Kigyűjtöttünk mindent, ami eddig kiderült

Ezek az új kormány első intézkedései

Ruff Bálint, Magyar Péter és Lőrincz Viktória
Fotó: Facebook

2026. április 23. Olyan gyors tempót diktál a leendő miniszterelnök, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja. Naponta, sőt szinte óránként derülnek ki újabb és újabb dolgok. Most azokat az intézkedéseket gyűjtöttük össze, amelyek az újonnan felálló kormány által végrehajtandók között az első fecskék lesznek majd.

Tegnap kiderült, hogy a Tisza-kormány terület- és vidékfejlesztési minisztere is nő lesz. Lőrincz Viktória – aki a Somogy 01-es választókerületben nyertes egyéni országgyűlési képviselő – mellett a leendő miniszterelnök, Magyar Péter a Miniszterelnökséget vezető minisztert is bejelentette. Hatalmas meglepetés (és a közössági vélemények alapján óriási öröm) lett, hogy erre a posztra Ruff Bálint kerül. A politikai tanácsadót a közelmúltban sokan a Partizán Vétó elnevezéssel futó adásaiból ismerhették meg, bár szereplései ennél jóval korábbra is nyúlnak.

Ruff Bálint a Válaszonline-nak adott interjúban elmondta: fontos feladata lesz, hogy a Tiszát vállalása (hogy „az 1990-es rendszerváltás hibáiból tanulva, a 2010 utáni félresiklatásból okulva és az ország mostani helyzetét ismerve, egy működő, emberséges, normális országot teremtsen”) felé terelje. Arról is beszélt, hogy a Fidesz csak politikai terméknek tartotta a polgári Magyarországot, a leendő Tisza-kormány viszont minden magyart polgárnak tart.

A minisztérium az első naptól azon lesz, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozza az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági érdekre hivatkozó kitakarással. Feladatul kapta, hogy a lehető leghamarabb fel kell állítani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A cél, hogy az igazságszolgáltatás „elérje azt a bandát, ami az országot legalább húszezer milliárd forinttól megfosztotta”. Jogszabály születik majd arról, hogy az utcákat ne áraszthassa majd megint el vizuális riogatás, az országot pedig online és offline szennyezés.

Nagyon várjuk az uniós pénzeket

Mint kiderült, a Miniszterelnökséghez kerül majd az uniós államtitkárság is. Főleg az uniós pénzek hazahozatala és az unióval való viszony rendezése miatt. Az már korábban világossá vált, hogy hatalmas feladat az augusztus végén lejáró határidőre lehetőség szerint a teljes, mintegy 10,5 milliárd eurónyi forrás lehívása. Magyar Péter parlamentben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy természetesen sokkal szerencsésebb lenne, ha nem lenn ilyen szorító dátum, de a Tiszánál már megszokták, hogy néha egy hét alatt kell megoldani azt a munkát amit mások egy év alatt oldanak meg.

Már tegnap újraindult a Barátság kőolajvezeték. Az európai uniós tagállami kormányok állandó képviselőinek szerdai ülésén az Orbán-kormány is hozzájárult ahhoz, hogy írásbeli eljárással elfogadják az EU költségvetéséről szóló rendelet módosítását, így az Ukrajnának folyósítandó 90 millió eurós hitelt – erősítette meg a Telexnek az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma.

Jó hír viszont – ahogy arról a leendő miniszterelnök szintén beszélt –, hogy az az uniós pénzek részben elszámolhatóak lesznek korábbi, már megvalósult projektekre is. Ezek pedig akár visszamenőleg is javíthatják a hiány számokat, az állam stabilitását. Az újonnan indított projektekre speciális társaságokat hoznak létra. Ezen a téren Magyar Péter példaként hévfejlesztést vagy vasúti fejlesztést említett.

Ami a zsebünket, vagy az egészségünket illeti

A Tisza a választások előtt számtalan, szinte mindenki zsebét érintő vállalást tett. A leendő miniszterelnök, amikor rákérdeztek arra, ezek közül melyeket sorolja előre, hangsúlyozta: mindent szépen lépésű lépése bevezetnek. Augusztusban jöhet a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás 700 ezer rászoruló gyereknek. Végrehajtják a családi pótlék megígért emelését, de a nyugdíjasok is plusz pénzhez juthatnak majd. (A Tisza programjában – többet között – a 13. és 14. havi nyugdíj megtartása, és a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése, valamint évi maximum 200 ezer forintos SZÉP-kártyára adott juttatás szerepel.)

Kapitány István, a leendő gazdasági és energiaügyi miniszter közösségi oldalán jelezte, hogy a KSH elemzése szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére. Ezért – tette hozzá – nem elég az átlagbér alakulásáról beszélni. Az adórendszer méltányosabbá tételének egyik első lépése, hogy a minimálbér után csak 9 százalék lesz a személyi jövedelemadó, így évente több mint 240 ezer forinttal több marad a kevesebbet keresők zsebében. A mediánbér alatt keresők – ez jelenleg nagyjából havi 625 ezer forintos bruttó összeg –, szintén kevesebb személyi jövedelemadót fizetnek majd. Egy 420 ezres bruttó bérnél így évi 180 ezer forint marad majd pluszban, 500 ezernél körülbelül évi 120 ezer, míg 625 ezernél évi 60 ezer forint.

Az egészségügyi tárca várományosa, Hegedűs Zsolt ortopéd sebész főorvos is elmondott néhány azonnali intézkedést. Nyilvánvaló, hogy sokan elsősorban plusz pénzt szeretnének látni az ágazatban, de erről pontosabb képet nyilván akkor lehet majd kialakítani, ha az új kormány tisztában lesz az ország anyagi helyzetével. Vannak azonban olyan intézkedések, amelyek nem számítanak pénzkérdésnek. Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy július elsejére, a Semmelweis-napra leszerelik a kórházi arcfelismerő rendszereket, és összességében is véget vetnek a rendőri típusú irányítási modellnek. Megkezdik a különböző minőségi mutatók mérését, hitelesítését és publikálását is.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kormány, Magyar Péter, miniszterek, ügynökakták, vagyonvisszaszerzési hivatal, unió, iskolakezdési támogatás, nyugdíj, szja, adó, kereset, egészség, egészségügy