Néhány kassza kirívóan magas költségekkel dolgozik

Ezek most a legdrágább nyugdíjpénztárak

Kitakaríthatják a piacot
Fotó: Latzer Anna

2019. október 9. Közzétette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatóit. Az Azénpénzem.hu a lista alapján összeszedte, mely kasszák a legdrágábbak és melyek a legolcsóbbak. Jövőre olyan költségmutatót is megismerhetünk majd, ami komplexebb lesz, és nem a múltat, hanem jövőt mutatja meg.

Közzétette az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatóit az MNB. A korábbi években publikált díjterhelési mutató a 2002-2018 közötti időszakban 1,66 százalékról kevesebb mint a felére, 0,76 százalékra csökkent. Ehhez főként a vagyon dinamikus gyarapodása járult hozzá. Éppen ezért tavaly a jegybank módosított a számításon. Bevezették a korrigált díjterhelési mutatót. (Azt, hogy mekkora befizetéssel melyik pénztárhoz lehet menni, és az ott évente mennyit hoz, itt kalkulálhatja.)

A korrigált módszertan szerint a működési díj részt nem a nyugdíjpénztári vagyonhoz, hanem egy átlagos, 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag által az időszakban – a teljes tagdíjbefizetésekből – felhalmozott hipotetikus, átlagos vagyontömeghez viszonyítják. A korrigált mutatóban a működési díjrész a működésre és likviditásra levont tagdíjrész teljes tagdíjhoz viszonyított arányának alakulását tükrözi, a pénztárak vagyonának alakulása nem befolyásolja. Az MNB a korábbi éveket is átszámolta az új módszertan szerint. Ezen a téren (mint az a grafikonból is kiderül) is látványos a csökkenés.

Forrás: MNB

A pénztárak között azonban igen jelentős az eltérés. Mint a legfrissebb (2018-as) adatokból az Azénpénzem.hu kiszámolta: a legdrágább pénztár hatszor akkora díjterhelést alkalmaz, mint a legolcsóbb. A nagyobb, nem közvetlen munkáltatói hátterű pénztárak közül elsőként az Életút futott be 0,42 százalékos értékkel, ami a legalacsonyabb díjat alkalmazók között a 7. helyre volt elég. A legnagyobb létszámú, OTP önkéntes nyugdíjpénztár 0,62 százalékkal a középmezőny alján helyezkedik el.

Korrigált díjterhelési topok (%)
Legmagasabb		Legalacsonyabb
Újszászi Szövetkezeti	1,31	Bograin	0,22
Allianz, Erste	1,06	Richter	0,26
Budapest	1,04	Dunastyr	0,31
Forrás: jegybanki adatokból Azénpénzem.hu gyűjtés

A díjterhelés tavalyi csökkenéséhez a jegybank szerint elsősorban a vagyonarányos (befektetési tevékenységhez kacsolódó) díjak mérséklése vezetett. Néhány nagyobb pénztár ugyanis módosított a megbízott vagyonkezelőivel kötött szerződési feltételeken, csökkentek a fix és sikerdíjas konstrukciók után felszámolt vagyonkezelői díjak. Az Azénpénzem.hu számításai szerint viszont több olyan nagyobb pénztár (Budapest, Generali, Erste) is akadt, amely 2018-ban magasabb díjat alkalmazott az egy évvel korábbinál.

Jön a választást segítő még újabb mutató

Önkéntes nyugdíjpénztári teljes költségmutatót (TKM) vezet be az MNB, amelynek révén 2020-tól egyedülálló módon, első alkalommal válnak összehasonlíthatóvá az élet- és nyugdíjbiztosítók, illetve a pénztárak költségei az ügyfelek számára – jelentette be sajtótájékoztatón Nagy Koppány igazgató. A hazai megtakarítási élet- és nyugdíjbiztosításokra már 2010 óta kiszámított TKM egyszerűen, könnyen összehasonlítható módon egyetlen mutatószámban fejezi ki az adott termék összes költségét.

Az előzetes hatástanulmány és a biztosítói tényadatok szerint jelenleg a nyugdíjbiztosítások 0,89-5,69 százalékos, az önkéntes nyugdíjpénztárak pedig 0,53-2,5 százalékos TKM-mel működnek. Ebből látszik, hogy akadnak pénztárak, amelyek bizony drágábbak a nyugdíjbiztosításoknál (a korábban a kasszák által hangoztatottal ellentétben). A jegybank reméli, hogy a TKM-ek összehasonlítható publikálása a csökkentés irányába hathat majd.

Az önkéntes nyugdíjpénztári TKM egy feltételezett pénztártag hosszú távú megtakarításait modellezi, s az ebből levont költségeket fejezi ki egyetlen értékben. Kiszámításakor figyelembe veszik a pénztár által felszámított valamennyi költséget, így a befektetések közvetett terheit is (azaz az adott pénztári portfólióban lévő befektetési alapok költségeit). A számítási modell a választható portfóliós rendszert működtető pénztárakon belüli különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi, így azoknál eltérő TKM értékek jelennek majd meg.

Az ajánlás szerint a TKM-et a pénztárak számítják ki. A nyugdíjpénztári termékek hosszú távú jellege miatt a számítást 10, 20 és 30 éves időtartamokra, 45, 50 és 55 éves életkorú tagra és havi 25 ezer forint tagi befizetésre vetítve célszerű elvégezni. A jegybank a mutatókat 2020 tavaszától teszi közzé.