Ki mennyivel vihet többet majd haza havonta?

Ez zsebbe megy 2015-ben

Fotó: Latzer Anna

2014. december 30. Egy átlagnyugdíjas havonta körülbelül kétezer forinttal kap majd többet jövőre az ideinél. A vállalatoknál teljes állásban dolgozók zsebébe, ha az átlagbért keresik, több mint hatezer forinttal juthat több. Megnéztük azt is, hogy a 2015-es minimálbér mit mennyire érinthet majd.

Már kiderült, hogy jövőre mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum, vagyis a szakmunkás minimálbér (lásd táblázatunkat!). A jövő évi bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már aláírta a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel, így azt is megtudhattuk, hogy a vállalatoknak azt ajánlják, munkavállalóik bérét 3-4 százalékkal emeljék. A minimálbéresek (ők a becslések szerint másfélmilliónyian lehetnek) havonta 2,3 ezerrel, a szakmunkás besorolásúak 2,6 ezerrel többet vihetnek majd haza, a vállalatoknál dolgozó átlagbéreseknek a mostani 164 ezer forinttal szemben – amennyiben munkáltatójuk az ajánlást betartja – több mint 170 ezer forint juthat.

A minimálbér emelése automatikusan növeli azt a keretet is, amit önkéntes pénztári juttatásként adhat(nának) a munkáltatók. Ezt azonban már eddig sem sokan tudták kihasználni, a cafeteria keretének változtatása azonban még keményebb korlátot jelent jövőre. Elméletben mindenesetre a havi 50,75 ezer forint helyett 52,5 ezret fizethetne a foglalkoztató dolgozója önkéntes nyugdíjpénztárába, az egészségpénztáraknál pedig 30,45 ezer forintról 31,5 ezer forintra emelkedik a kedvezőbb adózással adható összeg. Egy ezressel nő az iskolakezdési támogatás, az iskolaszerű képzésre pedig majdnem kilencezer forinttal költhetnek többet a cégek.

A nyugdíjasok nem kapnak ekkora emelést. A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló törvény szerint a nyugdíjakat minden év január hónapjától az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedéssel azonos mértékben kell növelni. A 2015. évi inflációs előrejelzés 1,8 százalék, így ugyanilyen mértékű nyugdíjemelés. Az átlagnyugdíj jelenleg körülbelül 116 ezer forint, az átlagos emelés így 2,1 ezer forintra rúghat. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege közben nem változik, ez 2015-ben a mostanival egyezően 28,5 ezer forint lesz.

Sokakat egyáltalán nem érint a minimálbér

A pedagógusok a következő évben már nem örülhetnek automatikus béremelésnek. Hiába volt a korábban kidolgozott életpályamodell fontos eleme a minimálbérhez kötött emelés, a nagy csinnadrattával bejelentett új rendszer mindössze egyetlen évet élt meg. A pedagógusok az idén januárban örülhettek csupán az új szisztémának, 2015-ben már más váltja fel. Ígéret sok van, de az – mint számos más esetben – csak később válhat valóra. A pedagógusok jövő szeptembertől, a fegyveres testületek és rendvédelmi dolgozók júliustól, és az egészségügyben dolgozók is nyártól kaphatnak béremelést.

A közalkalmazotti bértábla nem változik, a köztisztviselői és kormánytisztviselői illetményalap egységesen 38650 forint marad. A magasabb rangú kormánytisztviselők viszont aligha szomorkodnak majd.

A helyettes államtitkárok alapilletménye a kormánytisztviselőkről szóló törvény szerint havonta 748 ezer forint. Ezt azonban a miniszter saját hatáskörben legfeljebb 30 százalékkal megemelheti, mely lehetőséggel – értesült a Blikk – élt is mindegyik miniszter. A rekordszámú, 99 helyettes államtitkárból 88-nak emeltek a fizetésén, ami a lap számításai szerint fejenként átlagosan kétmillió forint pluszpénzt jelent évente. Az államtitkárok alapilletménye 997 ezer forint, ezt a legtöbb esetben 1 millió 296 ezerre tornászták fel. A Blikk példaként említi, hogy a külügyminiszter, Szijjártó Péter fizetése 1 millió 102 ezer forint, míg Kohut Balázs külügyi közigazgatási államtitkár közel kétszázezer forinttal többet keres a főnökénél.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: minimálbér, garantált bérminimum, béremelés, nyugdíj, cafeteria