Aki nem ismeri a jogait, azt könnyű megvezetni

Ezekkel vernek át a boltokban

Fotó: NFH
2015. szeptember 29. Félrevezető kiírások, hiányos, vagy teljesen hiányzó jótállási jegy – ilyen esetekkel találkoztak a fogyasztóvédők ellenőrzéseik során. Mindezt a kereskedők azért tehetik meg, mert sokan egyáltalán nem ismerik vásárlói jogaikat, ezért persze gyakran nem is élnek velük. Összefoglalták, mik az alapvető tévedések.

Kevéssé ismerjük a vásárlói jogainkat, és emiatt kiszolgáltatott helyzetben vannak azok, akik hibás terméket kapnak az üzletekben. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megbízásából végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 49 százaléka nem tudta, vagy rosszul tudta, hogy két éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni.

A boltokban kifüggesztett vagy ott elhangzó tájékoztatásra pedig, úgy tűnik, nem érdemes alapozni. A 19 megyei és a fővárosi kormányhivatal vizsgálata szerint 954 esetből 173 alkalommal félrevezető volt, vagy nem volt megfelelő a bolti tájékoztatás a szavatossági és jótállási jogokról, illetve nem intézték megfelelően a minőségi kifogásokat. A vizsgálat során 264 esetből 90 esetben volt hiányos a jótállási jegy, 69 alkalommal pedig egyáltalán nem adott a kereskedő. A vásárlók könyvével 470 üzlet közül 54 helyen volt valamilyen probléma.

Fontos pedig tudni, hogy jogszabály szerint minden termékre két év szavatosság, illetve a kormányrendeletben meghatározott termékekre egy év kötelező jótállás jár. A vevő kérheti az elromlott vagy meghibásodott áru a javítását, cseréjét, vagy ha egyik sem lehetséges, árleszállítást. Végső esetben a fogyasztó elállhat a vásárlástól, azaz visszakérheti a pénzét.

Ez még akkor is így van, ha egy üzletben kiírják, hogy az ott vásárolt terméket nem veszik vissza, nem cserélik, és nem adják vissza a pénzt sem – ahogy erre a vizsgálat során akadt is példa.


Tipikus félrevezető tájékoztatások:

  • „Akciós terméket nem cserélünk” A hatályos jogszabályok alapján azonban, ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek akkor is foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával, ha áru le volt-e értékelve. Kivételt csak az jelent, ha a vevő olyan hiba miatt reklamál, amiért a terméket leértékelték - és erről őt az eladó tájékoztatta.
  • „Készpénzt nem adunk vissza, de üzletünkben levásárolhatja”. A vásárló a hibás termék árát is visszakérheti, nem köteles levásárolni, másikat választani helyette.
  • „Reklamációt három napig fogadunk el”. A vásárlóknak joguk van ott reklamálni, ahol vásároltak, tehát az üzletben- és erre nem csak három napig, hanem a szavatossági, jótállási idő teljes időtartama alatt, tehát nem igaz, hogy csak 3 (munka) nap után már csak a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz lehet fordulni minőségi kifogásokkal.
  • „Csere csak, ha eredeti a csomagolás”. A jogszabályok szerint nem kötheti a bolt a minőségi kifogás intézését a termék eredeti csomagolásához, illetve a doboz meglétéhez.
  • „Jótállás csak számla/nyugta ellenében”.  A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel is érvényesíthetőek, a kereskedő nem követelheti meg a jótállási jegy és nyugta egyidejű felmutatását.


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok