Aki nem ismeri a jogait, azt könnyű megvezetni
2015. szeptember 29.
Félrevezető kiírások, hiányos, vagy teljesen hiányzó jótállási jegy – ilyen esetekkel találkoztak a fogyasztóvédők ellenőrzéseik során. Mindezt a kereskedők azért tehetik meg, mert sokan egyáltalán nem ismerik vásárlói jogaikat, ezért persze gyakran nem is élnek velük. Összefoglalták, mik az alapvető tévedések.
Kevéssé ismerjük a vásárlói jogainkat, és emiatt kiszolgáltatott helyzetben vannak azok, akik hibás terméket kapnak az üzletekben. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megbízásából végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 49 százaléka nem tudta, vagy rosszul tudta, hogy két éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni.
A boltokban kifüggesztett vagy ott elhangzó tájékoztatásra pedig, úgy tűnik, nem érdemes alapozni. A 19 megyei és a fővárosi kormányhivatal vizsgálata szerint 954 esetből 173 alkalommal félrevezető volt, vagy nem volt megfelelő a bolti tájékoztatás a szavatossági és jótállási jogokról, illetve nem intézték megfelelően a minőségi kifogásokat. A vizsgálat során 264 esetből 90 esetben volt hiányos a jótállási jegy, 69 alkalommal pedig egyáltalán nem adott a kereskedő. A vásárlók könyvével 470 üzlet közül 54 helyen volt valamilyen probléma.
Fontos pedig tudni, hogy jogszabály szerint minden termékre két év szavatosság, illetve a kormányrendeletben meghatározott termékekre egy év kötelező jótállás jár. A vevő kérheti az elromlott vagy meghibásodott áru a javítását, cseréjét, vagy ha egyik sem lehetséges, árleszállítást. Végső esetben a fogyasztó elállhat a vásárlástól, azaz visszakérheti a pénzét.
Ez még akkor is így van, ha egy üzletben kiírják, hogy az ott vásárolt terméket nem veszik vissza, nem cserélik, és nem adják vissza a pénzt sem – ahogy erre a vizsgálat során akadt is példa.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: fogyasztóvédelem, NFH, jótállás, szavatosság, kereskedelem
Ezekkel vernek át a boltokban
Fotó: NFH
Kevéssé ismerjük a vásárlói jogainkat, és emiatt kiszolgáltatott helyzetben vannak azok, akik hibás terméket kapnak az üzletekben. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megbízásából végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 49 százaléka nem tudta, vagy rosszul tudta, hogy két éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni.
A boltokban kifüggesztett vagy ott elhangzó tájékoztatásra pedig, úgy tűnik, nem érdemes alapozni. A 19 megyei és a fővárosi kormányhivatal vizsgálata szerint 954 esetből 173 alkalommal félrevezető volt, vagy nem volt megfelelő a bolti tájékoztatás a szavatossági és jótállási jogokról, illetve nem intézték megfelelően a minőségi kifogásokat. A vizsgálat során 264 esetből 90 esetben volt hiányos a jótállási jegy, 69 alkalommal pedig egyáltalán nem adott a kereskedő. A vásárlók könyvével 470 üzlet közül 54 helyen volt valamilyen probléma.
Fontos pedig tudni, hogy jogszabály szerint minden termékre két év szavatosság, illetve a kormányrendeletben meghatározott termékekre egy év kötelező jótállás jár. A vevő kérheti az elromlott vagy meghibásodott áru a javítását, cseréjét, vagy ha egyik sem lehetséges, árleszállítást. Végső esetben a fogyasztó elállhat a vásárlástól, azaz visszakérheti a pénzét.
Ez még akkor is így van, ha egy üzletben kiírják, hogy az ott vásárolt terméket nem veszik vissza, nem cserélik, és nem adják vissza a pénzt sem – ahogy erre a vizsgálat során akadt is példa.
Tipikus félrevezető tájékoztatások:
- „Akciós terméket nem cserélünk” A hatályos jogszabályok alapján azonban, ha egy termék meghibásodik, a kereskedőnek akkor is foglalkoznia kell a fogyasztó panaszával, ha áru le volt-e értékelve. Kivételt csak az jelent, ha a vevő olyan hiba miatt reklamál, amiért a terméket leértékelték - és erről őt az eladó tájékoztatta.
- „Készpénzt nem adunk vissza, de üzletünkben levásárolhatja”. A vásárló a hibás termék árát is visszakérheti, nem köteles levásárolni, másikat választani helyette.
- „Reklamációt három napig fogadunk el”. A vásárlóknak joguk van ott reklamálni, ahol vásároltak, tehát az üzletben- és erre nem csak három napig, hanem a szavatossági, jótállási idő teljes időtartama alatt, tehát nem igaz, hogy csak 3 (munka) nap után már csak a jótállási jegyen feltüntetett szervizhez vagy a gyártóhoz lehet fordulni minőségi kifogásokkal.
- „Csere csak, ha eredeti a csomagolás”. A jogszabályok szerint nem kötheti a bolt a minőségi kifogás intézését a termék eredeti csomagolásához, illetve a doboz meglétéhez.
- „Jótállás csak számla/nyugta ellenében”. A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel is érvényesíthetőek, a kereskedő nem követelheti meg a jótállási jegy és nyugta egyidejű felmutatását.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: fogyasztóvédelem, NFH, jótállás, szavatosság, kereskedelem
Kapcsolódó anyagok
- 2020.06.15 - Drágább cikkre hosszabb lesz a jótállás
- 2016.09.04 - Így verhetnek át online vásárlásnál
- 2016.08.22 - Ezt a színes ceruzát ne rágja a gyerek!
- 2016.04.03 - Kertészkedsz? Lehet, hogy csak a pénzt dobod ki!
- 2016.02.12 - Valentin napi kiskáté a szerelmes vásárlóknak
- 2015.12.27 - Így szabadulhat a rossz ajándéktól
- 2015.12.21 - Mik a tipikus karácsonyi ajándékok?
- 2015.11.20 - Forintos akciók jönnek a Vaterán
- 2015.11.19 - Jön a nagy leárazások és akciók napja
- 2015.11.12 - Ezért ugorhatott meg a lakossági fogyasztás
- 2015.11.07 - Keserű szájízzel záruló netes akciók
- 2015.07.15 - Telenor: csomagváltásokat hozott a díjemelés
- 2015.07.02 - Védd a szemed! Ezek a biztonságos napszemüvegek
- 2015.07.01 - Mobilos díjemelés: itt az újabb fejlemény!
- 2015.06.29 - Visszautasítható díjemelés: ezért áll a bál a Telenornál
- 2015.06.28 - Visszautasítható a díjemelés, de lépni kell!
- 2015.06.23 - Jobban megéri a LED-es izzó
- 2014.12.27 - Rossz az ajándék? Számolj le a tévhitekkel!
- 2014.10.08 - Lesújtottak a hatóságok: vaskos bírságokat szabtak ki
- 2014.08.08 - Minden hatodik cipő egészségre veszélyes?
További kapcsolódó anyagok