Ezek a befektetések tűnnek el az EU miatt

2019. március 19. Februárban némi friss tőke is érkezett a befektetési alapokba, a hozamokkal együtt pedig 0,8 százalékkal hízott az itt kezelt vagyon – adta hírül a BAMOSZ. Egy uniós rendelet miatt a pénzpiaci alapok szinte teljesen eltűntek.

Februárban 11,5 milliárd forinttal több pénz érkezett a befektetési alapokba, mint amennyi távozott onnan. Az egyes kategóriákon belül vegyes kép rajzolódik ki, de a lényeg változatlan: az ingatlanalapokba érkezik a friss tőke, míg az abszolút hozamú alapokból távozik – adta hírül a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

A fejlett piacokon folytatódott az emelkedés, míg a fejlődő világ tőzsdéin stagnálást tapasztalhattunk. Ezzel szemben a BÉT-en némi korrekciót láthattunk. A devizapiacon mind dollárral, mind az euróval szemben gyengült valamelyest a forint. A tőkeáramlás és a hozamok eredőjeként a BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 0,8 százalékkal 6297 milliárd forintra nőtt.  (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)



Szinte eltűnnek a pénzpiaci alapok

A pénzpiaci alapok darabszáma és vagyona is tovább csökkent egy uniós rendelet miatt. Mint korábban megírtuk, január 21-től a már működő pénzpiaci alapokra is alkalmazni kell a tavaly hatályba lépett új, pénzpiaci alapokról szóló EU rendelet előírásait, amelyek jelentősen szigorítják a működési feltételeket. Éppen ezért a pénzpiaci alapok nagy része  befektetési politikájának átalakítása mellett döntött, így jelentős átrendeződés, tulajdonképpen technikai forgalom következett be a kötvényalapok javára. (Részletesen itt írtunk arról, hogy mi történt a legnagyobb pénzpiaci alapokkal.)
Folytatódott tehát az átrendeződés a pénzpiaci alapok kárára és a rövid futamidejű kötvényalapok javára. A pénzpiaci alapok vagyona emiatt összesen 11,7 százalékkal csökkent, és február végére mindössze 144 milliárd forintra zsugorodott. Ezzel a néhány éve még legnépszerűbb kategória az egyik legkisebbre zsugorodott.

Így híztak meg a kötvényalapok

A rövid futamidejű kötvényalapok vagyona az átalakult pénzpiaci alapoknak köszönhetően 1 százalékkal nőtt. A nagy átalakításoknak köszönhetően a kötvényalapok lettek a második legnagyobb kategória az ingatlanalapok után. Már 1328 milliárd forintot kezelnek itt.

A vegyes alapok között a kötvénytúlsúlyos alapok esetében volt 6,3 milliárdos visszaváltási többlet, míg a másik két alkategória esetében tulajdonképpen nem volt tőkemozgás. A hozamok és a tőkekiáramlás eredőjeként a vagyon nagysága végül csak 0,3 százalékkal nőtt. A részvényalapokba 4,5 milliárdnyi tőke érkezett, és a hozamok is kedvezően alakultak, így összességében vagyonuk 2,6 százalékkal hízott.

A tőkevédett alapokba mindössze félmilliárdos volt a tőkebeáramlás, a hozamoknak köszönhetően 4,2 százalékos volt a vagyonnövekedés. Az abszolút hozamúalapokból februárban 10,5 milliárdnyi tőke távozott. A hozamok azonban pozitívan alakultak, s ha nem is tudták teljesen kompenzálni a tőkekivonást, a mértékét csökkentették. Mindennek eredőjeként a vagyon nagysága mindössze 0,2 százalékkal 930 milliárd forintra csökkent.

Az ingatlan még mindig sláger

Az ingatlanalapokba 26 milliárdnyi friss tőke érkezett. A beáramló tőkéhez hozam is kapcsolódott, így összességében 1,8 százalékkal 1590 milliárd forintra nőtt a kategória vagyona.

A származtatott alapok jegyeinek értékesítése 4,2 milliárd forinttal haladta meg a visszaváltásokat. Mivel a hozamok sem alakultak kedvezően, a vagyonváltozás összességében mínusz 3,3 százalék lett. Az árupiaci alapokba 1,4 milliárdos tőkekiáramlást láthattunk a hónapban, amin a hozamok nem tudtak változtatni. Mindennek eredőjeként a vagyoncsökkenés 2,9 százalékos lett.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapokba 3,7 milliárd forint friss tőke érkezett. A hozamokkal együtt a vagyon 2,7 százalékkal nőtt.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.