi állampapírokat is figyelembe veszi.

A jelenleg megvásárolható lakossági állampapírok kamatát ebben a cikkünkben foglaltuk táblázatba.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, kamat, Fix MÁP, MÁP Plusz, Kamatozó Kincstárjegy, befektetés, megtakarítás, ÁKK, Államadósság Kezelő Központ, költségvetés